A/113

DR. SÁROSI JÓZSEF (TISZA): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Magyar Péter miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke pénteki bejelentésével történelmi győzelmet hozott hazánk számára.

Sikerült felszabadítani a Magyarországnak járó 16,4 milliárd eurót, vagyis legalább 6000 milliárd forintnyi fejlesztési forrást. Ez a hatalmas összeg végre nem magánalapítványokba vándorol, és nem a kiváltságos oligarchák gazdagodását szolgálja, hanem a magyar emberek mindennapjait fogja újjáépíteni. Az elmúlt 16 év elhibázott politikája után végre esély nyílik arra, hogy az embereknek megmutassák, hogyan kell felelősen kormányozni. Véget vetünk a korrupciónak, az ígéreteknek megfelelően hazahozzuk a milliárdokat, és visszaadjuk a jövőt a magyar embereknek. A hazai közlekedési hálózat évtizedes lemaradással küzd: folyamatosan késnek a vonatok, kiégnek, lerobbannak a szerelvények.

Ezzel párhuzamosan egy másik húsba vágó krízissel, a lakhatási válsággal is szembe kell néznünk. A megfizethetetlen albérletárak, a szűkös kollégiumi férőhelyek és az egekbe szökő lakásárak fojtogatják a magyar embereket.

Miniszter úrtól azt kérdezem ‑ hiszen Tolna megyei képviselőként érintett vagyok mind a két témakörben ‑, hogy a megszerzett forrásból mekkora összeget fordítanak közvetlenül a vasúti infrastruktúra és a járműpark azonnali modernizációjára. Emellett pedig milyen konkrét, átfogó beruházásokkal kívánják elindítani a megfizethető állami bérlakás- és kollégiumfejlesztési programot? Végső soron tehát: mik azok az intézkedések, amelyekből az ingázó utasok és az otthont kereső magyar fiatalok maguk is érezhetik az első kézzelfogható változásokat? (Taps a TISZA padsoraiban.)

VITÉZY DÁVID LÁSZLÓ közlekedési és beruházási miniszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban úgy van, hogy a Helyreállítási Alap forrásaiból is tervezünk közlekedési és lakhatási beruházásokat is indítani. Ugye, az elmúlt hetekben a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása zajlott a Bizottsággal. Mindig hallok ilyeneket, hogy most akkor jön a pénz, nem jön a pénz.

Az európai uniós forrásoknál ez úgy működik, hogy a projektek ütemében fizet az Európai Unió, legyen szó bármelyik alapról is. Itt most azt a munkát kellett elvégeznünk ‑ a szupermérföldköveken és egyéb feltételeken túl ‑, hogy azt a tervet újratárgyaljuk, aminek a háromnegyedét a leköszönt kormány el sem kezdte megvalósítani, így számos olyan projekt volt, amit már határidőre nem lehet befejezni.

A közlekedésben egy olyan projektjavaslattal éltünk ‑ és ezt végül az Európai Bizottság elfogadta, bár ahogy miniszterelnök úr is mondta, ez egy elég hosszas tárgyalási folyamat eredménye volt ‑, ami egy nagy járműfejlesztési programot jelent a vasúti ágazatban. Ennek két ága van. Az egyik egy HÉV-járműcsereprogram, ami a Budapest környéki, szentendrei, csepeli és ráckevei HÉV-ek járműcseréjét tartalmazza; a másik pedig egy Intercity-flottamegújítási program, ami a legforgalmasabb magyar Intercity-viszonylatokon a járműpark cseréjét szolgálja. Így például a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc térségét kiszolgáló Kör-IC, vagy éppen a pécsi vagy a szegedi Intercity flottájának új szerelvényekre történő lecserélését teszi lehetővé.

A lakhatás terén egy olyan konstrukcióban tudtunk megállapodni, ami egy nagyságrendileg egymilliárd eurós forrás. Az előző, a vasúti jármű 1,8 milliárd euró; a lakhatás területén egymilliárd eurós forrást biztosít a Magyar Fejlesztési Banknak, mely ‑ tőkeemelés után ‑ olyan lakásépítési és kollégiumfejlesztési pályázatokat tud majd kiírni, ahol ezt az uniós forrást 20 százalékos támogatásként használja, és emellé kell 80 százaléknyi magántőkét bevonni. Így valójában egy multiplikátorhatás is érvényesülni fog.

Tehát ebből az egymilliárd euróból összesen körülbelül ötmilliárd eurónyi új fejlesztés tud megvalósulni úgy a bérlakáspiacon, mint a kollégiumfejlesztésben az egész országban, nyilván elsősorban azokban a nagyvárosokban, ahol a lakhatási válság leginkább érezhető. (Taps a TISZA padsoraiban.)

DR. SÁROSI JÓZSEF (TISZA): Köszönöm szépen miniszter úr reménykeltő válaszát. Én abban bízom, hogy a következő időszakban sűrűn fogunk találkozni, és a Tolna megyei képviselőtársaim nevében tudom ígérni, hogy mind a Szekszárd- Budapest közvetlen járat miatt és a bérlakásprogram miatt folyamatosan zavarni fogjuk. Én bízom benne, hogy a következő időszakban megfelelően együtt tudunk dolgozni. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA padsoraiban.)

VITÉZY DÁVID LÁSZLÓ közlekedési és beruházási miniszter: Képviselő úr, nem zavarnak, ez a munkám. De hadd egészítsem még ki azzal, mert itt a kétperces időkeretben a pályákra nem tudtam utalni.

A Helyreállítási Alapba ‑ annak a nagyon szűk határideje és speciális szabályai miatt ‑ már új vasúti pályafejlesztési beruházásokat nem tudtunk beilleszteni. Viszont erre is nyílik a 16,4 milliárdos csomag révén lehetőség.

Ez annak köszönhető, hogy arról állapodtunk meg az Európai Bizottsággal, hogy olyan projekteket, amelyeket korábban a kohéziós alapban számolt el Magyarország ‑ például Budapesten a CAF villamosok beszerzése ilyen, hogy csak egy példát mondjak, vagy a Békéscsaba és Lőkösháza közötti vasúti pálya fejlesztése ilyen ‑, át fogjuk zsilipelni a Helyreállítási Alapba, mivel ezek már meg tudnak valósulni, le tudnak zárulni idén augusztus 31-éig, és az így felszabaduló uniós forrásból ebből a 4,2 milliárd eurós kohéziós forrásból, aminek a befagyasztását megszünteti a Bizottság várhatóan, ebből tudunk új vasúti pályafejlesztési beruházásokat országszerte elindítani; és itt egy picit több időnk is van, mivel ezeket az uniós forrásokat nem 2026 augusztusáig, hanem 2029-ig vagy 2030-ig tudjuk felhasználni.

Tehát a tárcánk azon dolgozik, hogy azonosítsuk azokat a beruházásokat, amelyeket ebben az időtávban meg tudunk valósítani. (Taps a TISZA padsoraiban.)