I/277

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Asszony! A Kárpátalján élő magyarság a legnehezebb helyzetben lévő magyar nemzetrész jelen pillanatban. Immár egy évtizede az ukrán állam folyamatosan csorbítja a kárpátaljai magyar kisebbség korábban meglévő nyelvhasználati, kulturális, oktatási és politikai jogait. Ezt a nehéz helyzetet nagymértékben tovább rontotta a 2022. február 24. óta tartó, oroszok által indított pusztító háború. Sajnos a háborúnak a több százezer ukrán és orosz áldozata mellett sok kárpátaljai magyar nemzetiségű áldozata is van. Családokat szakított szét, magyarok tízezrei kényszerültek elhagyni az otthonukat, Kárpátalját.

A kárpátaljai magyarok kisebbség jogait tekintve bizakodásra ad okot, hogy önök bejelentették, hogy Magyarország szakértői megállapodásra jutott Ukrajnával a magyar kisebbség nyelvi, oktatási jogainak visszaállításával kapcsolatban, a meglévő jogok visszaállításával kapcsolatban. Fontos, hogy ez a megállapodás abban a 11 pontos keretben zajlott, amelynek keretében már az elmúlt két évben is zajlottak a tárgyalások. Szintén fontos megjegyezni, hogy ez a kárpátaljai magyar közösségnek korábban, 2015 előtt már meglévő jogainak a visszaállítása, tehát egy abszolút jogos követelés a magyar fél részéről és a kárpátaljai magyar közösség részéről.

A hírek szerint a magyar-ukrán megállapodás rendelkezéseit Ukrajna hivatalosan is belefoglalta az uniós csatlakozási folyamata keretében készített kisebbségi akciótervébe. Így a megállapodásban szereplő ukrán vállalások végrehajtása egyúttal a hírek szerint uniós vállalássá is vált. Ez egy valóban fontos lépés, ami reményre és bizakodásra ad okot. Üdvözöljük a megállapodást, és köszönjük a szakértői csoportok, a diplomaták, a kormánytisztviselők, munkacsoportok munkáját.

Mindazonáltal szükséges megemlíteni, hogy bár mindannyiunk közös reménye, hogy Kárpátalján a magyar kisebbség az alapvető jogait gyakorolni tudja, ennek nem kellene az ukránok részéről valami óriási nagy számnak lennie. Nem kellene hozzá még az Európai Unió sem, meg a magyar kormány sem. Egy normális európai országban teljesen természetesnek és magától értetődőnek kellene lenni, hogy egy állam emberszámba veszi a területen élő őshonos nemzeti kisebbségeket.

Egy, az Európai Unióba igyekvő ország esetében elfogadhatatlan az, ha az őshonos nemzeti kisebbségek jogait szűkítik, megvonják, vagy olyanfajta nemzetiségi alapú vegzálásnak vannak kitéve a magyar közösség tagjai, amilyet Kárpátalján az elmúlt években, illetve egy évtizedben tapasztaltunk. Azt gondolom, hogy ezeket a vállalásokat Ukrajna megtette ugyan, Magyarország pedig megadta a hozzájárulást, hogy megnyissák az első klasztert Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában; de vannak korábbi rossz tapasztalataink, be nem tartott ukrán ígéretek.

Mi arra kérjük önöket, hogy folyamatosan kövessék figyelemmel Kijev lépéseit. Azt kérdezném önöktől, hogy a kárpátaljai magyar közösség, amely eddig is sokat szenvedett, milyen ütemben, milyen vállalásokkal és milyen garanciákkal kapja vissza a korábban elvett oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogait. Ezeket a határidőket, a vállalásokat és a garanciákat monitorozni kell. Kérdezném miniszter asszonyt, hogy mikor várható a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaadásával kapcsolatos ukrán vállalások végrehajtása. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

DR. ORBÁN ANITA külügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormányalakítás utáni intenzív szakértői együttműködés és tárgyalások eredményeként ‑ elnézést kérek, be vagyok rekedve ‑ sikerült egy teljes körű megállapodásra jutnunk a magyar kisebbségek jogait illetően. Ez nemcsak az oktatási, nyelvi, hanem kulturális és politikai jogok bővítését is magában foglalja. Ahogy ön előtt is ismert, a tárgyalásokba bevontuk a kárpátaljai kisebbségek képviselőit, az érintetteket, akiknek az életére közvetlenül kihat a megállapodás. Ez a megállapodás előfeltétele volt annak, hogy Magyarország hozzájáruljon az egyes klaszter megnyitásához, és Ukrajna vállalta azt, hogy az ebben a megállapodásban foglaltakat törvénymódosításokkal fogja jogszabályi formában is megjeleníteni. Ezekre 2026 és 2027 folyamán folyamatosan fog sor kerülni.

