karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Tanács Zoltán (TISZA)

2026-06-29 · 12. ülésnap · interpelláció szóban megválaszolva · 4:18 · tudományos és technológiai miniszter

napirendi pont: Interpelláció megtárgyalása I/276 Kié a magyar digitális jövő? A technológiai függetlenségünkről

Szöveg4 319 karakter · 8 bekezdés · JSON

TANÁCS ZOLTÁN tudományos és technológiai miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Köszönöm a kérdést. A szuverenitás egy nagyon fontos kérdés. Sokat hallottuk az elmúlt időszakban ezt a szót hangoztatni, és azt is megtapasztaltuk, hogy mennyire álságos és kiüresített volt ez a szó. Ehhez kapcsolódóan, ha nem is digitális dologról van szó, de én személyesen nagyon örülök, hogy holnap ennek a hazugságnak a jelképét, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett csúfos intézményt egyszer s mindenkorra megszüntetjük. (Taps a kormánypárt soraiban.)

A szuverenitásnak van egy digitális lába. A digitális szuverenitás nem azt jelenti, hogy mindenben a saját megoldásainkat, a saját technológiánkat kell kifejleszteni, mert ez egész egyszerűen nem lehetséges. Én nagyon örülök annak, hogy a TISZA-kormányban a Tudományos és Technológiai Minisztérium önállóan tudja képviselni ezt a területet, mert az egyik legfontosabb fejlesztési területe a jövőnek és a szuverenitásnak is az egyik legfontosabb záloga.

Valóban nem jó megoldás, ha egyetlen technológiára támaszkodunk, viszont az elkerülhetetlen, hogy használjuk azokat a korszerű és jó technológiákat, amelyek a nagyvilágban, Európán kívül vagy Európában megjelennek. A mi dolgunk ‑ és akkor leszünk szuverének digitális értelemben ‑, hogy ezeket a technológiákat megfelelően, értő módon alkalmazzuk, mindig legyen A, B, C alternatívánk, ne egyetlenegy gyártóval kerüljünk olyan kapcsolatba, amiből később nehéz vagy rendkívül költséges kikeveredni, hanem mindig legyen többféle megoldásunk kommunikációra, irodai munkára, alaprendszerek vagy éppen a kritikus infrastruktúra működtetésére.

Tehát a digitális szuverenitás nem bezárkózást jelent, hanem többféle kapcsolattartást, többféle szállítóval való kapcsolattartást, akár saját megoldások fejlesztését és a szuverenitás oly módon történő megteremtését, hogy mi magunk legyünk a kontrollerei, az ellenőrzői annak, hogy milyen technológiákat hogyan használunk, kik nyújtják azokat, honnan nyújtják azokat. És ilyen esetben nem csak arra kell figyelni, hogy a szolgáltatás maga Európában legyen, hanem arra is kell figyelni, hogy aki a szolgáltatást nyújtja, az egy európai szolgáltató legyen lehetőleg.

Önök ebben sem jeleskedtek az elmúlt időszakban. Gondoljunk csak arra ‑ az adatokról is kérdezett képviselő úr ‑, hogy milyen adatvédelmi incidensek történtek az elmúlt kormány alatt. Elég a Külügyminisztérium rendszerére gondolni, ahol az orosz hackerek ki-be jártak, vagy éppen a KRÉTA-rendszer leállására, amikor a teljes hazai tanulmányi rendszer összeomlott banális emberi hibák miatt. A technológiai szuverenitás ott kezdődik, hogy elkezdjük értő módon, tudatosan használni a technológiákat, és kihasználjuk az abban rejlő lehetőségeket, mert a hibák döntő többsége, 90 százaléka egyébként emberi hibából fakad.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban nagyon komoly terveink vannak. Mindannyian használjuk, és természetesen magánemberként már szinte mindannyian észleljük ennek a hasznát, de a veszélyeit is. Kormányzati, nagyvállalati közegben még ennél is sokkal felelősebben, hozzáértőbb és szabályozottabb módon kell ezeket a technológiákat használni, és a magyar állam mindent megtesz, hogy a mesterséges intelligencia európai és hazai szintű fejlesztéséből minél nagyobb szeletet tudjunk kapni.

A benyújtott RRF-tervben egy 500 millió eurós vállalás van arra vonatkozóan, hogy csatlakozunk az uniós szuperkomputer-építési mesterségesintelligenciakapacitás-építési kezdeményezésekhez, és ennek egy jelentős hazai fejlesztési lába is lesz, amely reményeink szerint minden hazai vállalkozásfejlesztő intézet, kutató számára megkönnyíti, könnyebbé és olcsóbbá teszi a mesterséges intelligencia számítási kapacitásaihoz való hozzáférést.

És végül a tehetségekről: a legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot egy olyan működő és emberséges országgá tegyük, ahol jó élni, jó dolgozni, jó fiatalnak lenni, megszületni, családot alapítani, és az egész TISZA-program ezt szolgálja a gazdaságfejlesztéstől kezdve az oktatás, az egészségügy fejlesztéséig. Én azt gondolom, hogyha a TISZA programját meg tudjuk valósítani, és ebben a társadalom bizalmának a nagyon nagy része most megvan, akkor a tehetségek megőrzésével nem lesz gond. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Tanács Zoltán — 2026-06-29, interpelláció szóban megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/12-74.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-12-74,
  title = {Tanács Zoltán — 2026-06-29, interpelláció szóban megválaszolva},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/12-74.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}