I/39

DR. LATORCAI CSABA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Igazából lehet, hogy el sem kellene mondani a kérdésemet, mert a kuncogásban már benne van a válasz: önök nem tekintik evidenciának, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott.

Márpedig az Alaptörvényünk is világosan kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásából jön létre. Most nem az eggyel akarok foglalkozni, bár az is nagyon fontos, és az elmúlt időszak fejleményei alapján akár feltételezhetjük azt is, hogy esetleg ezen is változtatni akarnak, hanem most a férfi és a nő az alapvető kérdés, hiszen az Alaptörvény alapértékei szerint az, hogy valaki férfi vagy nő, nem az egyén választásának kérdése, hanem biológiai, genetikai meghatározottság függvénye. A Kereszténydemokrata Néppárt elutasítja az áltudományos köntösbe öltöztetett genderelméletet, véleményünk szerint a társadalmi nemek tanulmányozása és az ezzel kapcsolatos ideológiák veszélyeztetik a hagyományos családmodellt, azokat a keresztény értékeket, amelyeket egyébként épp a múlt héten ki akartak venni az Alaptörvényünkből. Még szerencse, hogy egy páratlan társadalmi összefogás eredményeképpen meghátráltak ebbéli kezdeményezésüktől. Egyébként pedig a genderelmélet biológiai értelemben is természetellenes.

Ahogy eddig, úgy a jövőben is határozottan támogatjuk azokat a politikai és jogi lépéseket, amelyek rögzítik, hogy a nem kizárólag a születési, biológiai nem alapján határozható meg. A miniszter asszony miniszterjelölti parlamenti bizottsági meghallgatása során több kérdést is kapott, ezekre csak részben kaphattunk választ. Arra a kérdésre, hogy a kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően módosítani akarja‑e a gyermekvédelmi törvényt, a miniszter asszony már akkor igenlő választ adott, ma pedig a miniszterelnök úr is ezt elismerte.

Arra a kérdésemre viszont, hogy vajon továbbra is érvényben tartja‑e a miniszter asszony, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott, nem kaptam választ. Sajnálom, hogy most sem fogok választ kapni, mert nem miniszter asszony, hanem államtitkár úr válaszol, de megkérdezem, hogy továbbra is érvényben tartják‑e ezt az alaptörvényi rendelkezést, vagy engednek a nyomásnak, és fel fogja váltani ezt a megközelítést a társadalmi nem, azaz a gender fogalma.

Ez tehát a kérdésem, tisztelt államtitkár úr: továbbra is érvényben tartják‑e, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott, vagy bevezetik a genderideológiát a jogrendszerünkbe? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiból.)

DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! A kuncogást mindjárt segítek megérteni. A frakcióvezető asszonynak egy nagyon gondolatébresztő napirend előtti felszólalása volt, és elgondolkodtam, amikor hallgattam. Ugyanis én is hétvégén gyereknapon vettem részt a fiaimmal Szihalmon, és kérdezték ott a helyiek, hogy mire számíthatunk hétfőn, lesznek kérdések, interpellációk, mi lesz. Mondtam, hogy persze, természetesen megy tovább ugyanúgy, és felolvastam nekik a telefonból, hogy mi milyen interpellációt kaptunk. Így például, hogy továbbra is érvényben tartják‑e, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott. Ugyanez a reakció volt a szihalmi fiatal apukák és anyukák részéről is.

Kérdeztem, hogy miért, önök mit kérdeznének, ha itt lennének, mik a problémák például itt, Szihalmon. Mondták, hogy ez is egy nagyon fontos kérdés valószínűleg, de őket az érdekelné nagyon, hogy például miért van az, hogy Füzesabony mellett vannak, nagyon közel van Mezőkövesd, autóval például Eger húsz perc, tömegközlekedéssel viszont két óra vagy két és fél óra. Tehát egy ilyen tömegközlekedési problémával például küzdenek, közben pedig kiváló infrastrukturális elhelyezkedése van a településnek. Úgyhogy amit a frakcióvezető asszony is mondott, én ma már úgy fogok hazamenni, hogy egy olyan valós problémát vázoltam fel ‑ itt Vitézy miniszter úrra nézek ‑ (Derültség a TISZA padsoraiból.), amely több száz, több ezer ember életét befolyásolja, és valószínűleg nem egy jelentős anyagi ráfordítást igényel, csak normális szervezést. Ahogyan egyébként azt múlt héten Kapitány miniszter úr is már megjegyezte, a propagandának és a kampányidőszaknak vége van, most már nem ilyen kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek a propagandára és hazugságokra, ferdítésekre épülnek, hanem itt az idő a felelős kormányzással működő államra és az ország újjáépítésére.

