I/177

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A magyar mezőgazdaságot több területen is súlyos válság sújtja, például a tejtermelő gazdák és a májusi fagykár áldozatai egyaránt a túlélésért küzdenek.

A magyar tejágazat már régóta nehéz helyzetben van, a felvásárlási árak csökkennek, miközben a termelők költségei folyamatosan nőnek, ezért sok termelő kénytelen felszámolni a gazdaságát. A válságot az okozza, hogy a nemzetközi piac túlkínálata miatt a magyar termelők mélyen az önköltségi ár alatt, azaz veszteséggel tudnak értékesíteni. Az európai tejpiacot különösen Németország és Hollandia uralja le, ahol az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tej- és a tejtermékek előállítása, a felesleget pedig dömpingáron adják el a tagállamok számára, így hazánkban is. Sok tejtermelő arra panaszkodik, hogy a feldolgozók nem akarnak velük szerződést kötni, ezért kénytelenek kiönteni az értékes tejet. Akikkel mégis szerződnek, a jelenlegi nyomott árakat kell vállalniuk, akár évekre előre, pedig a nyerstej felvásárlási ára a korábbi közel 200 forint, de inkább 180 forint közeli szintről lesüllyedt egészen 50 forintig, 50 és 150 forint között vannak a felvásárlási árak. Szélsőséges esetben a feldolgozók a felvásárlási árat fel sem tüntetik a szerződésben, hogy egyoldalúan módosíthassák, ami a termelők számára teljes mértékben elfogadhatatlan.

A válsághelyzet kialakulása az uniós csatlakozásra vezethető vissza, melynek feltétele volt, hogy hazánk olcsó piac és nyugati termékek dömpingbefogadó állomása legyen. Önként eladtuk a feldolgozó kapacitásainkat, ezért a tejipar is az alacsonyabb hozzáadott értékű nyers tejet és UHT tejet képes exportálni, a magasabb hozzáadott értékű feldolgozott tejtermékeket pedig importálja.

A másik rendkívül súlyos probléma, hogy a májusi fagyok következtében a gyümölcsösök és szőlőültetvények nagy része lefagyott, importra szorul az ország. Sok gazda számára ez azt jelenti, hogy idén gyakorlatilag nem lesz termésük, így bevételük sem, miközben a területeket továbbra is művelni kell, az alkalmazottakat ki kell fizetni, és a hiteleket is törleszteniük kell.

Üdvözöljük, hogy az interpellációm benyújtása óta a miniszter úr vis maior helyzetet hirdetett a tavaszi fagykárok miatt, ami megkönnyíti a termelők kárigényének benyújtását. Azonban kérdezem a tisztelt államtitkár asszonyt, hogy a fagykárban érintett gazdák számíthatnak-e a gyors és valódi, érdemi kártérítésre, kárenyhítésre. Mit kíván tenni a kormány a magyar tejtermelők megsegítése érdekében? Vizsgálják-e annak a lehetőségét, hogy a hazai termelők nagyobb védelmet kapjanak a piaci kiszolgáltatottsággal szemben? Tervez-e a kormány hitelmoratóriumot, adókönnyítést vagy rendkívüli támogatást nyújtani azoknak a gazdáknak, akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a kilátástalan helyzetbe? Várom szíves válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk-frakció soraiban.)

DR. ÁRVAY NIKOLETT agrár- és élelmiszergazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Meg tudom erősíteni, hogy a mezőgazdaság számára jelenleg az egyik legsúlyosabb kihívást valóban a klímaváltozás hatásai, az időjárás szélsőségessé és kiszámíthatatlanná válása miatti tavaszi fagyok és az aszály jelenti. A 2022-es, majd a 2024-es, történelmi léptékű aszály is világosan megmutatta, milyen súlyos károkat okozhat a rendkívüli szárazság a hazai agráriumban. Az idei időjárási folyamatok alapján hasonló helyzet kialakulására kell felkészülnünk. Éppen ezért a nyári hőségre való felkészülés kérdését a kormány tematikus ülésén már áttekintette, különös figyelmet szentelt az egyes ágazatok, köztük az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium előtt álló kiemelt feladatoknak. Eközben kihirdettük az országos fagykár és aszálykár vis maior helyzetet is.

