A/267

SZŰCS GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Tudja, ki született szinte ugyanott, ahol ön, Kiskunfélegyházán, csak 19 évvel korábban? Nyilván nagyon sokan, de így a közjogi rendszeren belül? Sulyok Tamás, pont ő. Mindketten ott szerezték a diplomájukat, ahol ön nemrég még dékánként dolgozott. Mit mondana Sulyok Tamásnak, ha most Szeged utcáin összefutnának valahol egy kiváló halászcsárda mellett, mondjuk?

Ön most egy olyan kormány tagja, amely politikai alapon akarja ezt az embert elmozdítani, egy államfőt. De mégis miért? Önök rendszeresen hivatkoznak arra, hogy micsoda felhatalmazást kaptak, és ez igaz is, közel 3,4 millió ember. A felhatalmazást, a legitimációt senki sem vitatja el. Na de, miniszter asszony, gondolom, ön sem vitatja el a 2022-es választások érvényességét és eredményességét, innentől pedig az Országgyűlés legimitációját. Amennyiben pedig nem vitatja el, akkor egy legitim Országgyűlés választotta meg az eljárási szabályoknak megfelelően a köztársasági elnököt. Véleményem szerint ez azt jelenti, hogy 2029-ig, a mandátuma lejártáig neki kellene lenni az államfőnek.

De milyen alapon mozdítanák el? 90 napot meghaladó időn át képtelen a feladatainak az ellátására? A megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn? Lát bármilyen összeférhetetlenségi okot? Vagy esetleg úgy véli, hogy az államfő megsértette az Alaptörvényt vagy a tisztsége gyakorlásával összefüggésben szándékosan valamelyik törvényt? Esetleg szándékos bűncselekményt követett el? Ön mit lát, miniszter asszony? Csak mert ha egyiket sem, akkor Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása 2029 előtt nem szűnhetne meg, bármennyire is mondja azt az ön főnöke, hogy május 31-ig távozhatott emelt fővel.

Persze van erre egy megoldás, ezt személyre szabott jogalkotásnak hívják, akár alkotmányozni is lehet így, csak ez a jogállammal nehezen összeegyeztethető, ezt még a Velencei Bizottság is kimondta. Ha csak azért módosítanak egy jogszabályt ‑ úgy tudom, az Alaptörvény nem jogszabály, hanem elsődleges jogforrásunk ‑, hogy valakit eltávolítsanak, az nem éppen jogállami.

Ez a téma engem két okból érdekel különösen. Az egyik: politikusként azért, mert ha egy országban valódi jogalap nélkül el lehet mozdítani a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik legfontosabb szereplőjét, akkor az az ország megszűnt jogállam lenni. (Derültség a TISZA soraiból.) Nem olyan vicces, képviselőtársaim! Magánemberként pedig azért, mert én is jogász vagyok, és abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a diplomamunkámat az Alkotmánybíróság akkori elnöke előtt védhettem meg, úgy hívták, hogy Sulyok Tamás. (Hangok a TISZA soraiból: Húúú!) Igen.

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az a kérdésének a címe, hogy mit mondana Sulyok Tamásnak. Ezen kérdés megválaszolásához előzetes kérdések szükségesek. Ezek az előzetes kérdések úgy hangoznak, hogy mit kellett volna mondania Sulyok Tamásnak, mit nem mondott Sulyok Tamás, mit mondtak a választók április 12-én, április 12‑e után, főleg az elmúlt hetekben mit mondott és miért mondott Sulyok Tamás.

De ha közjogi szintre emeljük ezt a kérdést, amit ön feltett, hiszen nem áll szándékomban az, hogy önön keresztül üzenjek a köztársasági elnöknek, a kormány tiszteli továbbra is a köztársasági elnök intézményét és azokat az alkotmányos jogköröket, amelyekkel az Alaptörvény felruházta. Viszont minden egyes demokratikus intézményhez kapcsolódó jogkört Magyarország érdekében és felelősen kell megvalósítani.

Már a miniszterjelölti meghallgatásomon jeleztem, hogy az egyik elsődleges cél a jogállamiság helyreállítása, és ennek egy nagyon fontos eszköze, amit ma a miniszterelnök úr megjelenített a beszédében, miszerint elindul egy alkotmányozási folyamat, egy nagyon széles körű, inkluzív alkotmányozási folyamat.

(18.00)

És amire itt a hangsúlyt kell helyezni a tartalom mellett, az az eljárás, az, hogy az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom rendelkezzen azzal a döntési jogkörrel, amely az alkotmányozási folyamathoz szükséges.

Az elmúlt hétnek az eseménye azt mutatta, hogy a jogállamiság helyreállítása érdekében szükségessé vált az alkotmányosság kérdéséről legmagasabb szinten döntő intézmények vonatkozásában a függetlenség és az autonómia visszaállítása, annak az autonómiának a visszaállítása, amelyre a múlt héten egy azonnali kérdés kapcsán már választ adtam. Köszönöm szépen a szót. (Taps a TISZA soraiban.)

SZŰCS GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Ön múlt időben beszélt, hogy mit kellett volna csinálnia, mit mondhatott volna, mit tehetett volna, de hát az időt visszatekerni már nem tudjuk. De én meg azt kérdezem, hogy ha most vagy holnap találkoznának Szeged utcáin, akkor mit mondana. Tehát én a jelent vagy a közeljövőt kérdeztem. Nem előkérdés, nem lehet előkérdése egy múltbeli cselekmény annak, hogy ön mit mondana neki a jövőben. Tehát a kérdésemre, ami a fő kérdés volt, továbbra sem kaptam választ.

A másik, amit mondott, hogy 2026. április 12-én véleményt mondtak a magyar emberek. A magyar emberek, igaza van, miniszter asszony, sok mindenről véleményt mondtak, csak a köztársasági elnökről nem (Közbeszólások a TISZA soraiból: De!), merthogy Magyarországon ezer... Hát, akkor felhívom azoknak a képviselőknek a figyelmét, hogy tanulmányozzák az Alaptörvényt meg azt, hogy a köztársasági elnököt ki választja: az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, nem pedig közvetlen (Közbeszólások a TISZA soraiból.), nem közvetlen köztársaságielnök-választás van. Erről 1990-ben döntöttek a magyarok. Tehát Sulyok Tamásról semmit nem mondtak ki a választáson az emberek. Az emberek kimondtak a parlamenti képviselőkről, a pártokról valamit, de Sulyok Tamásról meg a köztársasági elnökről semmit.

És mivel látom, hogy kevés időm van, egy kérdés: az jelenti a köztársasági elnöki tisztség tiszteletét, amikor a miniszterelnök ott állva, ujjal mutogatva üvöltözik a köztársasági elnökkel? Ez a tisztelet? (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Április 12-én a választók akként is döntöttek, hogy a közhatalom gyakorlásába vetett közbizalom megrendült, és ez a demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat is jelzi.

Ön azt kérdezte, hogy nem mit mondtam volna, hanem milyen kérdést tennék fel. Egyetlenegy kérdést tennék fel, a múlt héten általa feltett kérdés alapján: valóban az fejezi ki a nemzet egységét, hogy az alkotmánybírósági beadványával meg szerette volna fosztani az Országgyűlést az alkotmányozó hatalmától? Ez az egyetlenegy kérdésem lett volna. Köszönöm. (Taps a TISZA soraiban.)