Vitézy Dávid László
2026-06-01 · 5. ülésnap · kérdés megválaszolva · 2:09 · közlekedési és beruházási miniszterSzöveg2 350 karakter · 5 bekezdés · JSON
VITÉZY DÁVID LÁSZLÓ közlekedési és beruházási miniszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban úgy van, hogy a Helyreállítási Alap forrásaiból is tervezünk közlekedési és lakhatási beruházásokat is indítani. Ugye, az elmúlt hetekben a helyreállítási terv tartalmi újratárgyalása zajlott a Bizottsággal. Mindig hallok ilyeneket, hogy most akkor jön a pénz, nem jön a pénz.
Az európai uniós forrásoknál ez úgy működik, hogy a projektek ütemében fizet az Európai Unió, legyen szó bármelyik alapról is. Itt most azt a munkát kellett elvégeznünk ‑ a szupermérföldköveken és egyéb feltételeken túl ‑, hogy azt a tervet újratárgyaljuk, aminek a háromnegyedét a leköszönt kormány el sem kezdte megvalósítani, így számos olyan projekt volt, amit már határidőre nem lehet befejezni.
A közlekedésben egy olyan projektjavaslattal éltünk ‑ és ezt végül az Európai Bizottság elfogadta, bár ahogy miniszterelnök úr is mondta, ez egy elég hosszas tárgyalási folyamat eredménye volt ‑, ami egy nagy járműfejlesztési programot jelent a vasúti ágazatban. Ennek két ága van. Az egyik egy HÉV-járműcsereprogram, ami a Budapest környéki, szentendrei, csepeli és ráckevei HÉV-ek járműcseréjét tartalmazza; a másik pedig egy Intercity-flottamegújítási program, ami a legforgalmasabb magyar Intercity-viszonylatokon a járműpark cseréjét szolgálja. Így például a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc térségét kiszolgáló Kör-IC, vagy éppen a pécsi vagy a szegedi Intercity flottájának új szerelvényekre történő lecserélését teszi lehetővé.
A lakhatás terén egy olyan konstrukcióban tudtunk megállapodni, ami egy nagyságrendileg egymilliárd eurós forrás. Az előző, a vasúti jármű 1,8 milliárd euró; a lakhatás területén egymilliárd eurós forrást biztosít a Magyar Fejlesztési Banknak, mely ‑ tőkeemelés után ‑ olyan lakásépítési és kollégiumfejlesztési pályázatokat tud majd kiírni, ahol ezt az uniós forrást 20 százalékos támogatásként használja, és emellé kell 80 százaléknyi magántőkét bevonni. Így valójában egy multiplikátorhatás is érvényesülni fog.
Tehát ebből az egymilliárd euróból összesen körülbelül ötmilliárd eurónyi új fejlesztés tud megvalósulni úgy a bérlakáspiacon, mint a kollégiumfejlesztésben az egész országban, nyilván elsősorban azokban a nagyvárosokban, ahol a lakhatási válság leginkább érezhető. (Taps a TISZA padsoraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Vitézy Dávid László — 2026-06-01, kérdés megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/5-149.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-5-149,
title = {Vitézy Dávid László — 2026-06-01, kérdés megválaszolva},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/5-149.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
year = {2026}
}