Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mindig hallgatjuk önt, amikor az úgynevezett elmúlt 16 évről beszél, és úgy beszél erről, mintha ön 16 évig valami illegalitásban tevékenykedett volna, valamiféle földalatti mozgalomban próbálta volna megdönteni a kormányzatot, miközben abból a 16 évből 14 évig ön ennek a rendszernek a része volt. Akkor nem szólalt meg, nem szólalt fel! Csak akkor szólalt meg, amikor elfogytak azok az állások, amelyeket be tudott tölteni ebben a rendszerben. Úgy beszél 16 év történéseiről, mintha nem lett volna a Fidesz tagja, nem lett volna különböző kormányzati tisztségekben munkavállaló, akár az állandó képviselet környékén, akár a Diákhitel Központnál, akár nagy cégeknél. Mindig úgy beszél, mintha ebben a 16 évben ön 14 évig nem lett volna a kormányzatnak vagy más szervezeteknek a része. Fura ezt hallgatni, amikor 16 évet utasít vissza úgy, hogy abból ön 14 évig ezt építette, erre szavazott, ennek a tagja volt, egy ideig tagdíjat is fizetett, és így értett egyet azzal, ami ebben az időszakban történt.

Azt mondta, hogy mostantól mindenki elmondhatja a véleményét. Szerintünk Magyarországon a rendszerváltás óta mindig mindenki elmondhatta a véleményét. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Az mondjuk nekünk is fura, hogy mi itt kérdezünk öntől valamit a parlamentben, és ön már ezt a jogot is el akarja tőlünk venni, és azt mondja, hogy nem ezt kell kérdezni, miért ezt a témát hozzuk fel, miért eziránt érdeklődünk. Majd ön megmondja nekünk, hogy mi miről kérdezzünk, mert arról kell kérdeznünk, még itt a parlamentben is akarnokként az ellenzékre rá akarja kényszeríteni az akaratát, hogy miről beszélhetünk és miről nem, tisztelt miniszterelnök úr!

Ha már reklámokról van szó, talán érdemes lenne például a közterületi reklámokra egy kicsit családbarát szemszögből tekinteni. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ön most ezt teljesen politikai támadásra használja fel. Pedig sokféle kereskedelmi reklám is van, amire mi azt mondjuk, hogy családbarát szemszögből érdemes átgondolni: ezekre a reklámokra szükség van‑e közterületen, vagy sem, hol van ezeknek a határa.

(9.30)

Ha már ennyire családbarát az ön szemszöge, ne politikai indoklásként használja ezt, hanem valóban nézzük meg ezeket családbarát szemszögből.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! A szuverenitásnak fontos része, hogy kikkel élünk együtt. Ebben a migrációs paktum nagyon fontos szerepet játszik, ami napokon belül életbe lép az Európai Unión belül. Ön egy szójátékot játszik a nyilvánosságban most már hetek, napok óta, azt mondja, hogy amíg ön lesz a miniszterelnök, addig illegális bevándorlók nem fognak Magyarországra jönni. Csakhogy ez a brüsszeli tolvajnyelv kijátszása, ugyanis a migrációs paktumnak pont az a lényege, hogy aki a paktum hatálya alá esik, tehát akit a paktum jogszabályai révén engednek be az Unió területére, az onnantól nem illegális, hanem legális bevándorló. Így mondja Ursula von der Leyen is, hogy az illegális migráció helyett legális csatornákat kell nyitni. Tehát ő az eddigi útvonalakat átemeli a legális szférába, és innentől kezdve mindenki legális bevándorló, aki eddig illegális bevándorló volt. Ez az ön szójátékának a része. Beengedi őket, csak a paktum átminősíti őket illegálisból legális bevándorlókká.

Úgyhogy azt mondja ki, miniszterelnök úr, hogy Magyarország sohasem fog hozzájárulni a migrációs paktumhoz, sohasem fog végrehajtási tervet leadni. Az összes többi ország is, Lengyelország és az összes többi ország is végül leadott végrehajtási tervet, csak az Orbán-kormány nem adott le végrehajtási tervet ‑ tudja, Orbán Viktor, Magyarország leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke ‑, tehát csak ebben az időszakban csak Magyarország nem adott le. Úgyhogy ön is mondjon erre egy konkrét nemet, és ne adjon le Magyarország végrehajtási tervet, álljunk ellen úgy, ahogy eddig ezt megtettük.

Ami a szavazást illeti, erre is ön különböző legendákat gyárt, hogy de hát, Orbán Viktor volt a miniszterelnök akkor, amikor a többi ország elfogadta Európában a migrációs paktumot. Tegnap is mondta, hogy miért nem lettek az olaszok részei annak a visegrádi országokból álló ellenálló csoportnak, akik nem szavazták meg a migrációs paktumot. Én ott voltam akkor, amikor erről volt a szavazás, és talán többen tudják, talán nem, az Unióban, a belügyi tanácsi üléseken nem úgy megy a szavazás, mint nálunk, hogy vannak szavazógombok ‑ igen, nem, tartózkodom ‑, hanem a nap elején megkérdezte a levezető svéd belügyminiszter asszony, hogy ki ellenzi a migrációs paktumot. Ugye, direkt a Belügyi Tanácsba vitték, hiszen az Európai Tanácsban ezt egyhangúsággal ‑ TISZA-s nyelven konszenzuálisan ‑ kellett volna elfogadni, itt minősített többséggel tudták áterőltetni, megszegve a saját eljárási szabályaikat is. A nap elején megkérdezte a svéd belügyminiszter, hogy ki ellenzi, több ország föltette a táblát, hogy ellenzi, mi is természetesen, a lengyelek is, ahogy mondtuk korábban, a csehek és a szlovákok is tartózkodtak ennél a szavazásnál, de akkor még az olaszok és mások is föltették.

Csak tudja, úgy zajlott a szavazás, hogy azt mondta az elnök, hogy akkor szünetet rendel el, és a németek meg a franciák kivitték azokat ‑ rajtunk kívül ‑ külön tárgyalni, akik nemmel szavaztak a migrációs paktumra, és így szünetről szünetre egyre kevesebben voltak, akik nemmel szavaztak. Mi, magyarok, a végsőkig kitartottunk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Csak amikor megkérdeztem az elnök asszonyt, hogy de hát, szavaztunk róla, miért szavaztat újra és újra, azt mondta, hogy addig szavaztatok, amíg meg nem lesz a minősített többség. Na, ez volt a luxemburgi demokrácia a migrációs paktum elfogadásakor.