Dr. Hantosi István (TISZA)

DR. HANTOSI ISTVÁN (TISZA), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság, egyetértés. Kívánjuk a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését.

Nem véletlen, hogy 1848-ban a márciusi ifjak is ezt a követelést fogalmazták meg első helyen, amikor a 12 pontot Jókai Mór és Irinyi József összeírta. A valódi és független közmédia mindannyiunk közös ügye, a felelősségünk pedig történelmi.

(19.20)

Mi, magyarok nemcsak 1848-ban, hanem 1956-ban, 1989-ben és most, 2026-ban is küzdöttünk és küzdünk a média, a sajtó szabadságáért. A TISZA vállalta, hogy helyreállítja a közmédia és a médiaszabályozás függetlenségét.

A T/200. számú törvényjavaslat Magyarország demokratikus működésének alapjait érinti. A szabad nyilvánosság, a sokszínű és független tájékoztatás a demokratikus jogállam egyik legfontosabb alappillére.

Tulajdonképpen mit is jelent a cenzúra kifejezés? A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint önkényeskedő ellenőrzés, bírálat, valamilyen hivatal, intézmény megléte, működése ‑ tulajdonképpen állami önkény a sajtó szabadsága felett. A Fidesz-KDNP-kormányzat ezt az elmúlt években valahogy mégis elfelejtette. Elfelejtette, hogy a közmédia nem lehet kormányzati vagy pártpolitikai kommunikációs eszköz, magyarul propaganda. Elfelejtette, de meg is lett a következménye, mert mi, magyarok erre ismételten nemet mondtunk április 12-én.

A TISZA javaslata egyszerű: visszaadjuk a közmédiát ‑ mégpedig egy független és objektív közmédiát ‑ a köznek, a magyar embereknek.

Tisztelt Ház! A médiát gyakran emlegetik negyedik hatalmi ágként. Nem azért, mert választott közhatalmat gyakorolna, hanem azért, mert meghatározó szerepe van az állampolgárok véleménynyilvánításában és a közös döntésekben való részvételében.

A demokráciához intézményi garanciák, fékek, ellensúlyok, olyan szabályok és intézmények szükségesek, amelyek a hatalom gyakorlását ellenőrizhetővé és számonkérhetővé teszik. Ilyen ellensúly maga a szabad és sokszínű média is, a közpénzből fenntartott közszolgálati média pedig különösen nagy felelősséget visel a közvélemény alakításában és az állampolgári döntéshozatalban.

A közmédia közfeladatot lát el, közvagyonnal gazdálkodik és a nyilvánosság bizalmából működik, éppen ezért nem lehet a mindenkori kormány propagandaeszköze, ahogy azt 2010 óta sajnos láttuk, nem lehet egyetlen politikai erő kiszolgálója. Mi a TISZA-ban hiszünk a sajtó szabadságában és abban, hogy nincs helye cenzúrának, kézi vezérlésnek, különösen nem a közmédiában.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az előző kormányzat által megalkotott médiaszabályozás, médiarendszer nem tudta biztosítani ‑ vagy talán nem is akarta ‑ ezeket a követelményeket. Nem biztosította a sajtó szabadságát, sőt, cenzúrát működtetett, erről a közelmúltban számos bizonyíték látott napvilágot. A szerkesztői függetlenség és a közmédia pártatlansága súlyosan sérült, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem érvényesült, a közmédia hitelessége és társadalmi elfogadottsága jelentősen csökkent.

És nemcsak mi, magyarok elégeltük meg a korrupt és elfogult, párt által uralt közmédiát, hanem számos nemzetközi intézmény jelezte súlyos aggályait. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ választási megfigyelői missziói rendre, választásról választásra jelezték a közmédia egyértelmű elfogultságát. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentései évek óta rendszeresen felhívják a figyelmet a közszolgálati média és a médiahatóság függetlenségének hiányára, 2025 decemberében pedig az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, ugyanis a magyar szabályozás nem volt összhangban a 2025 óta hatályos európai médiaszabályozással.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatunk ezekre a problémákra ad választ. A sajtó szabadságát biztosító és a cenzúra eltörlését célzó törvényjavaslatunk három jelentős pillérből áll: az első a közmédia szerkezeti, szervezeti átalakítása, a második a vezetői kiválasztás és annak rendszerének reformja, a harmadik pedig a médiafelügyelet, a médiahatóság reformja.

