I/232

PÁSZTOR ANETT (TISZA): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Velkey György államtitkár úr korábbi tájékoztatása alapján számos visszaélés, illetve akár bűncselekménygyanús ügy látott napvilágot a Külgazdasági és Külügyminisztérium korábbi vezetésének ténykedése nyomán. Különösen súlyos a magyar állampolgárság áruba bocsátása és a diplomata-útlevelekkel való visszaélés.

Az utóbbi évek egyik legfelháborítóbb üzlete a Rogán Antal nevéhez köthető letelepedési kötvényekkel való seftelés volt. A nemzetbiztonsági kockázatokkal mit sem törődve az Európai Unión kívüli országokból gyakorlatilag bárki bejuthatott Magyarországra, aki meg tudta fizetni az árát, nem számított, hogy ezzel veszélybe sodorják Magyarországot és a schengeni övezet valamennyi országát. Saját gazdagodásuk érdekében semmi sem volt drága.

Szintén rendszerszinten működött a kiváltságként osztogatott diplomata-útlevelek kiosztása baráti alapon vagy valamilyen ellenszolgáltatás fejében.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, tájékoztassa az Országgyűlést a vizsgálatok jelenlegi állásáról, valamint arról, hogy milyen módon, milyen intézményrendszer asszisztálásával történhetett meg, hogy titokban, a magyar érdekkel össze nem egyeztethető, finoman szólva is gyanús cselekménysorozatokat hajtott végre a Szijjártó Péter vezette külügyi tárca, illetve az ügyhöz kapcsolódó egyéb szereplők.

Végezetül különösen érdekes kérdés a diplomata-útlevelek használatával kapcsolatos felelősség. Múlt héten több felszólalás is elhangzott az oktatással kapcsolatban. Szerintem mindenkiben mély nyomot hagyott képviselőtársam, Müller Anna felszólalása, amely rámutatott a kettős mércére. Úgy tűnik, ez a kettős mérce minden területen megjelent. A diplomata-útlevél igénylésének feltétele ugyanis egy nyilatkozat aláírása, amelyben az igénylő többek között kijelenti, hogy a számára kiállított diplomata-útlevelet kizárólag a törvényben és kormányrendeletben meghatározott célokra használja, valamint gondoskodik annak biztonságos megőrzéséről.

(16.20)

E nyilatkozat szövege álláspontom szerint világos és közérthető. Ha tehát valóban több száz esetben történt visszaélés vagy szabálytalan használat, akkor felmerül a kérdés: vajon ennyien hagyták figyelmen kívül tudatosan az általuk aláírt kötelezettségvállalást, vagy a nyilatkozat értelmezése okozott nehézséget. Ha pedig valóban a nyilatkozat értelmezése okozott gondot, akkor az az előző kormány oktatáspolitikájáról is lesújtó bizonyítványt állít ki. Úgy tűnik, a szövegértési válság nem áll meg az iskola kapujában, hanem időnként a diplomata-útlevél birtokosáig is elér. Válaszát előre is köszönöm. (Taps a TISZA padsoraiból.)

VELKEY GYÖRGY LÁSZLÓ külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönöm a kérdést. Valóban fontosnak tartom, hogy arról, ami a Külügyminisztérium falai között zajlik az átvilágítási folyamat során, időről időre az Országgyűlésnek is be tudjak számolni. Különös öröm számomra, hogy ma kivételesen Szijjártó Péter is ellátogatott a munkahelyére, itt üdvözölhetjük a padsorokban, és ezért neki is a szemébe mondhatom azt az apróságot, ami az elmúlt napokban jutott tudomásomra a Bem téren. De rengeteg dolog lesz még, jövünk majd a részletekről hétről hétre, napról napra.

Tehát amikor átvettük a kormányzás felelősségét, tudtuk, hogy nehéz örökséget kapunk, de arról egyáltalán nem volt tudomásunk, amit valójában a Bem téren, a Külügyminisztériumban találunk. Az előző, bukott kormány képviselői hosszú éveken, sőt évtizeden keresztül a nemzeti szuverenitásról beszéltek, arról mondtak magával ragadó meséket a magyaroknak, hogy ők… (Szijjártó Péter felé fordulva:) Önnek mondom, igen, Szijjártó úr, önnek mondom! (Zsigó Róbert: De nem neki kell, hanem a képviselőnek kellene válaszolni! ‑ Zaj a Fidesz padsoraiból.) Az előző, bukott kormány képviselői tehát a magyar szuverenitásról beszéltek, erről mondtak magával ragadó mesét a magyaroknak, és arról regéltek, hogy megmentik az országot mindenféle idegen befolyástól.

