Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy korábbi előzménye a Magyarország és Szlovákia között 2011-ben aláírt szénhidrogéntermék-vezetékek létesítéséről szóló megállapodás, valamint az azt kihirdető 2011. évi CXIX. törvény.

Ezt követően Magyarország és Szlovákia tavaly 2025 decemberében egy szándéknyilatkozatot írt alá, hogy hazánk energiabiztonságának növelése érdekében egy új szénhidrogéntermék-vezeték létesítése szükséges Százhalombatta és a felvidéki Ipolyság határátkelő közötti szakaszon, amely a MOL Dunai Finomító és a Slovnaft olajfinomító összeköttetését célozza. Magyarország és Szlovákia a kétoldalú nemzetközi megállapodást 2026. március 16-án írta alá, és az előttünk fekvő törvénynek a célja, hogy ezt az Országgyűlés törvényben is kihirdethesse.

(15.30)

A törvényjavaslat szerinti megállapodás hátterét még az előző kormány kezdte el, tárgyalta ki és írta alá, és helyesnek tartom, hogy a mostani kormány, a TISZA-kormány ezt befejezi, és az Országgyűlésben közösen tudunk erről az energiabiztonságunkat alapvetően érintő kérdésről dönteni.

Az energiaszuverenitás egy fontos kérdés, az energiabiztonság, az energiadiverzifikáció egy fontos kérdés, éppen ezért az elmúlt időszakban is, azt gondolom, próbáltunk ezért tenni. 2010-ben két interkonnektor volt földgáz tekintetében Magyarország határainál, most hat, és a hetedik építés alatt van. A szlovéniait én is azért emelném ki Bencsik képviselőtársammal együtt, az azért fontos interkonnektor, mert nemcsak az Olaszországba érkező cseppfolyósított földgázt tudja elszállítani Magyarországra, hanem Olaszország energiastratégiájában egy olyan elosztó hubbá kíván válni az észak-afrikai lelőhelyek, az észak-afrikai szárazföldi és tengeri lelőhelyek vonatkozásában, amely plusz olcsóbb földgázt biztosíthat a közép-európai térségnek. Sőt, az olaszok ambíciós szintje azt is kimondja, hogy a németeknek, a Németország déli részén lakó német állampolgároknak és vállalatoknak is ők szeretnének majd az észak-afrikai beszerzési forrásokból földgázt biztosítani.

Úgyhogy arra kérem a miniszter urat, hogy sürgesse a szlovéniai interkonnektor gyors építését, és ebben járjon közben, hogy ez minél hamarabb élesedhessen és szolgálhassa a magyar energiabiztonságot.

Azt gondolom, hogy történt ‑ nyilvánvalóan a háború és az energiaválság hatására ‑ egy jelentős megtakarítás, hiszen a korábbi 10,5 milliárd köbméter elfogyasztott földgáz ma már csak évi 8,5 milliárd köbméter, amely éves szinten fogy Magyarországon. A megtakarítás is egy fontos energiabiztonsági és energiadiverzifikálási kérdés.

Azt gondolom, egyben szeretnék TISZA-s vezérszónok képviselőtársammal vitatkozni, nem a MÁV szállítja egyébként a finomított kőolajat Pozsonyból Százhalombattára, hanem a Rail Cargo Hungaria, amely a Rail Cargo Austria cégcsoporthoz tartozik, és ezen keresztül történik, a vízi szállítás mellett a vasúti szállítás a Rail Cargo Hungaria cégen keresztül történik, majd Százhalombattáról tovább belső csővezetékeken akár Szajolba, akár Tiszaújvárosba már kiépített és meglévő csővezetékeken jut el. És ha ez a csővezeték kiépül, ha jól értem miniszter úr szavait is és az előterjesztőét is, talán 2027 első negyedéve, első féléve lehet az, amikor ez már működőképes csővezeték, akkor ez nagyban kiváltja akár a vasúti, akár a vízi szállítást, és ez az úgynevezett DANI vezeték, a dízel-nafta nevű vezeték tudja szolgálni a magyar energiabiztonságot. Talán 1,65 millió tonna finomított kőolaj lesz az éves kapacitása. Nagyrészt, ha jól értem, dízel és kisebb részben pedig benzin üzemanyag lesz az, ami érkezik a pozsonyi szállításból, a pozsonyi finomítóból, a Slovnaft finomítójából a dunai olajfinomítóba, hogy aztán onnan a magyar emberekhez, a vállalkozásokhoz és a további alállomásokra juthasson el.

