I/306

KŐSZEGI KRISZTIÁN (TISZA): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt 16 év oktatáspolitikája kudarcot vallott a társadalmi szakadékok felszámolásában. Az Orbán-kormány ahelyett, hogy redukálta volna az egyenlőtlenségeket, intézményesen konzerválta és tovább mélyítette azokat. A tankötelezettségi korhatár 16 évre történő leszállítása súlyos következményekkel járt: évente fiatalok ezrei ‑ köztük kirívó arányban hátrányos helyzetű és roma diákok ‑ hagyják el az iskolapadot mindenfajta végzettség nélkül. Ez a lépés egyenes utat jelent a tartós munkanélküliség, a kiszolgáltatottság és a mélyülő szegénység felé.

A hazai roma közösségeket az elmúlt időszak politikája nem felemelte, hanem tudatosan kiszolgáltatott helyzetben tartotta. A volt kormányzati szereplők nyilatkozatai és intézkedései rendszeresen demonstrálják, hogy nem tekintik partnernek roma honfitársainkat, és megkérdőjelezik a bennük rejlő lehetőségeket. Erre az egyik legszemléletesebb példát Lázár János roma közösségeket érintő megnyilvánulásai jelentik.

A roma gyermekek jelentős része napjainkban is szegregáltan tanul, pedig a nagyon-nagyon nagy többségük nem antiszociális. Ezekben az elszigetelt iskolákban és osztályokban az oktatás színvonala drasztikusan elmarad az átlagtól. A minőségi oktatás hiánya közvetlenül gátolja a továbbtanulási esélyeket és a társadalmi mobilitást. Megfelelő piacképes tudás nélkül a roma fiatalok képtelenek kitörni a szegénységi spirálból, és a hátrányos helyzet generációról generációra továbböröklődik.

Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, tervezi‑e a kormány a tankötelezettségi korhatár felemelését 18 évre, hogy megállítsák a hátrányos helyzetű fiatalok végzettség nélküli iskolaelhagyását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

KAPRONCZAI BALÁZS oktatási és gyermekügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Alelnök Úr! Mindenekelőtt rá kell mutatni arra, hogy bár a tankötelezettség korhatára önmagában nem ad információt arról, hogy mennyire eredményes az iskolai tanulás, de a korhatár alakítása az oktatás eredményességéhez is kapcsolódó jelentős tényező. Egyértelmű bizonyítékai vannak, hogy a korhatár csökkentése negatív hatással járt, és ezek kiemelten a sérülékeny tanulói csoportokat, köztük a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű és roma fiatalokat is érintették. Az adatok elemzéséből látható nemcsak az egyértelmű negatív hatás, de az is, hogy a társadalmi háttér, az iskolai teljesítmény szerinti erősebb szelekció aránytalanul magas mértékben érintette a roma tanulókat.

A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint a roma fiatalok 27 százaléka nem vett részt képzésben és munkaviszonyban sem állt, amely igen jelentős szegénységi kockázatot jelentett, jóval magasabb kockázatot, mint a tankötelezettségi korhatár leszállítását megelőzően, amikor ez az arány 16 százalék volt.

Az oktatási tárcának az egyik legfontosabb feladata a társadalmi-gazdasági háttérből adódó esélykülönbségek kiegyenlítése, amely a hátrányos helyzetű tanulói csoportok társadalmi mobilitásának szinte egyetlen lehetősége. Ennek érdekében minél hosszabb ideig lenne szükség iskolában tartani a gyerekeket. Ezért célul tűztük ki a tankötelezettségi korhatár emelését, amelynek valamennyi feltételét meg fogjuk vizsgálni a szükséges szakmai, társadalmi egyeztetések lefolytatása mellett, törekedve mindarra, hogy ezzel együtt a közoktatási rendszer eredményességének emelését szolgáló intézkedések is egyben meg tudjanak születni.

Ezzel együtt az eredményesség javítását célozzák a már megkezdett, illetve tervezett és folyamatban lévő intézkedések. Ilyen a széleskörűen elérhető minőségi koragyermekkori nevelés fejlesztése, az alapkompetenciák megerősítése, a közoktatás esélyteremtő szerepe és a befogadó oktatás megerősítése, a hátrányos helyzetű, rászoruló tanulói csoportok iskolai sikerességét segítő beavatkozások vagy a minőségi oktatáshoz való hozzáférést támogató pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése.

Az oktatásirányításnak kiemelt szándéka, hogy a közoktatási rendszer minden szereplő számára olyan ösztönzőket, lehetőségeket biztosítson, amelyek segítik az iskolarendszerben eltöltött idő növelését, hatékonyságának javítását, hogy senki se hagyja el a közoktatást végzettség nélkül, legyen ez akár érettségi bizonyítvány vagy szakma.

Összességében egy olyan oktatást szeretnénk, ahol a pedagógusok nagyszerűen érzik magukat, a diákok szeretnek járni abba az iskolába, szakmát tanulnak, érettségit kapnak, jól érzik magukat, és maradjanak ott, ne akarjanak elmenni más irányba. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

KŐSZEGI KRISZTIÁN (TISZA): Köszönöm a szót, elnök asszony. Nagyon örülök, hogy a TISZA-kormány a zászlajára tűzte ezt a fontos és égető kérdést és problémát. Egyúttal hadd javasoljam Radics Béla képviselő úrnak, hogy az oktatással kapcsolatban lehet fontos kérdéseket is feltenni, olyan kérdéseket, amelyek valós problémákra reagálnak. Szerintem már nem fontos propagandáról beszélni, most már szabadon lehet mindenről is ‑ ugye?

A másik, akit szeretnék megemlíteni, a roma szószóló úr, aki még tapsolt Lázár Jánosnak a felszólalása után. Azt gondolom, hogy az ő pozíciójában ez méltatlan. Azt gondolom, hogy ezek után nem képes arra, hogy egy nemzetiséget képviseljen. Én roma emberként teljes szívvel javasolom neki, hogy mondjon le. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)