Paulik Antal

PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Ďakujem za slovo pán predseda/ pani predsedkyňa! Vážený pán predseda! Vážené panie poslankyne a páni poslanci! Vo svojom príhovore informujem Vás o stanovisku Výboru národností v Maďarsku k návrhu zákona číslo T/100, o modifikácii zákona číslo XXXVI. o Národnom zhromaždení a ďalších súvisiacich zákonov vzhľadom na zníženie nákladov fungovania parlamentu. Samozrejme, naše pripomineky a návrhy sa zakladajú na skúsenostiach činnosti národnostných hovorcov, a práve preto ‑ aj keď vo výbore bola o účelnosti tohto prístupu diskusia ‑ sa týkajú výlučne len zabezpečenia podmienok práce poslancov a hovorcov zvolených z národnostných listín.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők, Szószólók! Felszólalásomban tájékoztatom önöket a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának a T/100. számú, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények költségcsökkentéssel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontjáról.

Javaslataink és észrevételeink a nemzetiségi szószólói intézmény működésének tapasztalatain alapulnak, éppen ezért, bár a bizottságon belül volt némi vita ennek indokoltságáról, kizárólag a nemzetiségi listákról megválasztott képviselők és szószólók munkájának feltételei egy speciális összefüggésének biztosítását célozza.

Előrebocsátom, hogy a bizottság tagjai a tervezet elsődleges céljával egyetértettek, a költségvetés helyzetére tekintettel történő takarékosság szükségességének szempontját elfogadták.

A hatályos választási és közjogi szabályozás értelmében a nemzetiségi szószóló a megbízatását országos nemzetiségi listán szerzi meg. Ebből a közjogi státuszból egyenesen következik, hogy szószóló mandátuma nem egy meghatározott területi egységhez vagy egyéni választókerülethez kötött, hanem az országos listás jellegből fakadóan Magyarország teljes közigazgatási területére kiterjed.

A szószóló rendeltetése az adott nemzetiséghez tartozó, az ország különböző pontjain élő nemzetiségi állampolgárok érdekeinek felmérése, ismerete és azok országos szintű képviselete. A nemzetiségi szószóló tehát nem helyi vagy regionális, hanem országos közfeladatot lát el, amelyből szükségszerűen következik az országos mozgás és jelenlét biztosításának igénye. A jogalkotó ezért nem kezelheti a szószólót olyan módon, mintha kizárólag egy településhez vagy régióhoz kötődő tisztséget töltene be.

A nemzetiségi bizottságban kialakult vélemény szerint a T/100. számú iromány 4. §-ában foglalt rendelkezés a budapesti lakóhellyel rendelkező szószólók esetében olyan korlátozó feltételeket állapít meg, amelyek a lakóhely alapján tesznek különbséget az azonos jogállású tisztségviselők között. Ez a megkülönböztetés közjogdogmatikai szempontból összeegyeztethetetlen a nemzetiségi listás mandátum országos jellegével, emellett sérti az egyenlő bánásmód és az arányosság követelményét, vagy legalábbis alkotmányossági aggályokat vet fel.

A szabályozás jelen formájában figyelmen kívül hagyja a szószólói mandátum országos jellegét, a nemzetiségi érdekképviselet alkotmányos funkcióját, valamint a feladatellátás tényleges működési szükségleteit, valamint azt, hogy a nemzetiségi közösségek elhelyezkedése Magyarországon nem egységes. Egyes nemzetiségek több vármegyében jelentős földrajzi távolságban élnek, míg más közösségek koncentráltabban helyezkednek el. Ebből következően a szószólók által ténylegesen bejárandó körzetek nagysága, az ellátandó települések száma, valamint az országos és anyaországi kapcsolattartás intenzitása között jelentős különbségek állhatnak fenn.

Az arányos és igazságos szabályozás követelménye azt kívánja meg, hogy a finanszírozási rendszer a tényleges feladatellátási szükségletekhez igazodjon, és ne formális vagy adminisztratív szempontok alapján állapítsa meg a közlekedési feltételeket.

A közlekedési támogatás vagy üzemanyagkeret meghatározásánál ezért objektív és arányos szempontként szükséges értékelni a rendszeresen látogatott vármegyék számát, a képviselt közösség földrajzi szórtságát, az ellátandó intézmények és települések távolságát, valamint a személyes kapcsolattartásból fakadó utazási szükségleteket. Annál is inkább, mivel az üzemanyagkártya megszüntetése a Budapesten élő szószólók vonatkozásában önmagában nem garantál tényleges költségmegtakarítást.

(20.20)

A szószólói feladatok ellátása továbbra is utazási költségekkel jár, amelyek más elszámolási formákban, például kilométerelszámolás, eseti térítések vagy szolgáltatási szerződések útján jelenhetnek meg. Mindezek alapján indokoltnak tartjuk a rendelkezés olyan változtatását, ami biztosítja a nemzetiségi szószólók számára az országos feladatellátáshoz szükséges mobilitási és közlekedési feltételeket, akár megfelelő ellenőrzési garanciák fenntartása mellett. Éppen ezért javasoljuk, hogy a T/100. számú iromány 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészüljön ki: Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 109. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: a (6a) és (7) bekezdése alkalmazásában a nemzetiségi listán mandátumot szerzett nemzetiségi képviselőt és nemzetiségi szószólót a Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselővel azonos módon kell kezelni. Kérjük e javaslat megfontolását. Ďakujem Vám za pozornosť. Köszönöm a figyelmüket! (Taps.)