Dr. Bódis Péter (TISZA)

DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Ma már sok szó volt a Szuverenitásvédelmi Hivatalról, miniszterelnök úr is a napirend előtti felszólalásában sok mindent elmondott ezzel kapcsolatban, illetve Melléthei képviselőtársam is részletesen beszélt róla, úgyhogy én le is rövidítettem, amit mondani szeretnék róla, de azért pár szót engedjenek meg.

(Az elnöki széket Vitályos Eszter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az előttünk fekvő javaslat célja világos: megszüntetjük a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. De rögtön az elején azt is fontos tisztázni, hogy nem a magyar szuverenitás védelmét fogjuk ezzel megszüntetni, nem Magyarország önállóságát gyengítjük, nem a nemzeti érdek képviseletéről mondunk le, hanem éppen ellenkezőleg cselekszünk. A magyar szuverenitást ma nem az védi, ha az állam saját polgárait, civil szervezeteit, újságíróit, közéleti szereplőit és politikai ellenfeleit figyeli, listázza, megbélyegzi vagy politikai nyomás alá helyezi. A magyar szuverenitást az védi, ha az állam erős, tisztességes, jogállami és átlátható módon működik, ha a közpénzt valódi közfeladatokra fordítjuk, ha a hatóságok nem pártpolitikai megrendelésre, hanem törvényes felhatalmazás alapján, ellenőrizhető és alkotmányos keretek között járnak el. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem ilyen intézmény volt. Ez a hivatal nem egy valós közjogi szükségletre adott választ, nem olyan szerv volt, amely nélkülözhetetlen állami funkciókat töltött volna be, ez a hivatal politikai konstrukció volt, egy olyan intézmény, amelynek a neve szuverenitásvédelemről szólt, a működése azonban politikai célú nyomásgyakorlásról, megbélyegzésről és félelemkeltésről.

Tisztelt Képviselőtársak! Egy alkotmányos demokráciában az állam nem kezelheti ellenségként a saját polgárait pusztán azért, mert azok véleményt mondanak, szervezetet alapítanak, újságot írnak, közéleti vitában részt vesznek vagy nem értenek egyet az éppen hatalmon lévő politikai hatalommal. A demokratikus közéletben a kritika nem fenyegetés, a független sajtó nem idegen érdek, a civil szervezet nem automatikusan gyanús szereplő, az ellenzéki vélemény pedig nem nemzetbiztonsági kockázat. Aki ezeket összemossa, az nem a szuverenitást védi, hanem a politikai hatalmat próbálja leválasztani a demokratikus ellenőrzésről. A Szuverenitásvédelmi Hivatal pontosan ezt a logikát testesítette meg, azt a logikát, amely szerint a közéleti részvétel gyanús, a független hang veszélyes, a kritikus vélemény pedig külföldi befolyásként címkézhető. Ez a logika méltatlan Magyarországhoz, méltatlan egy európai demokráciához. Ezért is mondjuk ki most egyértelműen: ennek a korszaknak véget kell vetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat emellett kivezeti a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz kapcsolódó rendelkezéseket a magyar jogrendszerből. Módosulnak azok a törvények, amelyek a hivatalra hatáskört, hozzáférést, jogállási szabályt vagy költségvetési besorolást építettek. Magyarországnak természetesen védekeznie kell a jogellenes külföldi befolyással szemben, a tiltott pártfinanszírozással, a nemzetbiztonsági kockázatokkal, a korrupcióval és a szervezett érdekbefolyásolással szemben, de erre Magyarországnak vannak alkotmányos, törvényes és szakmai intézményei jelenleg is, vannak nemzetbiztonsági szolgálatok, vannak ügyészségek, vannak bűnüldöző szervek, adóhatóság, bíróságok, vannak ellenőrző és integritási intézmények. A kérdés tehát nem az, hogy kell‑e védeni Magyarországot. Kell, természetesen. A kérdés az, hogy lehet‑e a szuverenitásvédelem nevében pártpolitikai célú állami nyomásgyakorló intézményt fenntartani. Erre válaszolnunk kell: nem lehet. A valódi állami védelem jogállami, a valódi állami védelem bizonyítékokon alapul, ellenőrizhető. Az állami védelem nem sajtóközleményekkel, nem politikai jelentésekkel, nem címkézéssel, hanem törvényes eljárásokkal működik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem ezt képviselte.

Tisztelt Országgyűlés! A mai döntésnek közpénzügyi jelentősége is van. A miniszterelnök úr elég sokat beszélt arról, hogy mennyi közpénzbe kerül ennek a hivatalnak az éves fenntartása. Magyarországon minden forintnak helye van az oktatásban, az egészségügyben, a pénzügy, a rendvédelem, az igazságszolgáltatás működésében, és lehetne sorolni még. A közpénz nem pártpénz, az állami hivatal nem kampányeszköz, az adófizetők pénzéből működő intézmény nem lehet egy politikai oldal véleménygyára, fenyegető árnyéka vagy kommunikációs segédeszköze. Ez a javaslat része annak a munkának, amelyet a magyar állam helyreállítása érdekében végzünk. Lépésről lépésre ki kell vezetni azokat az intézményeket, szabályokat és hatalmi technikákat, amelyek az elmúlt években nem az állam alkotmányos működését, hanem a politikai hatalom önvédelmét szolgálták. A magyar államnak újra kiszámíthatónak kell lennie, újra partnerként kell kezelnie a polgárait, és újra el kell fogadnia, hogy a nyilvánosság, a sajtó, a civil szervezetek, a társadalom és az ellenzék nem zavaró tényező, hanem a demokrácia természetes része.

(11.10)

Aki erős országot akar, annak nem félő polgárokra van szüksége, hanem szabad polgárokra, nem elhallgattatott sajtóra, hanem ellenőrző nyilvánosságra és nem megbélyegzett civil szervezetekre, hanem aktív társadalomra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése nem a múlt tagadása, hanem a múltból levont következtetés. Azt mondjuk ki vele, hogy Magyarországon többé nem lehet közpénzből politikai félelemkeltő intézményt fenntartani, azt mondjuk ki, hogy az állam nem használhatja saját szervezetrendszerét a közéleti szereplők megfélemlítésére, és azt mondjuk ki, hogy a szuverenitás nem a hatalom tulajdona, hanem a magyar polgárok közös ügye. Ezért kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a TISZA soraiból.)