Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! (Több ellenzéki képviselő távozik az ülésteremből. ‑ Magyar Péter: Mentek a büfébe?) A kormány nevében az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot terjesztem az Országgyűlés elé, amely nyilvánosan mindenki számára elérhető a jelzett 110 oldal tartalommal (Taps a TISZA soraiban. ‑ Magyar Péter Bóka Jánosnak: Hallod, Jani? Tudsz olvasni?), és a „mindenki” értelmezési tartományába nem csupán az országgyűlési képviselők tartoznak. (Magyar Péter: Úgy van!)

Ez a javaslat egyszerre jogi, pénzügyi és morális természetű ügy. Jogi ügy, mert olyan vállalásokat teljesít, amelyek nélkül Magyarország egyáltalán nem tud előrelépni az uniós forrásokhoz való hozzáférésben. Pénzügyi természetű, mert magyar vállalkozások, önkormányzatok, egyetemek, kutatók, hallgatók és végső soron magyar családok lehetőségeiről van szó. És morális ügy: kimondja, hogy a közpénz közpénz, a közvagyon közvagyon, és az állam nem bújhat semmilyen alapítványi, közbeszerzési vagy adatkezelési kiskapuk mögé. (Taps a TISZA soraiban.)

Tisztelt Ház! A TISZA-kormány álláspontja teljesen világos: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem éppen ellenkezőleg, hazahozni és felhasználni; nem kifogásokat keresünk, hanem megoldásokat adunk; nem új feltételeket teljesítünk, hanem olyan kötelezettségeket, amelyek 2022 óta ismertek mindannyiunk, Magyarország számára, és amelyek teljesítésére az előző kormányzat idején nem került sor.

A törvényjavaslat nem ideológiai csomag, nem migrációról szól, nem Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szól, és nem is szól világnézeti vitákról. Ez a javaslat arról szól, hogy Magyarország teljesítse azokat az intézményi, jogállamisági és átláthatósági feltételeket, amelyek nélkül a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források továbbra is elzárva maradnának. A május 29-ei politikai megállapodás megnyitotta az utat a mintegy 16,4 milliárd euró felszabadítása felé, de ez az út csak akkor járható végig, ha az a magyar törvényekben is megjelenik. A mai javaslat pont ezt teszi.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat első nagy pillére a vagyonnyilatkozati rendszer valós ellenőrizhetősége. Magyarországon túl sokáig úgy tettünk, mintha a vagyonnyilatkozat önmagában garancia lenne ‑ egyáltalán nem az. A vagyonnyilatkozat csak akkor ér valamit, ha ellenőrizhető, kereshető, összevethető, és ha a szándékos titkolásnak van következménye. A javaslat éppen ezért megerősíti az Integritás Hatóság szerepét. A hatóság a jövőben érdemi jogosítványokat kap a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének, a nyilatkozatok teljességének és hitelességének vizsgálatára. Nem díszletet építünk, hanem ellenőrzési rendszert.

A szabályozás kiterjed a magas közjogi, állami, önkormányzati és közpénzekhez kapcsolódó tisztségekre. Az Integritás Hatóság adatot kérhet, nyilvántartásokhoz férhet hozzá, és ha valamely szerv nem működik együtt, bírósági úton érvényesítheti a törvényben biztosított jogait. Aki pedig lényeges adatot szándékosan valótlanul közöl, annak ne csak politikai kellemetlenséggel, hanem jogkövetkezménnyel is számolnia kell. Ugyanakkor a javaslat arányos: nem bünteti ugyanúgy az adminisztratív hibát és a szándékos titkolást. A csekély, nem szándékos hiányosság helyesbíthető, a valós vagyoni helyzet leplezése viszont nem kezelhető technikai hibaként.

Tisztelt Ház! A második pillér a közbeszerzések és a közpénzköltés átláthatóságának a megerősítése. Az állam nem költhet el közpénzt úgy, hogy közben a közvélemény ne lássa, kivel, mire, milyen feltételekkel és milyen teljesítés mellett szerződik. (Taps a TISZA soraiban.) A javaslat éppen ezért erősíti a versenyt, csökkenti az egyajánlatos eljárások mozgásterét, és új garanciákat épít be a koncessziós beszerzésekbe is. Ha egy koncessziós eljárásban csak egy ajánlat érkezik, a szerződéskötés nem lehet automatikus. Az ajánlatkérőnek objektív módszerrel kell igazolnia, hogy a verseny hiánya nem mesterségesen kialakított feltételek, hanem a piac tényleges szerkezetének a következménye. A közbeszerzési dokumentumokat a lehető legszélesebb körben, regisztrációs akadály nélkül, ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan idejű szerződéseknél pedig a teljesítés során is rendszeresen közzé kell tenni a lényeges adatokat: mi teljesült, mennyi kifizetés történt, volt‑e késedelem, volt‑e eltérés. Ez nem adminisztratív teher, ez a közpénz feletti demokratikus kontroll minimuma.

