Dr. Bódis Péter (TISZA)

DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy nem lesz Magyarországon új ÁVH, hanem nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal lesz. (Taps a TISZA soraiban.)

Itt van a kezemben, képviselő úr, az Alaptörvény tizenhetedik módosítása, és az indokolás 10. oldaláról idéznék egy dolgot: az Alaptörvény módosítása a közvagyon védelmének és a jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzésének érdekében létrehozza a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatalt. Tehát a cél a közvagyon visszaszerzése.

Mielőtt előre ilyen vitába folynánk a nemzeti vagyonvédelmi és -visszaszerzési hivatalról, azért fontos rögzíteni, hogy ez az alaptörvény-módosítás a státuszát adja meg ennek a hivatalnak, és majd sarkalatos törvényre bízza a részletes szabályokat, erre felhívom azért a figyelmét.

Felhívom továbbá a figyelmét arra is, hogy a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal közvagyoni rendeltetésű, parlamenti beszámolási kötelezettséggel és eljárási garanciákkal működő intézmény lesz, amennyiben az Országgyűlés a beterjesztésre kerülő törvényjavaslatot a későbbiekben el fogja fogadni. A hivatal nem pártállami erőszakszervezet, hanem törvényben szabályozott közvagyonvédelmi intézmény, a jogkörei nyilvános törvényeken, eljárási garanciákon és jogorvoslati rendszeren alapulnak. Nem a jogrendszeren kívül áll, hanem abba beleilleszkedik, tisztelt képviselő úr, nem a nyugdíjasok, munkavállalók vagy családtámogatásban részesülők ellenőrzésére jön létre, hanem a közvagyon sérelmével járó vagyoni folyamatokat fogja vizsgálni.

A múltbeli vagyoni folyamatok feltárása nem azonos a visszaható hatályú büntetésével, bűncselekmény, felelősség, kényszerintézkedés és vagyonelkobzás csak az irányadó anyagi és eljárásjogi feltételek között állapítható meg.

(14.30)

A közvagyonvédelmi vizsgálat célja célhoz kötött vizsgálati tevékenység lesz, a vizsgálati cselekményeknek a közvagyonvédelmi célhoz kell kapcsolódniuk, és szükségesnek, arányosnak kell lenniük. Az eljárás tárgya közvagyonvédelmi ügy, az intézkedésnek pedig a feltárandó tényálláshoz kell igazodnia.

A hivatal jogköreit többszintű korlát fogja körül, ezért a hatáskört maga a törvény jelöli ki, az eljárási formákra az érintett eljárási törvények irányadók, a büntetőeljárási döntések a büntetőeljárás garanciarendszerében működnek, a hatósági döntések jogorvoslati kontroll alatt állnak, az adatkezelés pedig adatvédelmi következményekhez kötött. Éppen ezért a hivatal nem saját maga korlátja ‑ korlátja a törvény, az eljárási jog, a bírósági kontroll, az adatvédelmi rend és az országgyűlési beszámolási kötelezettség.

Tisztelt Képviselő Úr! A vagyonvédelmi vizsgálat nem mondja ki senki bűnösségét. A büntetőeljárási fellépésre akkor kerülhet sor, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Ha az ügy büntetőeljárási útra kerül, a büntetőeljárási garanciák változatlanul érvényesülnek. A hivatal nyomozási és közvádlói szerepe nem kivétel a büntetőeljárás szabályai alól, hanem azokhoz kötött, specializált közvagyonvédelmi szerepkör.

Tisztelt Képviselő Úr! Az elmondottakra figyelemmel vissza kell utasítanom azt a feltételezést, hogy a hivatal egy új Államvédelmi Hatóság lenne. A TISZA-kormány nem önkényuralomra készül, hanem a visszaélések megakadályozására, a közvagyon hatékonyabb védelmére. Ezt már elmondtuk többször itt, miniszterelnök úr is, egyéb képviselők is, hogy nemcsak a múltat fogja vizsgálni, hanem ez a jövőre nézve is korlát lesz valamennyi képviselő számára, és független szerv lesz, amely mindenkit vizsgálni fog. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA soraiban.)