Dr. Bódis Péter (TISZA)

DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Amikor megtudtam, hogy a téma az ingatlanmaffia lesz, hát, érdekesen néztem. Azért tegyük szívünkre a kezünket: ha az „ingatlanmaffia” szót meghalljuk, akkor kikre gondolunk? (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból, köztük Takács Péter: Na, kire? ‑ Derültség.) Nem akarok ujjal mutogatni, de Szabadi képviselő úrnak azért… (Zaj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.), javasolnám Szabadi képviselő úrnak, hogy tekintsen körbe: a szomszédos frakcióknál fekete öves szakértők ülnek ebben a témakörben, lehet velük egyeztetni ‑ mondjuk, Lázár képviselő úrral, akit ma sem látok. Tegye fel a kezét, aki látta Lázár képviselő urat a parlamentben az alakuló ülés óta! (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Mi a válasz? Várjuk a választ!) De ha már itt nem tudnak egyeztetni, akkor viszont lehet egyeztetni parlamenten kívül, mert úgy látom, hogy a frakciók közösen szervezik a tüntetéseket. Az a pár száz fő… ‑ nyugodtan megtalálhatják egymást eközben is. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

A kormány viszont természetesen elkötelezett az ingatlanmaffiával szembeni harc ellen. Kiemelten fontos cél számunkra az átláthatóság és a visszaélések elkerülésének megakadályozása. Egypár törvényt is felírtam ide; ugye, ez is azt bizonyítja, hogy a kormány mindjárt az első határozatai között feladatul szabta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát az átláthatóság és a visszaélések elkerülése érdekében. A feladattal érinteni kívánt cél, hogy a fizetésképtelenség területén a gazdasági átláthatóságot és közbizalmat erősítő, közfeladat-orientált működés jöjjön létre. A felülvizsgálat több tárca ‑ Gazdasági és Energetikai Minisztérium, illetve Pénzügyminisztérium ‑ közreműködésével fog megvalósulni, mivel komplex helyzetelemzésre és hatásvizsgálatra van szükség ahhoz, hogy meghatározhatók legyenek azon tényezők, amelyek jelenleg a kitűzött cél ellen hatnak, esetleges visszaélésekre adnak alkalmat, akár a felszámolói szervezetrendszer működésével összefüggésben is.

Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék rámutatni arra, hogy bizonyos védelmi mechanizmust már a jelenlegi rendszer is tartalmaz a magánszemély vevők védelme érdekében arra az esetre, ha az építtető vállalkozó fizetésképtelenné válik. Ezen vevőket elővásárlási jog illeti meg az értékesítés során, illetve a már kifizetett vételár erejéig beszámítási jogot is gyakorolhatnak.

A kialakítandó szabályozás többek között az átláthatósággal fogja szolgálni azt, hogy az egyes személyek bizalmával ne lehessen visszaélni, és vagyonukat ne veszítsék el. A kormány ugyanis egyetért azzal, hogy az ingatlanberuházások során megkárosított személyek, családok jogellenes vagy jogot megkerülő magatartásokkal szembeni védelme fontos társadalmi érdek. Senki, senki sem fogadhatja el, hogy az emberek tisztességtelen piaci szereplők vagy bűncselekmények következtében akár vagyontalanná váljanak.

Interpellációjában képviselő úr olyan kontextusban hivatkozik a társasházi építményi jogra, hogy az csak ‑ idézem ‑ „az állam által preferált, otthontámogatással épülő társasházakat védi az építkezési csalásoktól”. Itt azért meg kívánom jegyezni, hogy a társasházi építményjogot bevezető törvény preambuluma ugyan utal a fix 3 százalékos kamatozású kölcsönre, a törvény szövege azonban ilyen feltételt nem tartalmaz. A jogintézmény nemcsak az otthontámogatásra kölcsönt igénybe vevő személyeket védi, hanem bárkit, aki felépítendő épületben vásárol lakást. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)