A valóságban azonban kiárusították a hazánkat. Erről nekünk nem volt tudomásunk. Bocsánat, Szijjártó miniszter úr, a magyarok jelentős részének erről nem volt tudomása. Nagyon úgy tűnik, hogy kidolgozott, egymásra épülő opciókat hoztak létre. A letelepedési kötvény volt a belépőszint, az állampolgárság a mediumcsomag és az all inclusive ajánlat pedig már diplomata-útlevelet, sőt esetenként diplomáciai állást is magában foglalt. Na, ez volt a híres fideszes nagystratégia, gratulálok hozzá!

Itt van például a legutóbbi visszaélés, amire ebben a minisztériumban bukkantunk. Kiderült, hogy az előző kormány több olyan személynek is adott magyar állampolgárságot, akik az állampolgárság alapvető kritériumainak sem feleltek meg. Átnéztük a kanadai kérelmezőket, és tisztelt képviselőtársaim, még az is megtörtént, hogy maga Semjén Zsolt egykori miniszterelnök-helyettes dobta vissza a kérelmeket, arra hivatkozva, hogy azoknak a neveknek, amelyek azon szerepelnek, semmi közük nincsen a kanadai magyar diaszpórához. Csakhogy ezután a kanadai magyar diaszpóra egy vezetője írt egy levelet Semjén Zsolthoz „Kedves Zsolt” megszólítással, amelyben kérte, hogy gondolja újra ezt az ügyet, és ezt követően Semjén Zsolt természetesen megadta a magyar állampolgárságot pontosan ugyanazoknak a személyeknek, akiktől korábban ezt megtagadta. Ilyen egyszerűen! Micsoda véletlen, hogy a kanadai Magyar Diaszpóra Tanács elnöke egyébként éppen állampolgársági tanácsadással foglalkozik Kanadában, a Hungarian Citizenship Consulting nevű cégben.

Most már azt is tudjuk, hogy ez az eset nem egyedi. Jövök további részletekkel. Több ezer hasonló módon kiosztott magyar állampolgárság volt az utóbbi években, amiért, volt miniszter úr, önt és minisztériumát terheli a felelősség más minisztériumok mellett, tudom. Ez lenne a nemzeti szuverenitás, fideszes képviselőtársaim? Hol része az a nemzeti szuverenitásnak, hogy úgy osztogatták a magyar állampolgárságot, mint gyermekorvosok a mentőautós matricát? Megkérdezték már arról Semjén Zsoltot, tisztelt Gulyás Gergely frakcióvezető úr, aki éppen nincs itt, hogy miért támogatta utólag a honosításokat, amiket még korábban ő maga is visszadobott? Vagy éppen az lenne az önök nemzeti szuverenitása, hogy azért adnak valakinek diplomata-útlevelet, hogy a nagy melegben ne kelljen annyit várnia a nyári kánikulában, mint ahogy ez megtörtént? És a hírhamisító Papp Dánielnek miért volt szüksége diplomata-útlevélre? És Rákay Philipnek, vagy Orbán Viktor török jóbarátjának, Adnan Polatnak? Neki és családjának egyébként nyilván magyar állampolgárságot is adtak valamiért. Egyáltalán emlékeznek arra, hogy miért adtak nekik magyar állampolgárságot, képviselőtársaim? (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A TISZA alatt soha többé nem fog megvalósulni Magyarország ilyen kiárusítása…

PÁSZTOR ANETT (TISZA): Igen, köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Rendkívül szomorú, hogy a NER-elit a magyar emberek érdekeivel szembemenve sáfárkodott Magyarország erőforrásaival, nemzetbiztonságával és jó hírnevével. Bízom benne, hogy a vizsgálatok mielőbb feltárják, kik a felelősök, kik működtették ezt a rendszert, és kiknek az érdekében jártak el.

Elfogadhatatlan, hogy az elmúlt években a hatalomhoz közel állók úgy érezhették, bármit megtehetnek, és annak semmilyen következménye nem lesz. Miközben egy becsületes, dolgozó magyar ember, ha akár egy apró hibát vét, azonnal viseli annak következményeit, addig mások kapcsolatokkal, kiváltságokkal és politikai hátszéllel éveken át megúszhatták a felelősségre vonást. Magyarországnak végre olyan országgá kell válnia, ahol nem azok jutnak előre, akik a legjobban tudnak smúzolni, a megfelelő helyeken kilincselni vagy politikai kapcsolatokat építeni, hanem azok, akik valódi szakértelemmel, tisztességgel és emberi értékekkel rendelkeznek.

Éppen ezért remélem, hogy ebben az ügyben (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.) végre lesznek valódi következmények, mert csak így lehet helyreállítani a közbizalmat…