Bujdosó Andrea Anna (TISZA)

BUJDOSÓ ANDREA ANNA, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mára már értékelem a közmondásokat ‑ nem mindig volt ez így ‑, nagyon sok igazság és megfontolandó tanács van bennük. Az egyik ilyen például, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.

A felelős pénzügyi gazdálkodás minden család számára elengedhetetlen. A túlköltekezés, a haszontalan költekezés nagyon gyorsan mély válságba sodorhat egy családot. Sajnos nagyon sok ilyet látunk, és nem feltétlenül csak az alacsony keresetűek között, hanem minden család szintjén. De van ennél még rosszabb is, amikor az egyik családtag szemérmetlenül ‑ és nyilván a család többi tagjának tudomásán kívül ‑ elemel egy nagyobb összeget a családi kasszából, és ez aztán elég nagy nehézséget okoz a családnak. Ezt általában a család nem bocsátja meg, esetleg akkor, ha ennek vannak következményei, de akkor is ritkán. És nyilván itt jön egy másik kedvenc közmondásom: kutyából nem lesz szalonna, ezt jól jegyezzék meg, ez egy másik népi bölcsesség.

És még hangsúlyosabb ez a bűn, amikor egy ország vezetői teszik ezt a közös kasszával, legyen az túlköltekezés vagy haszontalan költekezés, pénzszórás vagy netalántán lopás.

(19.40)

Az elmúlt időszakban erre is megszámlálhatatlan példát láttunk, és ezt napirenden is fogjuk tartani mindaddig, ameddig vissza nem szerezzük a magyar embereknek mindazt, amit még lehet, és ameddig a felelősök el nem számolnak a következményekkel. (Taps a TISZA soraiban.)

Csak néhányat kiemelek azért, hogy napirenden tartsuk. Az MNB mintegy 500 milliárdos vagyonvesztése; a rendszerszintű korrupció több ezer milliárdot vett ki éves szinten a magyar gazdaságból; túlárazott irodaház-beszerzések ‑ becslések szerint 150-200 milliárdos túlárazás nyomán vett ki a közösből ‑, aztán a propaganda százmilliárdjai. Úgyhogy sorolhatnám reggelig, de nem fogom. Azt vállaltuk, hogy nem leszünk következmények nélküli ország, és ebben ránk számíthatnak. (Taps a TISZA soraiban.)

Közben azt is kell biztosítani, hogy ezek az események nem történnek meg újra. Éppen ezért különösen fontosnak tartom az országgyűlési törvény módosítási javaslatának azon pontját, amely a keretmaradványok felhasználására vonatkozik. Kikértük erre vonatkozóan az Országgyűlés Hivatalától az adatokat, és eszerint 2022-2026 között 27 milliárd forint keretmaradvány került át a frakcióktól aztán a pártokhoz. Hallottunk más megközelítéseket. Én azt mondtam, talán jobban megérti mindenki: ez 350 darab kétszobás lakás ára, ez nem kevés. 2026 májusáig, tehát az első öt hónapban ‑ vagy még annyi sem ‑ a közpénzből 12 milliárd forint került át a pártokhoz. Ez a teljes éves képviselői és frakciókeretek mintegy negyede. Természetesen a méretből adódóan a Fideszhez jutott a legtöbb, és a választás évében. Csak a pontosság kedvéért: a TISZA-nak nem volt parlamenti frakciója, úgyhogy oda nem került közpénz, ezt azért tisztázzuk.

Hogyan keletkeztek ezek a keretmaradványok? Hát, azt is lehetne mondani, hogy takarékosan működtek, spóroltak a keretekkel, de hát az is lehet egy opció, hogy a kereteket tudatosan olyan magasra szabták nem is olyan régen maguknak, hogy legyen miből a pártokhoz juttatni. Az állam, vagyis a magyar emberek pénzét gyakorlatilag pártcélokra költötték el. Ami ennél is szomorúbb, hogy lejárató, gyűlöletkeltő, megfélemlítő kampányokat is finanszírozhattak belőle. Nem tudom sem elfelejteni, sem megbocsátani például azt a gyomorforgató és félelemkeltő videót, amit a Szentkirályi Alexandra nevével fémjelzett budapesti Fidesz terjesztett. Ezt nem lehet elfelejteni.

Ennek a gyakorlatnak szab gátat ez a törvényjavaslat, mégpedig kétféle módon. Az egyik az, hogy a kereteket összességében 25 százalékkal csökkentettük ‑ úgy tűnik, hogy ez nem lesz kihívás, hiszen ennyi spórolás volt itt az elmúlt négy évben ‑, és azzal is, hogy az év végéig el nem költött keretek az Országgyűlés Hivatalától a központi költségvetésbe kerülnek átutalásra. Ez a keretcsökkentés éves szinten mintegy 13 milliárd forint megtakarítást jelent, és ha még ebből is lesz keretmaradvány, tehát ebből az új költségkeretből, akkor nyilván ez további többletbevételt jelent majd a költségvetésnek, és ezt lehet oktatásra, egészségügyre, közlekedésre, egyéb közszolgáltatások fejlesztésére fordítani.

A felelős gazdálkodás a családokban azt jelenti, hogy amit nem költünk el haszontalanul, abból tudunk szükséges és hasznos dolgokat venni, a felelősen gazdálkodó állam pedig a közös kasszából működő szolgáltatásokat és fejlesztéseket tud finanszírozni. Nem egy nagyon kicsi lépés ez az 50 milliárd pluszforint négy évre, de hogy stílusosan zárjam: sok kicsi sokra megy. (Taps a TISZA soraiban.)