Azt gondolom, hogy egy energiabiztonsági, energiaszuverenitási kérdést ‑ bármikor, bármilyen színekben lesz napirenden ‑ támogatni tudunk, támogatni fogunk, mint ahogy ezt az előterjesztést is még korábban, a mi kormányunk alatt kezdtük el. Ezek olyan kérdések, amelyekben együtt kell működni, mert egy olyan világot élünk, ahol egy landlocked countryként, egy tengerparttal nem rendelkező országként különösen fontos a csővezetékek megléte, hiszen azt is tudjuk, hogy azért alapvetően három dolog kell ahhoz, hogy mind a kőolaj, mind a földgáz ideérkezzen: forrás, csővezeték és tárolókapacitás. Azért fontos, hogy ezek a tárolókapacitások is meglegyenek és meg is maradjanak, hiszen korábban, azt gondolom, az energiaszuverenitásunk és energiabiztonságunk egyik fontos lépése volt, amikor mi például a földgáztárolókat visszavásároltuk külföldi kézből, hogy magyar állami kézben legyenek ezek a földgáztárolók. Azt kérem önöktől, hogy ezeket önök is őrizzék meg a nemzeti vagyon körében, és ne adják oda külföldi multicégeknek.

A vezetékek épülnek és épültek. Például a földgáz vonatkozásában van egy sajnálatos késedelem a fekete-tengeri földgázmezők vonatkozásában, hiszen ott egy amerikai-osztrák közös kooperáció, az OMV és az Exxon közös kooperációja indult volna el, és már érkezniük kellett volna két évvel ezelőtt az első molekuláknak, de az amerikai partner kivonta magát ebből a műveletből, és visszaadta a kitermelés jogát. Most a románok saját hatáskörben fognak próbálkozni. Ők azt állítják, hogy jövőre ez már menni is fog; majd történjen meg, és akkor elhisszük, akkor látjuk, és akkor örömmel vásárol Magyarország is ebből, mint ahogy egyébként kapacitásokat kötöttünk le földgáz tekintetében a krki LNG-terminál vonatkozásában is. És az is fontos, hogy ‑ ha már a kőolajról beszélünk ‑ az Adria-vezeték vonatkozásában az ottani magashegységek miatt az átemelő kapacitást és szivattyúkapacitást növelni szükséges. Kérem a miniszter urat, hogy ebben is a horvát partnereknél járjon közbe, az átemelőkapacitás-bővítés tekintetében, hogy ne csak csordogáljon, hanem áradjon is az olaj ‑ az önök szóhasználatával élve (Derültség.) ‑, jöjjön Magyarországra elegendő mennyiség, hogy a magyar energiaellátást, az energiabiztonságot tudja garantálni.

Ha már a kőolajról beszélünk, akkor a miniszter úrhoz pár kérdésem is lenne a napirendi ponthoz kapcsolódóan. Miniszter úr egyik első döntéseként további készleteket szabadított fel a stratégiai készletből a hazai üzemanyag-ellátás zavartalansága érdekében. Az a kérdésem, hogy ennek a visszapótlása folyamatban van-e; ha folyamatban van, akkor ez milyen ütemben halad, és milyen áron tudtuk beszerezni a visszapótláshoz szükséges mennyiséget. Most hogyan látja, meddig elégségesek ezek a stratégiai tartalékok? Tervez‑e további felszabadítást? És ha az ár-érték arányt látjuk, a visszapótlás ütemét és költségét látjuk, akkor milyen módon, meddig fenntartható a védett ár intézménye? Most talán történt a Hormuzi-szorosban áttörés az amerikai-iráni megállapodás kapcsán, ez szerintem a magyar energiaellátásnak is jó hír, a világ energiaellátásának is jó hír, de azt is tudjuk az olajpiacot nézve, hogy ezek a hatások csak 2-3 hónappal később gyűrűznek majd be, addig ezt érdemes fönntartani, és addig érdemes ezeket a kérdéseket megvizsgálni.

Tehát ezek a kérdéseim lennének a napirendhez kapcsolódóan miniszter úrhoz, amelyekre majd várom megtisztelő válaszát. Én azt gondolom, hogy minden olyan törvényjavaslatot, amely Magyarország energiabiztonságát, a magyar emberek energiaellátását szolgálja, biztonságosabbá teszi, azt patkón átívelően támogatni kell, így e megállapodás kihirdetését mi is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)