I/276

VARGA BALÁZS (TISZA): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Egyre több magyar ember érzi a bőrén, hogy az életünk mennyire függ a digitális technológiáktól. Az e-mailtől a banki ügyintézésig, az iskolai rendszerektől a hivatali ügyeik intézéséig szinte minden az online térben zajlik. És ahogy a polgárok, úgy maga a magyar állam is egyre inkább néhány nagy, jellemzően tengerentúli technológiai cégtől függ.

Laikusként is feltehetjük a kérdést: tényleg jó az, ha a közhivatalaink levelezése, a róluk tárolt adatok és a működésünk nagy része olyan külföldi szolgáltatókon múlik, amelyekre nekünk semmilyen ráhatásunk nincs? Mi történik, ha egy ilyen cég megemeli az árait, megváltoztatja a szabályait, vagy egy nemzetközi vita miatt egyszer csak blokkolja az adatainkhoz való hozzáférést?

Na, erre nincs igazi B tervünk, pedig egy ország működése nem állhat le csak azért, mert egy másik kontinensen valaki így döntött. Ezt nevezik technológiai függetlenségnek vagy technológiai szuverenitásnak. Ez nem arról szól, hogy bezárkózunk, vagy elutasítjuk a világ legnagyobb digitális technológiai megoldásait, inkább arról, hogy a legfontosabb dolgok ‑ az adataink, az állam alapvető rendszerei, a biztonságunk ‑ fölött mi magunk, illetve európai partnereinkkel közösen rendelkezzünk. Az új Tudományos és Technológiai Minisztérium felállítása erre végre esélyt ad.

Tisztelt Miniszter Úr! Sokan vagyunk, akiket érdekel és aggaszt a kérdés, ezért szeretnénk tisztán látni.

Egy: mit tesz a minisztérium azért, hogy a legfontosabb állami adataink és digitális rendszereink biztonságos, magyarországi vagy európai felügyelet alatt működő háttérre épüljenek, és ne legyünk kiszolgáltatva néhány nagy tengerentúli cégnek.

Kettő: a mesterséges intelligencia ma már az életünk minden területét gyökeresen átalakítja. Hogyan tervezi a minisztérium biztosítani, hogy Magyarország ebben ne csak felhasználó legyen, hanem a saját, megbízható megoldásaink is létrejöhessenek?

Három: milyen intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a tehetséges magyar informatikai fejlesztők, mérnökök és kutatók Magyarországon találják meg a számításukat, és ne külföldön kamatoztassák majd az itthon megszerzett tudásukat? Hiszem, hogy a digitális jövőnk olyan fontos ügy, amelyben pártállástól függetlenül közös az érdekünk. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a TISZA padsoraiban.)

(16.20)

TANÁCS ZOLTÁN tudományos és technológiai miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Köszönöm a kérdést. A szuverenitás egy nagyon fontos kérdés. Sokat hallottuk az elmúlt időszakban ezt a szót hangoztatni, és azt is megtapasztaltuk, hogy mennyire álságos és kiüresített volt ez a szó. Ehhez kapcsolódóan, ha nem is digitális dologról van szó, de én személyesen nagyon örülök, hogy holnap ennek a hazugságnak a jelképét, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett csúfos intézményt egyszer s mindenkorra megszüntetjük. (Taps a kormánypárt soraiban.)

A szuverenitásnak van egy digitális lába. A digitális szuverenitás nem azt jelenti, hogy mindenben a saját megoldásainkat, a saját technológiánkat kell kifejleszteni, mert ez egész egyszerűen nem lehetséges. Én nagyon örülök annak, hogy a TISZA-kormányban a Tudományos és Technológiai Minisztérium önállóan tudja képviselni ezt a területet, mert az egyik legfontosabb fejlesztési területe a jövőnek és a szuverenitásnak is az egyik legfontosabb záloga.