Az első nagy pillér tehát a közszolgálati médiaszolgáltatás szervezeti átalakítása. A jelenlegi rendszernek az egyik legnagyobb problémája ‑ ha nem a legnagyobb problémája ‑ az átláthatatlanság és a hatékonytalanság, a közpénz pazarló felhasználása, ahogy már mondtam, propagandacélokra. Az intézményi struktúra bonyolult, a felelősségi viszonyok nehezen követhetőek az ellenőrzést és a felügyeletet ellátó kuratórium, a közszolgálati testület és a közvélemény számára egyaránt. Vagy talán nem is annyira átláthatatlan, legalábbis, ha a szabályozás céljára és működésére gondolunk, hiszen egyértelmű mindannyiunk számára, ebben az országban élünk mindannyian, hogy mi történt az elmúlt másfél évtizedben a közmédiában.

Törvényjavaslatunk ezért megszünteti a jelenlegi, mesterségesen szétválasztott konstrukciót, ahol egy gyenge, eszközök nélküli, személyzet nélküli médiaszolgáltató mellett a médiahatóságnak alárendelt, tehát egy hatóság alá rendelt vagyonkezelő alap rendelkezett személyzettel, tartalomgyártási kapacitással, eszközökkel. A tényleges médiaszolgáltatási képességgel tehát nem rendelkező Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be beleolvad az MTVA, így a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. látja majd el a közszolgálati médiaszolgáltatást.

A másik reformjavaslatunk pedig, hogy újra önálló intézményként működik a Magyar Távirati Iroda, a magyar hírügynökség.

A cél tehát világos: átláthatóbb szervezet, egyértelműbb felelősségi rendszer, hatékonyabb és költségkímélő működés és mindenekelőtt nagyobb szakmai és funkcionális függetlenség.

A közmédia irányításának és felügyeletének új, garanciális szerve a Közszolgálati Közalapítvány jogutódjaként létrejövő Független Közmédia Testület lesz. E testület kilenc tagból áll majd: három tagot a kormányoldal jelöl, hármat pedig az ellenzéki oldal, további három tagot pedig szakmai szervezetek delegálhatnak egy átlátható kiválasztási folyamatban. Ez a paritásos és szakmai összetétel azt biztosítja, hogy a közmédia működését a jövőben ne egyetlen politikai oldal, sőt, ne is a politika határozza meg, ne legyen többé cenzúra, hanem szerkesztőségi alapon, szerkesztői szabadságon alapuló szakmai követelmények megtartásával minőségi közszolgálati médiaszolgáltatást nyújtson. A testület feladata lesz a közmédia függetlenségének védelme, gazdálkodásának ellenőrzése, a jelentős értékű szerződések felügyelete, valamint a vezetők kiválasztásában való közreműködés.

A közmédia függetlenségét a finanszírozás megújítása is szolgálja. 2028-tól hároméves költségvetés alapján gazdálkodhat a közmédia, és a költségvetési tervezet elfogadásakor ‑ összhangban a transzparens működéssel ‑ az előző évet auditáló jelentés értékelése rendkívül fontos szempont lesz.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat második pillére a vezetői kiválasztási rendszer átláthatóvá tétele. A TISZA választási programjában vállalta a nyilvános kiválasztási folyamatot, ami összhangban van az európai médiaszabályozással, az EMFA-val, az európai médiaszabadság-rendelettel, amely egyértelmű követelményeket fogalmaz meg: a közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőit és igazgatósági tagjait átlátható, nyílt, hatékony, megkülönböztetésmentes eljárások keretében kell kiválasztani előre meghatározott, objektív és arányos kritériumok alapján.

A jelenlegi rendszer nem felel meg ennek az elvárásnak, ezért is indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben az előző kormány mulasztása miatt. A mi javaslatunk azonban megfelel: nyilvános kiválasztási eljárást vezetünk be, objektív szakmai követelményeket írunk elő, a pályázatok megismerhetőek lesznek, a kiválasztás indokai ellenőrizhetőek lesznek, a vezetői pozíciók betöltésének alapja többé nem a politikai lojalitás, hanem a szakmai alkalmasság lesz.

Tisztelt Ház! A javaslatunk harmadik nagy területe a médiafelügyelet reformja. A médiaszabályozás ugyanis csak akkor képes betölteni a feladatát, ha maga a jogalkalmazó, szabályozó és felügyelő hatóság nem cenzori hivatal, amelyet a hatalom kézi vezérléssel működtet, hanem független mind szakmailag, mind funkcionális módon.

