Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Asszony! A Kárpátalján élő magyarság a legnehezebb helyzetben lévő magyar nemzetrész jelen pillanatban. Immár egy évtizede az ukrán állam folyamatosan csorbítja a kárpátaljai magyar kisebbség korábban meglévő nyelvhasználati, kulturális, oktatási és politikai jogait. Ezt a nehéz helyzetet nagymértékben tovább rontotta a 2022. február 24. óta tartó, oroszok által indított pusztító háború. Sajnos a háborúnak a több százezer ukrán és orosz áldozata mellett sok kárpátaljai magyar nemzetiségű áldozata is van. Családokat szakított szét, magyarok tízezrei kényszerültek elhagyni az otthonukat, Kárpátalját.

A kárpátaljai magyarok kisebbség jogait tekintve bizakodásra ad okot, hogy önök bejelentették, hogy Magyarország szakértői megállapodásra jutott Ukrajnával a magyar kisebbség nyelvi, oktatási jogainak visszaállításával kapcsolatban, a meglévő jogok visszaállításával kapcsolatban. Fontos, hogy ez a megállapodás abban a 11 pontos keretben zajlott, amelynek keretében már az elmúlt két évben is zajlottak a tárgyalások. Szintén fontos megjegyezni, hogy ez a kárpátaljai magyar közösségnek korábban, 2015 előtt már meglévő jogainak a visszaállítása, tehát egy abszolút jogos követelés a magyar fél részéről és a kárpátaljai magyar közösség részéről.

A hírek szerint a magyar-ukrán megállapodás rendelkezéseit Ukrajna hivatalosan is belefoglalta az uniós csatlakozási folyamata keretében készített kisebbségi akciótervébe. Így a megállapodásban szereplő ukrán vállalások végrehajtása egyúttal a hírek szerint uniós vállalássá is vált. Ez egy valóban fontos lépés, ami reményre és bizakodásra ad okot. Üdvözöljük a megállapodást, és köszönjük a szakértői csoportok, a diplomaták, a kormánytisztviselők, munkacsoportok munkáját.

Mindazonáltal szükséges megemlíteni, hogy bár mindannyiunk közös reménye, hogy Kárpátalján a magyar kisebbség az alapvető jogait gyakorolni tudja, ennek nem kellene az ukránok részéről valami óriási nagy számnak lennie. Nem kellene hozzá még az Európai Unió sem, meg a magyar kormány sem. Egy normális európai országban teljesen természetesnek és magától értetődőnek kellene lenni, hogy egy állam emberszámba veszi a területen élő őshonos nemzeti kisebbségeket.

Egy, az Európai Unióba igyekvő ország esetében elfogadhatatlan az, ha az őshonos nemzeti kisebbségek jogait szűkítik, megvonják, vagy olyanfajta nemzetiségi alapú vegzálásnak vannak kitéve a magyar közösség tagjai, amilyet Kárpátalján az elmúlt években, illetve egy évtizedben tapasztaltunk. Azt gondolom, hogy ezeket a vállalásokat Ukrajna megtette ugyan, Magyarország pedig megadta a hozzájárulást, hogy megnyissák az első klasztert Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában; de vannak korábbi rossz tapasztalataink, be nem tartott ukrán ígéretek.

Mi arra kérjük önöket, hogy folyamatosan kövessék figyelemmel Kijev lépéseit. Azt kérdezném önöktől, hogy a kárpátaljai magyar közösség, amely eddig is sokat szenvedett, milyen ütemben, milyen vállalásokkal és milyen garanciákkal kapja vissza a korábban elvett oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogait. Ezeket a határidőket, a vállalásokat és a garanciákat monitorozni kell. Kérdezném miniszter asszonyt, hogy mikor várható a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaadásával kapcsolatos ukrán vállalások végrehajtása. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)