Úgyhogy nyilván az ön által felvetett kérdések is valóban alapvető társadalmi és alkotmányos jelentőségűek, egy plurális demokráciában ezekről lehet is vitát folytatni, de világossá kell tenni, hogy a vita nem lehet ürügy arra, hogy bárkit emberi méltóságában megkérdőjelezzünk, megbélyegezzünk, vagy másodrendű polgárként kezeljük. Az igazságügyi miniszter feladata nem az, hogy világnézeti vagy filozófiai kérdésekben végső igazságot hirdessen. Ezekben a kérdésekben a demokratikus közösség, végső soron az alkotmányozó hatalom dönt. Az igazságügyi miniszter feladata ennél egyszerűbb, de súlyosabb: őrködni afelett, hogy a jogrend mindenkit megvédjen, és senkit ne szolgáltasson ki politikai kampányoknak, ideológiai háborúknak, állami önkénynek.

Javaslom tisztelt képviselő úr figyelmébe az Alaptörvény 1. cikk (3) bekezdését, amely alapján az állam elsőrendű kötelezettsége az alapvető jogok védelme. Ebből egyenesen következik, hogy a jogrend mércéje nem a pillanatnyi politikai haszon, hanem az egyenlő emberi méltóság. Különbözőek vagyunk élethelyzetünkben, identitásunkban, meggyőződésünkben, de emberi méltóságunkban nem ‑ abban egyenlőek vagyunk. Ez az a pont, ahol az elmúlt 16 év politikájával világosan szakítani kell. Nem lehet tovább olyan államot működtetni, amely alkotmányos kérdésekből kampányeszközt, emberi sorsokból politikai muníciót, társadalmi különbözőségekből pedig ellenségképeket gyárt. A jogállam nem válogathat az emberek között, az állam nem döntheti el, kinek a méltósága kényelmes és kinek a méltósága zavaró.

A helyreállító alkotmányosság ezért az egyenlő emberi méltóságot tekinti kiindulópontnak. Nem valamely életfelfogás kizárólagosságát kívánja állami erővel érvényesíteni, hanem azt biztosítja, hogy különböző emberek egy közös hazában azonos jogi védelem mellett élhessenek. Ez a jogállam ereje. Az igazságügyi miniszter álláspontja tehát világos: a végső társadalmi és alkotmányos döntéseket a demokratikus közösségeknek kell meghozniuk. De amíg a jogrend működéséért felelünk, addig annak alapja nem lehet megosztás, félelemkeltés vagy megbélyegzés. Annak alapja csak az emberi méltóság, az alapvető jogok védelme és a törvény előtti egyenlőség lehet. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA padsoraiból.)

DR. LATORCAI CSABA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Én mindig keresem azokat a pontokat, amelyekben egyetértünk. Én az ön válaszában. államtitkár úr, egy ilyet találtam, ez pedig az, hogy az emberi méltóság tisztelete mindenkinek mindentől függetlenül kijár. Ebben az egy dologban a válasza kapcsán egyet tudunk érteni.

Ugyanakkor abban a kérdésben, hogy a propagandának és kampánynak vége van, nagy tisztelettel kérném, a miniszterelnökét is tájékoztassa ebbéli meglátása felől, mert az elmúlt órák nem azt mutatták, hogy a miniszterelnök úr is hasonló állásponton van, mint ön.

Abban a kérdésben pedig végképp nem értünk egyet, tisztelt államtitkár úr, hogy biológiai tények jogi vita tárgyává tehetők. Az XX és XY kromoszóma determinálja az embert. Erről jogi vitát folytatni botrányos és elfogadhatatlan. Válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiból.)

(16.40)