(19.30)

A testület összetétele tudatosan szakít a Fidesz által kialakított egyoldalú politikai dominancia lehetőségével. Ahogy azt az Európai Bizottság is évek óta kifogásolja, a Médiatanács összetétele jelenleg nem biztosítja ezt a függetlenséget. A jelenlegi öttagú testület valamennyi tagját a Fidesz-KDNP delegálta, ebből fakadóan a Médiatanács döntései gyakran politikai indíttatásúak voltak, és sokszor egyáltalán nem is voltak megismerhetők az állampolgárok számára. Ez már önmagában alkalmas volt arra, hogy megingassa azt a közbizalmat, amelyet a jogalkotó, az állam, mi magunk és mindannyian elvárunk a közmédiától és a médiafelügyelettől is.

A T/200-as törvényjavaslat ezen is változtat. A jövőben a Médiatanács ugyan öttagú marad, de összetétele kiegyensúlyozott lesz. A TISZA nem vindikálja magának, hogy öt tagja legyen a Médiatanácsban, hanem két tagot a kormányoldal, két tagot az ellenzék fog jelölni. A Médiatanács elnökét pedig egy nyilvános, átlátható pályáztatási folyamatban, nyilvános meghallgatás alapján, szakmai eljárásban választ ki. A döntés alapját előzetesen meghatározott, átlátható, objektív, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumok, szakmai szempontok képezik majd.

Javaslatunk egyúttal szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat, nagyobb nyilvánosságot és átláthatóbb működést ír elő a közmédia és a médiafelügyelet vezetői számára. Ezáltal a Médiatanács valóban a médiapluralizmus, a sajtószabadság és a tisztességes médiapiaci verseny őrévé válhat, ahelyett, ami most, cenzori hivatal helyett.

Néhány további intézkedésünk. A sajtószabadság erősítése és a politikai önkény, a cenzúra kiküszöbölése érdekében egy sajtóalapot hozunk létre, amely új alapokra helyezi a médiatámogatások rendszerét. A közösségi médiaszolgáltatók a nem közszolgálati médiaszolgáltató számára készített, de közszolgálati értékeket teremtő műsorszámok készítésének támogatása mellett a független bírálóbizottságok által értékelt pályázatokon a nyomtatott és az online független sajtó etikus újságírást művelő sajtótermékei is pluszforrásokhoz juthatnak.

A törvényjavaslat megerősíti a civil társadalmi ellenőrzési mechanizmust is. A közszolgálati tanáccsá alakuló Közszolgálati Testület új tagokkal egészül ki, mind a művészetekkel, mind a gyermekek védelmével, a környezetvédelemmel, fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezetek tagjaival. Megerősítjük tehát azt a civil kontrollt, amit a mai nap folyamán délelőtt több képviselőtársunk jelzett.

Tisztelt Ház! A TISZA törvényjavaslatának a célja, hogy legyen olyan közmédia, amely nem politikai megrendeléseket teljesít, hanem a közérdeket szolgálja; legyen olyan hírügynökség, amely nem narratívákat gyárt, hanem tényeket közöl; legyen olyan médiahatóság, amely nem politikai szereplőként, hanem független szabályozóként működik. A TISZA célja tehát a javaslattal annak biztosítása, hogy Magyarországon olyan közmédia legyen, amely műsoraival és tartalmaival minden állampolgár számára biztosítja a tájékozódáshoz való jog érvényesülését, a minőségi szórakoztatást, művelődést, kulturális tartalmakat, és közben teljesíti azokat az elvárásokat is, amelyekkel a közmédia egy valódi, XXI. századi színes médiaplatform lehet.

A médiatörvény most benyújtott módosítása utat nyit annak is, hogy elindulhasson egy társadalmi és szakmai egyeztetés arról, hogy mi a közmédia szerepe, milyen tartalmakat kell szolgáltatnia a közmédiának, és mit gondolunk a médiaszabályozásról. Nyilvános szakmai és társadalmi párbeszédet indítunk a közmédia jövőjéről. A médiaszabályozás reformjára pedig egy következő jogalkotási lépésben sor fog kerülni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért kérem önöket, hogy a T/200. számú indítványunkat támogassák; támogassák a közmédia függetlenségének helyreállítását; támogassák azt, hogy a közmédia végre valóban a magyar embereket szolgálja; támogassák a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését. Köszönöm. (Taps a TISZA soraiból.)