I/312

NÉMETH BALÁZS LAJOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen. A témánk tehát az önkény, ha tetszik ez önöknek, ha nem, ha a tagadás fázisában vannak, ha nem. (Moraj és derültség a TISZA soraiban.) Megdöbbenve láthatta minden magyar a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatalról szóló törvénytervezetet, amely gyakorlatilag egy újkori államvédelmi hatóság, egy újkori ÁVH felállításáról szól. Ennek az új hatóságnak önök olyan jogköröket biztosítanának, amilyennel a meglévő rendvédelmi szervek, az ügyészség, a jelenlegi hatóságok sem rendelkeznek, és ami ellen még a liberális kormányok nagy barátja, a Magyar Helsinki Bizottság is felszólalt a jogállami garanciák teljes hiánya miatt.

Ha valaki elolvassa ezt a törvénytervezetet, akkor nem véletlen, hogy történelmi analógiát érez, és egészen biztos, hogy rossz érzések kerítik a hatalmába. A törvény célja ‑ elvileg! ‑ a közvagyon visszaszerzése, csakhogy önök szerint közvagyon lehet évtizedekre visszamenőleg minden, ami valaha állami vagy önkormányzati vagyon volt, ideértve az államtól kapott fizetéseket, az államtól kapott nyugdíjat, a szociális és családtámogatásokat, az állam által támogatott hiteleket, valamint az ezek helyébe lépett értékeket is. Vagyis nincsen olyan polgára Magyarországnak, akit ne fenyegetne az új ÁVH. (Moraj és derültség a TISZA soraiból.)

A nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal, hasonlóan az elődjéhez, bármikor bárkihez bekopogtathat, bárkit lehallgathat, nyomozhat, kihallgathat, államosítás elrendelése útján magáncégeket lefoglalhat. Ha tetszik önöknek, ha nem, a javaslat ezt tartalmazza. (Közbeszólás a TISZA soraiból: Féltek!) Nyomasztó, kontroll nélküli büntetőhatalom jön létre, amely bárkit bármikor utolér, hónapokra, évekre eljárás alá vonhat, megfigyelhet, elveheti a vagyonát, a szabadságát. A legsötétebb kommunista diktatúrát idéző besúgóhálózat, illetve az államosítás rémét vetíti tehát előre a törvénytervezet.

Az új ÁVH valójában annak a gondolkodásmódnak és stílusnak az intézményesítése, amit már most is tapasztalunk itt, az Országházban, és tapasztalnak a magyar emberek is. Politikai alapon történnek a tömeges elbocsátások, a józan észt teljesen nélkülöző, agresszív vádaskodásokat hallgatunk itt, az Országgyűlésben, és nyomdafestéket nem tűrő, dehumanizáló személyeskedésektől sem riadnak önök vissza. Magyarország miniszterelnöke közben utasítgatja a köztársasági elnököt, utasítja a legfőbb ügyészt, Tisztítótűz hadműveletet hirdetnek, ám az önök egyik minisztere a közösségi oldalán előbb számol be arról, hogy megtörténtek ilyen hatósági lépések, mint maga a hatóság.

Önök felelnek azért, hogy Magyarországból egy olyan, sötét diktatúrákat idéző állam lehet, ahol a megfélemlítés az úr, politikai leszámolás zajlik, és a jogállamiságot teljesen nélkülöző, személyre szabott jogalkotás van. Mindez tehát az 50-es éveket, a legsötétebb diktatúrát idézi.

Kérdezem önöktől, kérdezem államtitkár úrtól (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), hogy vállalják‑e annak a felelősségét, hogy Magyarországon, ha lesz új ÁVH, bárki ennek a diktatúrának az áldozatává válhat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy nem lesz Magyarországon új ÁVH, hanem nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal lesz. (Taps a TISZA soraiban.)

Itt van a kezemben, képviselő úr, az Alaptörvény tizenhetedik módosítása, és az indokolás 10. oldaláról idéznék egy dolgot: az Alaptörvény módosítása a közvagyon védelmének és a jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzésének érdekében létrehozza a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatalt. Tehát a cél a közvagyon visszaszerzése.

Mielőtt előre ilyen vitába folynánk a nemzeti vagyonvédelmi és -visszaszerzési hivatalról, azért fontos rögzíteni, hogy ez az alaptörvény-módosítás a státuszát adja meg ennek a hivatalnak, és majd sarkalatos törvényre bízza a részletes szabályokat, erre felhívom azért a figyelmét.