Nézzük végig, hogy mik azok a jogok, amiket az ukrán fél visszaad, illetve biztosítani fog a kárpátaljai magyarságnak! Először is visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét. A nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat a jövőben. Ez azt jelenti, hogy az ünnepségeken elénekelhetik a Himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót, és magyar nyelvű feliratokat is elhelyezhetnek az iskolában. Az adminisztrációt magyar nyelven is biztosíthatják, és a bizonyítványukat is kiállíthatják magyar nyelven. A magyar fiatalok az érettségi és felvételi vizsgájukat is letehetik magyar nyelven a jövőben. Az ukrán fél arra is garanciát vállalt, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja ezeket a nemzetiségi iskolákat. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya 10 százalék felett van, a jövőben lehetőség lesz a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatára.

A magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, sportrendezvényeken és tudományos konferenciákon. A politikai tevékenység nyelve is lehet magyar ezeken a településeken. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapok, a hirdetmények, valamint az információs anyagok is elérhetők lesznek magyar nyelven. A jövőben a magyar kisebbséghez tartozóknak joguk lesz szabadon ápolni nemzeti hagyományaikat, szokásaikat, joguk lesz a nemzeti ünnepeikhez, a történelem, a nemzeti kultúra és a vallás köréhez kapcsolódó események magyar nyelvű megünnepléséhez. Joguk lesz nemzeti, kulturális és oktatási intézmények létrehozásához. Tehát ahogy ezt látja képviselő úr, ez egy nagyon-nagyon széles spektrumot felölel, és biztosítja a magyar nyelv használatát, a szimbólumokhoz való jogot, a magyar identitás megélését oktatás, kultúra, politika területén.

Ami igazán nagy eredmény, hogy ezt sikerült belefoglalni az európai uniós cselekvési tervébe Ukrajnának. Ez azt jelenti, hogy a magyar kisebbség jogainak tárgyában kötött kétoldalú megállapodás Ukrajna egyes klaszter csatlakozási tárgyalásának feltétele. Azaz, ha 2026-ban és 2027-ben nem kerül sor azokra a jogszabályi módosításokra, amelyekre kötelezettséget vállaltak, akkor automatikusan leáll az egyes klaszter európai tárgyalása, azaz a magyar kormány az elmúlt első, nem is tudom, három vagy négy hetében kitárgyalta azt, amire nem került sor hosszú éveken át, egy évtizeden át az előző kormány alatt, ami biztosítja a kisebbségek jogait, és nemcsak kétoldalú keretben, hanem európai uniós keretben is. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan monitorozza az Európai Unió is azt, hogy ezek a jogok biztosításra kerüljenek. És ahogy azt sokszor elmondtuk, ha és amennyiben Ukrajna eljut oda a csatlakozási tárgyalások végén, akkor referendum lesz Magyarországon Ukrajna csatlakozásáról. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Asszony! Köszönöm a válaszát. Egyelőre még nincs mit monitorozni, mert még nem nyújtotta be az ukrán parlamentbe az ukrán fél ezeket a törvényeket. Reméljük, hogy ez mihamarabb sorra kerül, és ahogy mondta, 2026-ban már látunk konkrét eredményeket, és aztán 2027-ben is.

Még egy dolgot szerintem érdemes beletenni a kétoldalú tárgyalásokba, mert az európai uniós rendszer kizárólag a csatlakozásig kötelezi az ukrán felet ezeknek a fenntartására, mivel utána nincs egy olyan ütőkártya, a klaszterek megnyitása és visszatartása, az elmúlt tíz évben is láttunk ilyen jogszűkítést, ahogy elmondtam a felszólalásomban, normálisnak kellene lennie egy Európai Unióba igyekvő ország részéről, hogy biztosítja a területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait. De megfogadva a házelnöki intelmet és meghaladva az előző gyűlölködést, én elfogadom a válaszát. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)