{"cycle": 43, "id": "8-239", "date": "2026-06-15", "ulnap": 8, "seq": 239, "speaker": "Gugán János", "p_azon": "004J", "faction": null, "kind": "Ismerteti a bizottság véleményét", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/200 A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról", "iromany": "T/200", "duration_s": 460, "position": null, "chars": 6477, "paragraphs": ["GUGÁN JÁNOS nemzetiségi szószóló: Poštovana Predsjednice! Poštovani Visoki Dome! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/200. számon benyújtott törvényjavaslat kapcsán.", "Tájékoztatom önöket, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a 2026. június 15-ei ülésén mint vitához kapcsolódó bizottság az egyes házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése alapján döntött a részletes vita lefolytatásáról, valamint a 36. § (5) bekezdése alapján kialakította a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét.", "Magyarország Alaptörvénye kimondja: a Magyarországon élő nemzetiségek anyanyelvhasználatához, valamint saját kultúrájuk ápolásához való jog alapvető jog. E jogok tiszteletben tartása, hatékony érvényesítése és védelme valamennyi állami intézmény kötelessége. Nos, a nemzetiségi műsorok a közmédiában a jelenlegi állapotukban több szempontból sem felelnek meg ezeknek az alapelveknek. De mielőtt a jelenlegi helyzet súlyos problémáira rátérnék, engedjék meg, hogy felidézzem a nemzetiségi rádió- és televízióműsorok több évtizedes történetét, jelentőségét és szerepét, amelyet a magyar közmédiában, illetve a nemzetiségi közösségek identitásának megőrzésében betöltött.", "A nemzetiségek anyanyelvén sugárzott rádió- és televízióműsorok több évtizedes múltra tekintenek vissza. Az első rádiós műsor horvát, illetve szerb nyelven már 1953. január 12-én adásba került, de a Magyar Televízió is 1978 óta sugároz nemzetiségi műsorokat, kezdetben horvát, illetve szerb, valamint német nyelven, szintén a pécsi stúdióból. Ezt követték a román és szlovák adások Szegedről, majd 1981-től a roma és a szlovén műsorok, később pedig a Rondó, amely görög, lengyel, örmény, ruszin, bolgár és ukrán közösségek számára biztosít műsoridőt. Ezek a műhelyek ‑ alapfunkciójuk mellett ‑ nemzetközi hírű, országhatárokon túl is népszerű, nagy elismertségű filmeket és műsorokat készítettek.", "A nagy változás 2015-ben következett be. A könnyebb ellenőrzés és a nemkívánatos tartalmak szűrése a központosítás irányába indította el a közmédiát, amely a nagy múltú vidéki stúdiók bezárását eredményezte, egyben gyökeres és súlyos következményekkel járt a nemzetiségi szerkesztőségek munkájára és a műsorok színvonalára. A közmédia 2015-ös átszervezése eredményeként összevonták a nemzetiségi rádiós és televíziós szerkesztőségeket, létszámukat 30 százalékkal csökkentették. A megmaradt két-két szerkesztőnek kell napi kétórás rádióadást és heti 26 perces forgatott, feliratozott televíziós műsort készítenie.", "A 2015. március közepétől készített rádiós és televíziós műsorok egy részét külső gyártásban egy szegedi székhelyű cég készítette. A szerződés értelmében az MTVA által műsoronként biztosított költségvetésből a kft.-nek legalább annyit kellett volna műsorkészítésre fordítania, amennyi a kiszervezés előtt állt a szerkesztőség rendelkezésére. A gyártási költségek adatait viszont a kft. üzleti titokként kezelte.", "A nemzetiségi szerkesztők továbbra is az MTVA munkatársai maradtak, akik a hiányos személyi és tárgyi feltételek okán szerkesztői, riporteri, műsorvezetői és rendezői feladatokat is elláttak, nem mellékesen az összes adminisztrációs teher is az ő vállukon nyugszik. Bár az MTVA jelentős összeget biztosít a nemzetiségi rádiós és televíziós műsorok készítésére, a támogatások nagyobb része profitként jelenik meg a gyártó cégnél, és csak egy töredéke jut el a tartalom-előállítókhoz. Ezért már évekkel ezelőtt megfogalmazódtak azok a kritikák, amelyek az átláthatatlan gazdálkodásra, illetve a műsorkészítés és -finanszírozás közötti aránytalanságokra hívták fel a figyelmet.", "2023 július 1-jétől a gyártási feladatok ellátását egy új vállalkozás vette át. A működés gazdasági átláthatatlansága továbbra is fennáll. A műsorkészítők számára a gazdálkodás folyamata ma is nehezen követhető, a műsorgyártás költségeire és pénzügyi hátterére vonatkozó információk csak közvetett módon jutnak el az érintettekhez. A rendelkezésre álló források továbbra sem elsősorban a műsorkészítés közvetlen feltételeinek javítását szolgálják. A gyártó cég a műsorgyártáshoz szükséges technikai felszerelés csak egy részét biztosítja, így az operatőrök gyakran saját felszerelésüket használják annak érdekében, hogy a műsorok elkészülhessenek, illetve megfeleljenek az alapvető szakmai és technikai elvárásoknak, mindamellett a gyártó cég a szerkesztőségek számára hetente mindössze két forgatási lehetőséget biztosít.", "A hiányzó pénzforrások a műsorok tartalmi részére is kihatnak. Pénzügyi korlátozásokra hivatkozva az MTVA felsővezetői több esetben elutasították a szerkesztők igényeit a televíziós forgatásokhoz, illetve a rádiós hangfelvételekhez szükséges helyszíni jelenlét biztosítására, emellett korlátozták a műsorban megszólaltatható interjúalanyok körét is.", "Mindezek alapján megállapítható, hogy a nemzetiségi műsorok fejlesztése, technikai hátterük korszerűsítése, valamint a tartalmi kínálat bővítése érdekében érdemi fejlődés nem történt, sőt bizonyos szegmensekben komoly visszalépés tapasztalható a 2000-es évek elejének színvonalához képest.", "(20.40)", "Külön szeretnék szólni a nemzetiségi rádiós műsorokról is, amelyek, ahogy azt az elején említettem, immár több mint hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a műsorok a kezdetektől az úgynevezett keleti URH-frekvencián érhetők el, olyan rendszeren, ami mára teljesen elavult, a modern készülékek már nem is képesek fogni ezt a sávot. Kimondhatjuk tehát, hogy a nemzetiségi műsorok ma földi sugárzással szinte elérhetetlenek. A hosszú évek óta tartó problémát a nemzetiségek képviselői számtalanszor jelezték különböző fórumokon az illetékes hatóságoknak, eredmény nélkül.", "Tisztelt Ház! A nemzetiségi közösségek kulturális önazonosságának megőrzése közös érdekünk, ezért a közmédia átalakításáról szóló döntéseik során, kérem önöket, vegyék figyelembe a nemzetiségi műsorok több évtizedes hagyományait, mérlegeljék a közösségek számára pótolhatatlan szerepüket, vizsgálják meg a jelenlegi működés súlyos szakmai, technikai és finanszírozási problémáit, és biztosítsák, hogy a közmédia valóban megfeleljen az Alaptörvényben rögzített kötelezettségeknek. Kérem önöket, hogy döntéseikben a nemzetiségi közösségek szempontjait és érveit kiemelten vegyék figyelembe. Köszönöm szépen. Hvala lijepo! (Taps a TISZA padsoraiból.)"]}