Felhívom továbbá a figyelmét arra is, hogy a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal közvagyoni rendeltetésű, parlamenti beszámolási kötelezettséggel és eljárási garanciákkal működő intézmény lesz, amennyiben az Országgyűlés a beterjesztésre kerülő törvényjavaslatot a későbbiekben el fogja fogadni. A hivatal nem pártállami erőszakszervezet, hanem törvényben szabályozott közvagyonvédelmi intézmény, a jogkörei nyilvános törvényeken, eljárási garanciákon és jogorvoslati rendszeren alapulnak. Nem a jogrendszeren kívül áll, hanem abba beleilleszkedik, tisztelt képviselő úr, nem a nyugdíjasok, munkavállalók vagy családtámogatásban részesülők ellenőrzésére jön létre, hanem a közvagyon sérelmével járó vagyoni folyamatokat fogja vizsgálni.

A múltbeli vagyoni folyamatok feltárása nem azonos a visszaható hatályú büntetésével, bűncselekmény, felelősség, kényszerintézkedés és vagyonelkobzás csak az irányadó anyagi és eljárásjogi feltételek között állapítható meg.

(14.30)

A közvagyonvédelmi vizsgálat célja célhoz kötött vizsgálati tevékenység lesz, a vizsgálati cselekményeknek a közvagyonvédelmi célhoz kell kapcsolódniuk, és szükségesnek, arányosnak kell lenniük. Az eljárás tárgya közvagyonvédelmi ügy, az intézkedésnek pedig a feltárandó tényálláshoz kell igazodnia.

A hivatal jogköreit többszintű korlát fogja körül, ezért a hatáskört maga a törvény jelöli ki, az eljárási formákra az érintett eljárási törvények irányadók, a büntetőeljárási döntések a büntetőeljárás garanciarendszerében működnek, a hatósági döntések jogorvoslati kontroll alatt állnak, az adatkezelés pedig adatvédelmi következményekhez kötött. Éppen ezért a hivatal nem saját maga korlátja ‑ korlátja a törvény, az eljárási jog, a bírósági kontroll, az adatvédelmi rend és az országgyűlési beszámolási kötelezettség.

Tisztelt Képviselő Úr! A vagyonvédelmi vizsgálat nem mondja ki senki bűnösségét. A büntetőeljárási fellépésre akkor kerülhet sor, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Ha az ügy büntetőeljárási útra kerül, a büntetőeljárási garanciák változatlanul érvényesülnek. A hivatal nyomozási és közvádlói szerepe nem kivétel a büntetőeljárás szabályai alól, hanem azokhoz kötött, specializált közvagyonvédelmi szerepkör.

Tisztelt Képviselő Úr! Az elmondottakra figyelemmel vissza kell utasítanom azt a feltételezést, hogy a hivatal egy új Államvédelmi Hatóság lenne. A TISZA-kormány nem önkényuralomra készül, hanem a visszaélések megakadályozására, a közvagyon hatékonyabb védelmére. Ezt már elmondtuk többször itt, miniszterelnök úr is, egyéb képviselők is, hogy nemcsak a múltat fogja vizsgálni, hanem ez a jövőre nézve is korlát lesz valamennyi képviselő számára, és független szerv lesz, amely mindenkit vizsgálni fog. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA soraiban.)

NÉMETH BALÁZS LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön más javaslatot olvasott, ha ezeket olvasta ki belőle. Az önök által benyújtott törvényjavaslat nem nyújt jogállami garanciát, nincs garancia az ártatlanság vélelmére, a védelemhez való jogra, a jogorvoslathoz való jogra, és még sorolhatnám, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog milyen módokon sérül. (Moraj a TISZA soraiban.)

Még egyszer: közvagyon az önök javaslata szerint mindaz, a nyugdíj vagy fizetés, amelyet az államtól kapott egy magyar állampolgár, a szociális juttatások vagy éppen az állam által támogatott hitelek.

Örülök, hogy mondta a tizenhetedik alkotmánymódosítást. Az, amit önök a hétvégén benyújtottak, átlép minden elképzelhető vörös vonalat, ilyenre nem volt példa Magyarországon 1990 óta, sőt még sok-sok évtizedet visszamehetünk. Önök véget vetnek a jogállamnak, kivezetik Magyarországot az európai demokráciák sorából (Derültség a TISZA soraiban.), önök önkényuralmat építenek ki itt Magyarországon. Éppen ezért az önkényuralom kiépítése mellett fogunk tüntetni csütörtökön 18 órától a Sándor-palotánál. Stop önkény, védjük meg együtt a magyar demokráciát! A választ nem fogadom el természetesen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)