karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Szabadi István (Mi Hazánk)

2026-06-29 · 12. ülésnap · elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés · 3:05

napirendi pont: Interpelláció megtárgyalása I/177 Segítik-e a válságba került gazdákat?

Szöveg2 951 karakter · 5 bekezdés · JSON

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A magyar mezőgazdaságot több területen is súlyos válság sújtja, például a tejtermelő gazdák és a májusi fagykár áldozatai egyaránt a túlélésért küzdenek.

A magyar tejágazat már régóta nehéz helyzetben van, a felvásárlási árak csökkennek, miközben a termelők költségei folyamatosan nőnek, ezért sok termelő kénytelen felszámolni a gazdaságát. A válságot az okozza, hogy a nemzetközi piac túlkínálata miatt a magyar termelők mélyen az önköltségi ár alatt, azaz veszteséggel tudnak értékesíteni. Az európai tejpiacot különösen Németország és Hollandia uralja le, ahol az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tej- és a tejtermékek előállítása, a felesleget pedig dömpingáron adják el a tagállamok számára, így hazánkban is. Sok tejtermelő arra panaszkodik, hogy a feldolgozók nem akarnak velük szerződést kötni, ezért kénytelenek kiönteni az értékes tejet. Akikkel mégis szerződnek, a jelenlegi nyomott árakat kell vállalniuk, akár évekre előre, pedig a nyerstej felvásárlási ára a korábbi közel 200 forint, de inkább 180 forint közeli szintről lesüllyedt egészen 50 forintig, 50 és 150 forint között vannak a felvásárlási árak. Szélsőséges esetben a feldolgozók a felvásárlási árat fel sem tüntetik a szerződésben, hogy egyoldalúan módosíthassák, ami a termelők számára teljes mértékben elfogadhatatlan.

A válsághelyzet kialakulása az uniós csatlakozásra vezethető vissza, melynek feltétele volt, hogy hazánk olcsó piac és nyugati termékek dömpingbefogadó állomása legyen. Önként eladtuk a feldolgozó kapacitásainkat, ezért a tejipar is az alacsonyabb hozzáadott értékű nyers tejet és UHT tejet képes exportálni, a magasabb hozzáadott értékű feldolgozott tejtermékeket pedig importálja.

A másik rendkívül súlyos probléma, hogy a májusi fagyok következtében a gyümölcsösök és szőlőültetvények nagy része lefagyott, importra szorul az ország. Sok gazda számára ez azt jelenti, hogy idén gyakorlatilag nem lesz termésük, így bevételük sem, miközben a területeket továbbra is művelni kell, az alkalmazottakat ki kell fizetni, és a hiteleket is törleszteniük kell.

Üdvözöljük, hogy az interpellációm benyújtása óta a miniszter úr vis maior helyzetet hirdetett a tavaszi fagykárok miatt, ami megkönnyíti a termelők kárigényének benyújtását. Azonban kérdezem a tisztelt államtitkár asszonyt, hogy a fagykárban érintett gazdák számíthatnak-e a gyors és valódi, érdemi kártérítésre, kárenyhítésre. Mit kíván tenni a kormány a magyar tejtermelők megsegítése érdekében? Vizsgálják-e annak a lehetőségét, hogy a hazai termelők nagyobb védelmet kapjanak a piaci kiszolgáltatottsággal szemben? Tervez-e a kormány hitelmoratóriumot, adókönnyítést vagy rendkívüli támogatást nyújtani azoknak a gazdáknak, akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a kilátástalan helyzetbe? Várom szíves válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk-frakció soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Szabadi István — 2026-06-29, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/12-92.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-12-92,
  title = {Szabadi István — 2026-06-29, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/12-92.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}