(10.50)

Tisztelt Országgyűlés! A harmadik pillér a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyének rendezése. Ezt világosan ki kell mondani: az állam által átadott vagyon nem veszítheti el közvagyonjellegét csak azért, mert alapítványi szerkezetbe került. A közvagyon nem magánzsákmány, a közfeladat nem lehet ürügy arra, hogy a nyilvánosság, az ellenőrzés és az elszámoltathatóság elől elzárjanak állami vagyonelemeket.

Az Alaptörvény tizenhatodik módosításával összhangban a javaslat biztosítja, hogy az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, annak hozama, illetve az annak helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor visszaszálljon az államra. Az alapítói jogokat az állam gyakorolja, az alapítvány megszüntetéséről pedig az alapítói jogok gyakorlója dönthet. A nem felsőoktatási alapítványok esetében a javaslat gyors, világos és elszámoltatható eljárásrendet állapít meg. A cél az, hogy 2026. augusztus 31-ig megszűnjön az a konstrukció, amelyben közvagyon és közfeladat átláthatatlan alapítványi formában maradna fenn. A közfeladatok ellátása nem szakad meg.

A felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében a rendezés külön figyelmet igényel, mert ott a hallgatók, az oktatók, az akadémiai szabadság, az egyetemi autonómia és adott esetben a klinikai betegellátás folytonosságát is biztosítani kell. A kormány célja itt sem a működés megbénítása, hanem az, hogy a magyar egyetemek visszatérhessenek az Erasmus+, a Horizon és más uniós programok teljes értékű lehetőségeihez.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat negyedik pillére az információszabadság és a közadatok nyilvánosságának megerősítése. A közpénzek felhasználására vonatkozó adatokat nem elrejteni kell, hanem közzétenni. A javaslat ezért bővíti a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban közzétételre kötelezett szervezetek körét. A jövőben nemcsak a szűken vett költségvetési szervek, hanem többek között a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyek, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is szélesebb körű közzétételi kötelezettség alá kerülnek.

A javaslat pontosítja és bővíti a közzéteendő adatok körét is, a szerződések keltének, alvállalkozóknak, valamint a teljesítésben közvetlenül közreműködő beszállítóknak és kapacitásszolgáltatóknak is láthatóvá kell válniuk. Ezzel párhuzamosan hatályon kívül helyezzük azt a szabályt, amely a közérdekűadat-igénylések teljesítését indokolatlanul korlátozhatta, arra hivatkozva, hogy az adat előállítása vagy összegyűjtése többletmunkával járna. A közérdekű adatok megismerése nem szívesség, hanem alapjog.

Tisztelt Ház! A javaslat ötödik pillére a korrupció elleni fellépés, a pénzügyi átláthatóság és a tényleges tulajdonosi viszonyok feltárása. A korrupció nem csak borítékban átadott pénz. Korrupció az is, amikor tulajdonosi szerkezetek, alapok, közvetítők és szerződéses láncok mögé rejtik el, hogy végső soron ki részesül a közpénzből. Ezért a javaslat a pénzmosás elleni szabályokkal összhangban rendezi a zárt körű befektetési alapok, magántőkealapok és kockázatitőke-alapok tényleges tulajdonosi adatainak megismerhetőségét és naprakészen tartását.

A közélet tisztaságát nem lehet szelektíven védeni. Ugyanazt kell elvárnunk a politikai vezetőktől, a közpénzekkel gazdálkodó szervezetektől, a közbeszerzések szereplőitől és az állami feladatot ellátó intézményektől: átlátható működést, elszámoltathatóságot és jogkövető magatartást.

Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy lesznek, akik azt mondják, ez a törvényjavaslat szigorú. Igen, szigorú. Azért szigorú, mert éveket veszítettünk; azért szigorú, mert Magyarország nem engedheti meg magának, hogy továbbra is források, lehetőségek és bizalom nélkül maradjon. Lesznek, akik azt mondják, gyorsan kell eljárni. Igen, gyorsan kell. Azért, mert határidők vannak; azért, mert a magyar embereknek, a magyar hallgatóknak, kutatóknak, vállalkozóknak, vállalkozásoknak és településeknek nincs több elvesztegethető éve. És lesznek, akik azt mondják, ez politikai irányváltás. Igen, az. Irányváltás a magyarázkodástól a végrehajtás felé; irányváltás az átláthatatlanságtól az elszámoltathatóság felé; irányváltás attól a szemlélettől, hogy a közpénz felett kevesek rendelkeznek, afelé, hogy a közpénz felhasználását minden magyar polgár ellenőrizhesse.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadása önmagában nem zár le minden uniós eljárást, de megteszi azt, amit a magyar jogalkotásnak most meg kell tennie. Megteremti a továbblépés hazai jogi feltételeit, végrehajtja a vállalásokat, megerősíti az intézményi garanciákat, visszaállítja a közpénzek feletti ellenőrzés alapvető szabályait. A kormány ezzel a javaslattal azt üzeni: Magyarország komolyan veszi az uniós tagságból fakadó jogait és kötelezettségeit, komolyan veszi a magyar emberek pénzét, és komolyan veszi az állam tisztességes működését. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogassa. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a TISZA padsoraiból. ‑ Magyar Péter dr. Bóka Jánosnak: Értetted, Jani? Értetted? Magyarázzam?)