Szűcs Gábor (Fidesz)

SZŰCS GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Tudja, ki született szinte ugyanott, ahol ön, Kiskunfélegyházán, csak 19 évvel korábban? Nyilván nagyon sokan, de így a közjogi rendszeren belül? Sulyok Tamás, pont ő. Mindketten ott szerezték a diplomájukat, ahol ön nemrég még dékánként dolgozott. Mit mondana Sulyok Tamásnak, ha most Szeged utcáin összefutnának valahol egy kiváló halászcsárda mellett, mondjuk?

Ön most egy olyan kormány tagja, amely politikai alapon akarja ezt az embert elmozdítani, egy államfőt. De mégis miért? Önök rendszeresen hivatkoznak arra, hogy micsoda felhatalmazást kaptak, és ez igaz is, közel 3,4 millió ember. A felhatalmazást, a legitimációt senki sem vitatja el. Na de, miniszter asszony, gondolom, ön sem vitatja el a 2022-es választások érvényességét és eredményességét, innentől pedig az Országgyűlés legimitációját. Amennyiben pedig nem vitatja el, akkor egy legitim Országgyűlés választotta meg az eljárási szabályoknak megfelelően a köztársasági elnököt. Véleményem szerint ez azt jelenti, hogy 2029-ig, a mandátuma lejártáig neki kellene lenni az államfőnek.

De milyen alapon mozdítanák el? 90 napot meghaladó időn át képtelen a feladatainak az ellátására? A megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn? Lát bármilyen összeférhetetlenségi okot? Vagy esetleg úgy véli, hogy az államfő megsértette az Alaptörvényt vagy a tisztsége gyakorlásával összefüggésben szándékosan valamelyik törvényt? Esetleg szándékos bűncselekményt követett el? Ön mit lát, miniszter asszony? Csak mert ha egyiket sem, akkor Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása 2029 előtt nem szűnhetne meg, bármennyire is mondja azt az ön főnöke, hogy május 31-ig távozhatott emelt fővel.

Persze van erre egy megoldás, ezt személyre szabott jogalkotásnak hívják, akár alkotmányozni is lehet így, csak ez a jogállammal nehezen összeegyeztethető, ezt még a Velencei Bizottság is kimondta. Ha csak azért módosítanak egy jogszabályt ‑ úgy tudom, az Alaptörvény nem jogszabály, hanem elsődleges jogforrásunk ‑, hogy valakit eltávolítsanak, az nem éppen jogállami.

Ez a téma engem két okból érdekel különösen. Az egyik: politikusként azért, mert ha egy országban valódi jogalap nélkül el lehet mozdítani a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik legfontosabb szereplőjét, akkor az az ország megszűnt jogállam lenni. (Derültség a TISZA soraiból.) Nem olyan vicces, képviselőtársaim! Magánemberként pedig azért, mert én is jogász vagyok, és abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a diplomamunkámat az Alkotmánybíróság akkori elnöke előtt védhettem meg, úgy hívták, hogy Sulyok Tamás. (Hangok a TISZA soraiból: Húúú!) Igen.