Valóban nem jó megoldás, ha egyetlen technológiára támaszkodunk, viszont az elkerülhetetlen, hogy használjuk azokat a korszerű és jó technológiákat, amelyek a nagyvilágban, Európán kívül vagy Európában megjelennek. A mi dolgunk ‑ és akkor leszünk szuverének digitális értelemben ‑, hogy ezeket a technológiákat megfelelően, értő módon alkalmazzuk, mindig legyen A, B, C alternatívánk, ne egyetlenegy gyártóval kerüljünk olyan kapcsolatba, amiből később nehéz vagy rendkívül költséges kikeveredni, hanem mindig legyen többféle megoldásunk kommunikációra, irodai munkára, alaprendszerek vagy éppen a kritikus infrastruktúra működtetésére.

Tehát a digitális szuverenitás nem bezárkózást jelent, hanem többféle kapcsolattartást, többféle szállítóval való kapcsolattartást, akár saját megoldások fejlesztését és a szuverenitás oly módon történő megteremtését, hogy mi magunk legyünk a kontrollerei, az ellenőrzői annak, hogy milyen technológiákat hogyan használunk, kik nyújtják azokat, honnan nyújtják azokat. És ilyen esetben nem csak arra kell figyelni, hogy a szolgáltatás maga Európában legyen, hanem arra is kell figyelni, hogy aki a szolgáltatást nyújtja, az egy európai szolgáltató legyen lehetőleg.

Önök ebben sem jeleskedtek az elmúlt időszakban. Gondoljunk csak arra ‑ az adatokról is kérdezett képviselő úr ‑, hogy milyen adatvédelmi incidensek történtek az elmúlt kormány alatt. Elég a Külügyminisztérium rendszerére gondolni, ahol az orosz hackerek ki-be jártak, vagy éppen a KRÉTA-rendszer leállására, amikor a teljes hazai tanulmányi rendszer összeomlott banális emberi hibák miatt. A technológiai szuverenitás ott kezdődik, hogy elkezdjük értő módon, tudatosan használni a technológiákat, és kihasználjuk az abban rejlő lehetőségeket, mert a hibák döntő többsége, 90 százaléka egyébként emberi hibából fakad.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban nagyon komoly terveink vannak. Mindannyian használjuk, és természetesen magánemberként már szinte mindannyian észleljük ennek a hasznát, de a veszélyeit is. Kormányzati, nagyvállalati közegben még ennél is sokkal felelősebben, hozzáértőbb és szabályozottabb módon kell ezeket a technológiákat használni, és a magyar állam mindent megtesz, hogy a mesterséges intelligencia európai és hazai szintű fejlesztéséből minél nagyobb szeletet tudjunk kapni.

A benyújtott RRF-tervben egy 500 millió eurós vállalás van arra vonatkozóan, hogy csatlakozunk az uniós szuperkomputer-építési mesterségesintelligenciakapacitás-építési kezdeményezésekhez, és ennek egy jelentős hazai fejlesztési lába is lesz, amely reményeink szerint minden hazai vállalkozásfejlesztő intézet, kutató számára megkönnyíti, könnyebbé és olcsóbbá teszi a mesterséges intelligencia számítási kapacitásaihoz való hozzáférést.

És végül a tehetségekről: a legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot egy olyan működő és emberséges országgá tegyük, ahol jó élni, jó dolgozni, jó fiatalnak lenni, megszületni, családot alapítani, és az egész TISZA-program ezt szolgálja a gazdaságfejlesztéstől kezdve az oktatás, az egészségügy fejlesztéséig. Én azt gondolom, hogyha a TISZA programját meg tudjuk valósítani, és ebben a társadalom bizalmának a nagyon nagy része most megvan, akkor a tehetségek megőrzésével nem lesz gond. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

VARGA BALÁZS (TISZA): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tekintettel arra, hogy biztonsági szempontból és egyéb szempontból is az utolsó, a 24. órában vagyunk, ezért kérem, hogy ezeket az intézkedéseket a lehető leggyorsabban tegyék meg. A válaszát tisztelettel elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)