I/375

DR. ÁRVAY NIKOLETT (TISZA): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Vértes hegységben évtizedekig külszíni barnakőszén-bányászat folyt. A felhagyott bányagödörben egy tiszta vizű bányató és egy egyedülálló vizes élőhely alakult ki. Itt 26 védett faj élt. A térség 62 település ivóvízbázisát adó karsztvíz forrásvidéke, és a tatai Öreg-tavat is táplálja. 2022-ben a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal rekultivációs engedélyt adott ki az immár negyven éve felhagyott bányatelek tájrendezésére, holott a természet már elvégezte ezt a rekultivációt.

Ennek alapján a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. 2024-től megkezdte a tó vizének leszivattyúzását és a gödör feltöltését mintegy 45 ezer tonna, részben veszélyes minősítésű hulladékból előállított töltőanyaggal. Civil szervezetek szerint az EU élőhelyvédelmi irányelve által kötelezővé tett hatásvizsgálat elmaradt, így az engedély jogszerűsége is kérdéses.

A kockázatokat az elmúlt hónapok is igazolták. 2026 februárjában olajszármazék-szennyezést mutattak ki a meddőhányónál és a telephely melletti patakban.

(15.50)

A Greenpeace 2026. májusi mérése szerint a Pénzes-patakban a szennyezettség harmincszorosan meghaladta a határértéket, április 19-én pedig jelentős olajkifolyás történt, amit a hatóság is szennyezésként azonosított, kármentesítést rendelve el, és a beszállítást felfüggesztette. A kormányhivatal 2026 áprilisában megtiltotta a további hulladéktárolást, -feldolgozást és -beszállítást. Ez szükséges, de nem elégséges, hiszen a felfüggesztés csupán ideiglenes, a kármentesítés után a tevékenység újraindulhatna ugyanott, ahol a bizonyítékok szerint a terület hidrogeológiailag eleve alkalmatlan veszélyes hulladék kezelésére. A megelőzés elve alapján nem elég a bekövetkezett károk utólagos felszámolása, ha a telephely maga alkalmatlan az ott folytatott tevékenységre. A térségben élők végleges garanciát várnak arra, hogy ezen a területen a jövőben ne folyhasson veszélyeshulladék-kezelés, és a kármentesítés költségei a céget, ne pedig az adófizetőket terheljék.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem a miniszter urat: kezdeményezi‑e a minisztérium a telephely teljes tevékenységére kiterjedő, az eddigi engedélyezési eljárástól független, átfogó hatósági vizsgálat lefolytatását, és felhasználja‑e ennek eredményét az engedély visszavonásának megalapozására? Kezdeményezi‑e a minisztérium a telephelyen folytatott veszélyeshulladék-kezelési tevékenység végleges megszüntetését, és megteszi‑e a szükséges jogi lépéseket, hogy itt ilyen tevékenység a jövőben ne folytatódhasson? Várom miniszter úr érdemi válaszát. (Taps a kormánypárt soraiban.)

GAJDOS LÁSZLÓ élő környezetért felelős miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Képviselő Asszony! Természetesen, ha majd lesz hatásköre erre az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak, én remélem, hogy szeptemberben ez bekövetkezik, feláll az a főhatóság, amikor ilyen ügyekben eljárunk.

De hogy ne maradjon válasz nélkül, én tájékozódtam a kormányhivatalokat felügyelő minisztériumnál, és nagyon kedvesen elkészítették a választ ebben az egyébként nagyon bonyolult és elég szörnyű ügyben, amiből számos van még az országban, az elmúlt évtizedek alatt sok ilyen alakult ki, és nagyon szeretném, ha szeptemberre a hatáskörök is hozzánk kerülnének, elkezdenénk nagy erőkkel ezek felgöngyölítését, hátha a végére érünk négy év alatt.

Szóval azt tudom mondani önnek: a Vértes Környezetgazdálkodási Kft. környezethasználati engedélyét a Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi hatóság 2025-ben felülvizsgálta, és ’25 novemberében kiadott új engedélyében a korábbinál szigorúbb határértékeket határozott meg a Cica-homok bánya rekultivációs célú fedőanyagára vonatkozóan.

A kétfokú közigazgatási eljárásra tekintettel, annak érdekében, hogy a szigorúbb előírások azonnal érvényesíthetőek legyenek, a környezetvédelmi hatóság elrendelte az engedélyben foglaltak azonnali végrehajtását. Az engedély ellen több fellebbezés is érkezett, ezért a jogorvoslati eljárás a másodfokú környezetvédelmi hatóságnál jelenleg is folyamatban van, melyet a másodfokú hatóság soron kívül kezel is. A jogorvoslati eljárástól függetlenül az engedély rendelkezései alapján azonban a társaság a Cica-homok bánya rekultivációját nem végezheti, és a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzési tapasztalatai alapján egyébként nem is végzi. A Cica-homok bánya rekultivációs fedési tervében meghatározott fedési munkák 2026-ban nem történtek, a munkagépek levonultak. A hatóság néhány nappal ezelőtt történt helyszíni ellenőrzése szerint a természet elkezdte ismét visszavenni a területet, vagyis a feltöltéssel érintett bányatelek növényzettel borított. A környezetvédelmi hatóság elrendelte a Cica-homok bánya vonatkozásában a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a hatóság által elrendelt intézkedések és korlátozások nem teszik lehetővé a cég részére az engedély szerinti tevékenység folytatását, azaz a további környezetszennyezés bekövetkeztének lehetősége gyakorlatilag kizárt. Reméljük, hogy a felszámolást is el lehet majd kezdeni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

DR. ÁRVAY NIKOLETT (TISZA): Tisztelt Miniszter Úr! Higgye el, biztos vagyok benne, hogy országos szinten ez nem egyedüli probléma, hanem számos hasonló előfordulhat, de az itt élők számára sajnos ez a probléma.

Mindenesetre köszönöm az előremutató válaszát, és egyúttal tisztelettel meghívom önt egy helyszíni bejárásra, mert a szóbeli elbeszélés vagy az iratok alapján álláspontom szerint nem ismerhető meg valójában a probléma. Köszönöm, elfogadom a választ egyébként. (Taps a kormánypárt soraiban.)