Dr. Bugya László (TISZA)

DR. BUGYA LÁSZLÓ (TISZA): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ellenzéki képviselők teoretikus napirend előtti felszólalásai után én szeretnék visszatérni a Földre. Szeretnék olyan ügyekkel foglalkozni, amelyek valóban a vidéki magyar emberek közvetlen mindennapjait érintik.

Szatmárban és Dél-Nyírségben ugyanis van egy ügy, ami fél éve borzolja a kedélyeket. 2026. június 1-jén elrendelték a Bászna Gabona Zrt. felszámolását, majd néhány nappal később a Bászna Sertés Zrt. felszámolását is, derül ki a száraz tényekből és cégadatokból. A bírósági bejegyzés szerint a hitelezőknek 120 nap áll rendelkezésükre, hogy bejelentsék követeléseiket a cégekkel szemben. A Bászna-ügy azonban túlmutat azon, hogy egy szokatlan üzletpolitikát folytató agrárholding bukásáról beszéljünk.

A Bászna felemelkedése, rövid ideig tartó tündöklése, majd bukása egy egész térség agrárgazdálkodására volt hatással az elmúlt években. A cégcsoport 2025. december közepén kezdett komoly pénzügyi nehézségekkel küzdeni, és 2026. január elején fizetésképtelenné vált. Nagyságrendileg 100 ezer tonna gabona és mintegy 12-14 milliárd forint tűnt el, ami komoly gazdálkodási szabálytalanságok következtében alakulhatott ki.

Az előző kormány, érezve a helyzet tarthatatlanságát, február elején stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a felszámolást, melyet megelőzően a kis- és középvállalkozók kárrendezési igényét mérte fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Végül 581 károsult igényét fogadták be, és a Magyar Államkincstár 6 milliárd 531 millió forintot fizetett ki a károsultaknak. A cégcsoport alig hat év alatt emelkedett fel a semmiből, vált a térség meghatározó agrárpiaci szereplőjévé, és azután vált semmivé, hatalmas gazdasági és társadalmi károkat hagyva maga után.

De mi vezetett idáig? Hogyan történhetett ez meg? A válasz egyszerűbb, mint azt sokan gondolnák: elég egy családi szál, elég egy kistelepülési származás, egy gazdasági érdek, egy politikai befolyással bíró családtag vagy ismerős. A Bászna ugyanis nem más, mint egy Szamos menti kistelepülés, szamosszegi határrész, egy dűlő. Tulajdonosai pedig mindannyian szamosszegi illetőségűek: a Szilágyi család és a Kósa család. Igen, az a Kósa család.

2018-ban megalapították a Bászna Gabona Kft.-t, amelyben Szilágyi Gábor és Szilágyi Balázs mellett Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina került be a tulajdonosok közé. Majd létrejött a Bászna Sertés Kft., ahol ugyanazon családok találhatók a tulajdonosok között. A Bászna Gabona Kft., majd a Bászna Sertés Kft. és később a Bászna Takarmány Kft. is zrt.-vé alakultak át 2021-et követően, a zrt.-kben ugyanis már nem kell a cégadatokban feltüntetni a tulajdonosokat, ha egynél több tulajdonos van. A keretek tehát 2021-re kialakultak. Elkezdődhetett a cégcsoport pénzzel történő feltöltése.

A társaság a következő években 7 milliárd 470 millió forint összegben kapott állami támogatást a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.-n keresztül, amely 100 százalékban állami tulajdonú pénzintézet. A Bászna-társaságokat most felszámolják. Ennek menete már nagyon leegyszerűsödött, a gazdák kárrendezésével a szereplők száma viszonylagosan lecsökkent, alapvetően azonban több kérdés is marad a felszámolás során.

Elsősorban a gazdák kártalanítása során valóban csak a gazdák részesedtek‑e a hatmilliárdon felüli összegből vagy integrátorszervezetek, netán külföldi beszállító cégek is? Mikor várhatják a beszállítók, az üzleti partnerek, a volt munkatársak a teljes vagy részleges kártalanítást? Kit terhel a társadalmi és politikai felelősség azért, hogy mintegy 12-14 milliárdos kár érte az adófizetőket, és mintegy 100 ezer tonna gabona eltűnt? Ma sem tudjuk, hol van. Kinek akarták átjátszani a cég vagyonát a felszámolási eljárás során, illetve az eljárás után? Reméljük, hamarosan mindenre fény derül.

Kérem a kormány illetékes minisztereit, fokozott figyelemmel kísérjék a holding felszámolási eljárását, illetve az ehhez kapcsolódó büntetőeljárást. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)