karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Kapronczai Balázs (TISZA)

2026-07-13 · 16. ülésnap · interpelláció szóban megválaszolva · 3:19 · Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Interpelláció megtárgyalása I/306 A 16 éves tankötelezettségi korhatár következményei a halmozódó társadalmi hátrányokra és a korai iskolaelhagyásra.

Szöveg2 848 karakter · 6 bekezdés · JSON

KAPRONCZAI BALÁZS oktatási és gyermekügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Alelnök Úr! Mindenekelőtt rá kell mutatni arra, hogy bár a tankötelezettség korhatára önmagában nem ad információt arról, hogy mennyire eredményes az iskolai tanulás, de a korhatár alakítása az oktatás eredményességéhez is kapcsolódó jelentős tényező. Egyértelmű bizonyítékai vannak, hogy a korhatár csökkentése negatív hatással járt, és ezek kiemelten a sérülékeny tanulói csoportokat, köztük a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű és roma fiatalokat is érintették. Az adatok elemzéséből látható nemcsak az egyértelmű negatív hatás, de az is, hogy a társadalmi háttér, az iskolai teljesítmény szerinti erősebb szelekció aránytalanul magas mértékben érintette a roma tanulókat.

A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint a roma fiatalok 27 százaléka nem vett részt képzésben és munkaviszonyban sem állt, amely igen jelentős szegénységi kockázatot jelentett, jóval magasabb kockázatot, mint a tankötelezettségi korhatár leszállítását megelőzően, amikor ez az arány 16 százalék volt.

Az oktatási tárcának az egyik legfontosabb feladata a társadalmi-gazdasági háttérből adódó esélykülönbségek kiegyenlítése, amely a hátrányos helyzetű tanulói csoportok társadalmi mobilitásának szinte egyetlen lehetősége. Ennek érdekében minél hosszabb ideig lenne szükség iskolában tartani a gyerekeket. Ezért célul tűztük ki a tankötelezettségi korhatár emelését, amelynek valamennyi feltételét meg fogjuk vizsgálni a szükséges szakmai, társadalmi egyeztetések lefolytatása mellett, törekedve mindarra, hogy ezzel együtt a közoktatási rendszer eredményességének emelését szolgáló intézkedések is egyben meg tudjanak születni.

Ezzel együtt az eredményesség javítását célozzák a már megkezdett, illetve tervezett és folyamatban lévő intézkedések. Ilyen a széleskörűen elérhető minőségi koragyermekkori nevelés fejlesztése, az alapkompetenciák megerősítése, a közoktatás esélyteremtő szerepe és a befogadó oktatás megerősítése, a hátrányos helyzetű, rászoruló tanulói csoportok iskolai sikerességét segítő beavatkozások vagy a minőségi oktatáshoz való hozzáférést támogató pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése.

Az oktatásirányításnak kiemelt szándéka, hogy a közoktatási rendszer minden szereplő számára olyan ösztönzőket, lehetőségeket biztosítson, amelyek segítik az iskolarendszerben eltöltött idő növelését, hatékonyságának javítását, hogy senki se hagyja el a közoktatást végzettség nélkül, legyen ez akár érettségi bizonyítvány vagy szakma.

Összességében egy olyan oktatást szeretnénk, ahol a pedagógusok nagyszerűen érzik magukat, a diákok szeretnek járni abba az iskolába, szakmát tanulnak, érettségit kapnak, jól érzik magukat, és maradjanak ott, ne akarjanak elmenni más irányba. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Kapronczai Balázs — 2026-07-13, interpelláció szóban megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/16-45.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-16-45,
  title = {Kapronczai Balázs — 2026-07-13, interpelláció szóban megválaszolva},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/16-45.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}