Dr. Árvay Nikolett (TISZA)

DR. ÁRVAY NIKOLETT agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselőtársam felszólalása kiváló alkalmat teremt arra, hogy beszéljünk a magyar agrárpiac elmúlt éveinek egyik legsúlyosabb válságáról.

Azt gondolom, hogy amikor a Bászna Gabona ügyéről beszélünk, akkor nem egyszerűen egy gazdasági társaság csődjéről van szó, hanem a Fidesz agrárpolitikájának csődjéről is; egy olyan ügyről, amelynek több száz károsultja van, amely több milliárd forintos veszteséget okozott a magyar gazdálkodóknak, és amely megrendítette a bizalmat ott, ahol a legerősebbnek kellene lennie, a termelő és a felvásárló között.

Külön szeretném megköszönni képviselő úrnak, hogy nem pusztán felelősöket keresett, hanem a tanulságokról is beszélt, mert ennek az ügynek valóban vannak tanulságai. A TISZA-kormány értelmezésében a történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a piaci szereplők felelőssége mellett szükség van olyan állami garanciákra és ellenőrzési mechanizmusokra, amelyek időben képesek jelezni a hasonló kockázatokat.

Nem engedhető meg, hogy több száz termelő éveken át végzett munkája egyik napról a másikra veszélybe kerüljön egy vállalkozás felelőtlen vagy szabálytalan működése miatt. A legfontosabb cél az, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő, és a magyar termelők biztonságban tudhassák a munkájuk eredményét.

A TISZA-kormány előtt ezért a következő időszakban több feladat is áll. Az első a károsultak helyzetének áttekintése. Az előző kormány több intézkedést hozott, kárrendezési programot indított, stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította az eljárást, és megkezdődtek a kifizetések is. Ezek tények, amelyeket nem vitatunk.

A kérdés azonban ma nem az, hogy történt‑e intézkedés, hanem az, hogy ez elegendő volt-e. A hitelezői kör nem csupán több száz termelőből áll, hanem kereskedőkből, közraktárakból, hitelintézetekből és egyéb integrátorvállalkozásokból is, az összes cég ügyfélszáma ezres nagyságrendű lehet. Valamennyi érintett valóban hozzájutott a szükséges segítséghez? Vannak‑e még rendezetlen követelések? Van‑e még olyan gazdálkodó, akiknek az ügye lezáratlan? Ezt a munkát mi el fogjuk végezni.

A második a teljes körű tényfeltárás, politikai, szakmai és jogi szempontból egyaránt. Pontosan tudni akarjuk, hogy mi történt, pontosan tudni akarjuk, hogyan történhetett ez meg, és pontosan tudni akarjuk, kinek milyen felelőssége van a kialakult helyzetben. Mert fel kell tárni azt is, hogy milyen szerepet játszottak a politikai kapcsolatok ebben az ügyben. Nem mehetünk el a mellett a gyanú mellett, hogy politikai okokból szinte mindent megtehetett a Bászna. Vakon hittek az emberek egy nem létező konstrukcióban, és ehhez volt olyan bank, amely minden vizsgálat és racionalitás nélkül pénzt is adott, valószínűleg már a legelején, abban a hitben, hogy a jó politikai kapcsolatok okán, ha baj történik, akkor is kisegíti az állam, vagyis mi mindannyian, az adófizetők.

Tisztelt Képviselő Úr! Az új kormány néhány hete kapott felhatalmazást a magyar választóktól. Ez a felhatalmazás nem arra szól, hogy megmagyarázzuk, mi történt az elmúlt években. Nem arra szól, hogy politikai vitákban visszamenőleg igazolásokat keressünk, és nem is arra szól, hogy a felelősség kérdését kizárólag politikai szlogenek mentén rendezzük. Ez a felhatalmazás arra szól, hogy rendet tegyünk ott, ahol a rendszer nem működött megfelelően, hogy visszaadjuk a gazdák bizalmát abban, hogy a munkájuk eredménye nem kerülhet egyik napról a másikra veszélybe.

Ennek a világnak vége. A valódi tehetségnek és valódi munkának kell érvényesülnie, azoknak, akik tisztességesen dolgoztak, akik teljesítményből akarnak előrejutni és nem politikai kapcsolatokból. Azok pedig, akik átverték a magyar adófizetőket, akik visszaéltek a politikai kapcsolati tőkéjükkel, el kell hogy számoljanak a társadalom felé. Ez a Bászna-ügy valódi tanulsága. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)