Az időjárási károkból eredő termelői veszteségek kezelése az agrárkárenyhítési rendszer keretein belül történik. A csapadékhiányos márciust az elmúlt száz év második legszárazabb áprilisa követte. A 2026. június 8-ai adatok szerint, minden korábbi rekordot meghaladva a termelők már több mint 6600 aszálykárt jelentettek be, a kárral érintett terület pedig meghaladta a 235 ezer hektárt. Az időjárási károk ellentételezése a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében történik, amelynek finanszírozása döntően a Kárenyhítési Alapból valósul meg. A 2026. évi károk kompenzálására 2027-ben várhatóan mintegy 24,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre, melyből mintegy 9,6 milliárd forint a közös agrárpolitika stratégiai tervének forrásaiból származik. A kormány ezért a nehéz költségvetési helyzet ellenére is mindent megtesz annak érdekében, hogy bővítse a mezőgazdasági kárenyhítés eszközrendszerét, továbbá csoportos vis maiort hirdettünk a tavaszi fagy és aszálykár vonatkozásában. A fagykárosult gazdálkodók számára a kárbejelentési határidőt is meghosszabbítottuk, így a korábbi május 31-ei határidő helyett június 9-éig volt lehetőség a bejelentések megtételére. A nyári aszály súlyosságának függvényében szükség esetén további intézkedéseket is kész a kormány meghozni, hiszen a magyar mezőgazdaság stabil működése és az ország élelmiszer-biztonsága közös érdekünk, hiszen jövőre is szükség lesz búzára.

A fagykár vonatkozásában az Európai Bizottság idén már segítséget nyújtott azzal, hogy a mezőgazdasági válságtartalékból összesen 10,8 millió euró forráshoz juthatott több mint 5 ezer termelő, mégpedig a kárenyhítő juttatáson felül. Így azok a termelők is támogatást kapnak, akik a kárenyhítő juttatásban nem részesültek.

(16.50)

Ugyancsak folyamatban van a tavalyi aszálykárt szenvedett kukoricatermelők további megsegítése, szintén uniós forrásból, amelyet szeptember végéig ki fogunk fizetni.

Ami pedig a tejágazatot illeti: túltermelési válságból próbál kilábalni, és ennek jelei már mutatkoznak. Májusban a hazai és uniós spotpiaci nyerstejárak növekedésnek indultak, de még mindig a 2025-ös árakat 25 százalékkal alulmúló átlagárak jellemzők. A tejágazati szereplők számára utoljára 2026. áprilisban, az átmeneti nemzeti támogatás előrehozott kifizetésével, részfizetéssel valósult meg 7 milliárd forint folyósítása. Valamennyi uniós fórumon kértük a tejágazati válság kezelését a mezőgazdasági tartalékból, az Európai Bizottság erre jelenleg nem lát célzott lehetőséget. A TISZA-kormány jelenleg is dolgozik egy új feldolgozói forgóeszközhitel-konstrukción, amely a feldolgozók és a termelők közötti korrekt, a termelők számára a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel történő pénzügyi elszámolás feltételein alapul. Köszönöm. (Taps a TISZA soraiból.)

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Amit mondott, előremutatónak tűnik, és nem is vonom kétségbe a jó szándékot, azonban a válaszát azért nem fogadom el, mert egyrészt a magyar gazdák azonnali intézkedésre várnak, hiszen a fizetéseket, a hitelt minden hónapban fizetni kell, és ezért rendkívül nehéz helyzetben vannak a mai napig is.

Másrészt programjuk szerint önök a magyar agrár- és élelmiszeripart csak az Unión kívüli, harmadik országokból beáramló ellenőrizetlen, rossz minőségű termékektől akarják megvédeni, az olcsó, silány minőségű uniós termékektől már nem. Erre nem látunk semmilyen megközelítést vagy semmilyen információt.

A tradicionális állattenyésztés pedig a végnapjait éli.

Élelmiszer-biztonságunk érdekében kérdezem: a magyar mezőgazdaságot és az élelmiszeripart stratégiai ágazatnak kell-e tekinteni, annak tekintik‑e, mert annak kell tekinteni, tisztelt államtitkár asszony! Tegyenek meg mindent a bajba került gazdaságok megmentése érdekében! Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)