Gugán János

GUGÁN JÁNOS nemzetiségi szószóló: Poštovana Predsjednice! Poštovani Visoki Dome! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/200. számon benyújtott törvényjavaslat kapcsán.

Tájékoztatom önöket, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a 2026. június 15-ei ülésén mint vitához kapcsolódó bizottság az egyes házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése alapján döntött a részletes vita lefolytatásáról, valamint a 36. § (5) bekezdése alapján kialakította a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét.

Magyarország Alaptörvénye kimondja: a Magyarországon élő nemzetiségek anyanyelvhasználatához, valamint saját kultúrájuk ápolásához való jog alapvető jog. E jogok tiszteletben tartása, hatékony érvényesítése és védelme valamennyi állami intézmény kötelessége. Nos, a nemzetiségi műsorok a közmédiában a jelenlegi állapotukban több szempontból sem felelnek meg ezeknek az alapelveknek. De mielőtt a jelenlegi helyzet súlyos problémáira rátérnék, engedjék meg, hogy felidézzem a nemzetiségi rádió- és televízióműsorok több évtizedes történetét, jelentőségét és szerepét, amelyet a magyar közmédiában, illetve a nemzetiségi közösségek identitásának megőrzésében betöltött.

A nemzetiségek anyanyelvén sugárzott rádió- és televízióműsorok több évtizedes múltra tekintenek vissza. Az első rádiós műsor horvát, illetve szerb nyelven már 1953. január 12-én adásba került, de a Magyar Televízió is 1978 óta sugároz nemzetiségi műsorokat, kezdetben horvát, illetve szerb, valamint német nyelven, szintén a pécsi stúdióból. Ezt követték a román és szlovák adások Szegedről, majd 1981-től a roma és a szlovén műsorok, később pedig a Rondó, amely görög, lengyel, örmény, ruszin, bolgár és ukrán közösségek számára biztosít műsoridőt. Ezek a műhelyek ‑ alapfunkciójuk mellett ‑ nemzetközi hírű, országhatárokon túl is népszerű, nagy elismertségű filmeket és műsorokat készítettek.

A nagy változás 2015-ben következett be. A könnyebb ellenőrzés és a nemkívánatos tartalmak szűrése a központosítás irányába indította el a közmédiát, amely a nagy múltú vidéki stúdiók bezárását eredményezte, egyben gyökeres és súlyos következményekkel járt a nemzetiségi szerkesztőségek munkájára és a műsorok színvonalára. A közmédia 2015-ös átszervezése eredményeként összevonták a nemzetiségi rádiós és televíziós szerkesztőségeket, létszámukat 30 százalékkal csökkentették. A megmaradt két-két szerkesztőnek kell napi kétórás rádióadást és heti 26 perces forgatott, feliratozott televíziós műsort készítenie.

A 2015. március közepétől készített rádiós és televíziós műsorok egy részét külső gyártásban egy szegedi székhelyű cég készítette. A szerződés értelmében az MTVA által műsoronként biztosított költségvetésből a kft.-nek legalább annyit kellett volna műsorkészítésre fordítania, amennyi a kiszervezés előtt állt a szerkesztőség rendelkezésére. A gyártási költségek adatait viszont a kft. üzleti titokként kezelte.

A nemzetiségi szerkesztők továbbra is az MTVA munkatársai maradtak, akik a hiányos személyi és tárgyi feltételek okán szerkesztői, riporteri, műsorvezetői és rendezői feladatokat is elláttak, nem mellékesen az összes adminisztrációs teher is az ő vállukon nyugszik. Bár az MTVA jelentős összeget biztosít a nemzetiségi rádiós és televíziós műsorok készítésére, a támogatások nagyobb része profitként jelenik meg a gyártó cégnél, és csak egy töredéke jut el a tartalom-előállítókhoz. Ezért már évekkel ezelőtt megfogalmazódtak azok a kritikák, amelyek az átláthatatlan gazdálkodásra, illetve a műsorkészítés és -finanszírozás közötti aránytalanságokra hívták fel a figyelmet.

2023 július 1-jétől a gyártási feladatok ellátását egy új vállalkozás vette át. A működés gazdasági átláthatatlansága továbbra is fennáll. A műsorkészítők számára a gazdálkodás folyamata ma is nehezen követhető, a műsorgyártás költségeire és pénzügyi hátterére vonatkozó információk csak közvetett módon jutnak el az érintettekhez. A rendelkezésre álló források továbbra sem elsősorban a műsorkészítés közvetlen feltételeinek javítását szolgálják. A gyártó cég a műsorgyártáshoz szükséges technikai felszerelés csak egy részét biztosítja, így az operatőrök gyakran saját felszerelésüket használják annak érdekében, hogy a műsorok elkészülhessenek, illetve megfeleljenek az alapvető szakmai és technikai elvárásoknak, mindamellett a gyártó cég a szerkesztőségek számára hetente mindössze két forgatási lehetőséget biztosít.

A hiányzó pénzforrások a műsorok tartalmi részére is kihatnak. Pénzügyi korlátozásokra hivatkozva az MTVA felsővezetői több esetben elutasították a szerkesztők igényeit a televíziós forgatásokhoz, illetve a rádiós hangfelvételekhez szükséges helyszíni jelenlét biztosítására, emellett korlátozták a műsorban megszólaltatható interjúalanyok körét is.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a nemzetiségi műsorok fejlesztése, technikai hátterük korszerűsítése, valamint a tartalmi kínálat bővítése érdekében érdemi fejlődés nem történt, sőt bizonyos szegmensekben komoly visszalépés tapasztalható a 2000-es évek elejének színvonalához képest.

(20.40)

Külön szeretnék szólni a nemzetiségi rádiós műsorokról is, amelyek, ahogy azt az elején említettem, immár több mint hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a műsorok a kezdetektől az úgynevezett keleti URH-frekvencián érhetők el, olyan rendszeren, ami mára teljesen elavult, a modern készülékek már nem is képesek fogni ezt a sávot. Kimondhatjuk tehát, hogy a nemzetiségi műsorok ma földi sugárzással szinte elérhetetlenek. A hosszú évek óta tartó problémát a nemzetiségek képviselői számtalanszor jelezték különböző fórumokon az illetékes hatóságoknak, eredmény nélkül.

Tisztelt Ház! A nemzetiségi közösségek kulturális önazonosságának megőrzése közös érdekünk, ezért a közmédia átalakításáról szóló döntéseik során, kérem önöket, vegyék figyelembe a nemzetiségi műsorok több évtizedes hagyományait, mérlegeljék a közösségek számára pótolhatatlan szerepüket, vizsgálják meg a jelenlegi működés súlyos szakmai, technikai és finanszírozási problémáit, és biztosítsák, hogy a közmédia valóban megfeleljen az Alaptörvényben rögzített kötelezettségeknek. Kérem önöket, hogy döntéseikben a nemzetiségi közösségek szempontjait és érveit kiemelten vegyék figyelembe. Köszönöm szépen. Hvala lijepo! (Taps a TISZA padsoraiból.)