karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Kalázdi-Kerekes Kinga (TISZA)

2026-06-01 · 5. ülésnap · előterjesztő nyitóbeszéde · 8:15

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/100 Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények költségcsökkentéssel kapcsolatos módosításáról

Szöveg6 867 karakter · 16 bekezdés · JSON

KALÁZDI-KEREKES KINGA (TISZA), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A frakcióvezető asszonnyal közösen ma egy olyan törvényjavaslatot terjesztünk a tisztelt Ház elé, amely túlmutat önmagán. Nem pusztán számokról, százalékokról vagy költségvetési sorokról döntünk. Arról döntünk, hogy a magyar politika képes‑e végre példát mutatni önmérsékletből, felelősségből és hitelességből.

A TISZA-kormány rendkívül nehéz gazdasági és költségvetési helyzetben vette át az ország irányítását. Az elmúlt években a magyar állam működését rendszerszintű pazarlás, korrupció és ellenőrizetlen közpénzfelhasználás jellemezte. A közbeszerzések túlárazásai, a verseny torzulása és az állami források politikai célú felhasználása súlyos károkat okozott a magyar társadalomnak. Szakértői becslések szerint a korrupció és a pazarló állami működés évente a magyar gazdaság teljesítményének 4-8 százalékát is felemésztette. Ez ezermilliárdos veszteséget okozott az országnak.

Tisztelt Ház! A számadatok nem szubjektív vélemények, ezek ma Magyarország valóságát mutatják. Az elmúlt három évben Magyarországon 99 százalékos kumulált infláció sújtotta az élelmiszereket, a kenyér, a tejtermékek, az alapvető fogyasztási cikkek ára sok esetben megduplázódott, miközben a bérek ezt messze nem követték le. A magyar emberek vásárlóereje drámai mértékben csökkent. Ma több mint 3 millió ember él a szegénység peremének közvetlen közelében Magyarországon. Közel 400 ezer gyermek él társadalmi kirekesztettségben és nélkülözésben, miközben több mint 800 ezer nyugdíjas a létminimum környékén vagy az alatt kénytelen megélni. Mintegy 740 ezer magyar honfitársunk külföldön próbál boldogulni, mert itthon nem látott megélhetést és jövőt magának.

Közben az állam pénzügyi helyzete is válságos. Az elmúlt években a költségvetési hiány tartósan 6 százalék körül alakult, miközben az idei, 2026-os hiánycélt is folyamatosan felfelé kellett módosítani, 3,7 százalékról előbb 5 százalékra, majd 6,8 százalékra. Az államadósság kamatterhei is történelmi szintre emelkedtek. Ma Magyarország éves szinten ezermilliárdos nagyságrendben fizet kamatokat, miközben a kórházak omladoznak, az iskolák leromlott állapotban működnek, és az önkormányzatok sorra kerülnek működési válságba.

2022 óta gyakorlatilag stagnál a gazdaság teljesítménye. A beruházások visszaestek, az ipari termelés gyengélkedik, a magyar kis- és középvállalkozások tömegei pedig a túlélésért küzdenek. Eközben akár 20 000 milliárd forint közpénz tűnhetett el korrupció miatt az elmúlt években a Fidesz kormányzása alatt.

Ez az ország ma nem azért van nehéz helyzetben, mert a magyar emberek ne lennének szorgalmasak, hanem azért, mert az állam évek óta rosszul gazdálkodott a pénzükkel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben a magyar emberek egyre nehezebben élnek, miközben az Európai Unió legszegényebb országai közé sodródtunk, az állam működése egyre drágább lett, de a hatalom saját magán nem volt hajlandó takarékoskodni, sőt. Ezért a mai törvényjavaslatnak egyszerű, de világos üzenete van: ha áldozatot várunk az országtól, akkor először nekünk, politikusoknak kell példát mutatnunk.

Éppen ezért a benyújtott törvényjavaslat jelentős mértékben csökkentené az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, juttatásait és működési költségeit. Az országgyűlési képviselők és parlamenti tisztségviselők tiszteletdíj-kalkulációjának alapja az országos bruttó átlagkereset 1,8-szerese lesz. Ez a módosítás a korábbiakhoz képest 40 százalékos alapbércsökkentést jelent, a tényleges jövedelmek 10-35 százalék közötti mértékben csökkennének.

A javaslat emellett szűkíti a képviselőket megillető juttatásokat is. A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keretösszeg 52 százalékkal, a képviselők munkáját segítő alkalmazottakra fordítható keret pedig 30 százalékkal csökkenne. Megszűnne a képviselői mobiltelefonköltség-térítés, valamint a budapesti képviselők számára korábban biztosított jelentős üzemanyag-elszámolási lehetőség is.

A javaslat egyik legfontosabb eleme azonban nem pusztán a megtakarítás, hanem az átláthatóság. Megszüntetnénk azt a korábbi gyakorlatot, amely lehetővé tette, hogy a képviselői vagy frakciós keretmaradványok végül pártkasszákba kerüljenek. A jövőben a fel nem használt közpénz visszakerül a központi költségvetésbe, és azokat felelősen, a magyar emberek jólétére, az ország fejlődésére fogjuk költeni.

Ez a változtatás nem technikai kérdés ‑ ez közbizalom kérdése. Ez nem pusztán költségvetési kérdés ‑ ez erkölcsi kérdés. Mert ha a magyar emberektől felelősséget várunk el, akkor ennek a felelősségvállalásnak ránk még inkább vonatkoznia kell.

A törvényjavaslatunk elfogadásával az Országgyűlés működése a következő négy évben összesen mintegy 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd a magyar adófizetőknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! 50 milliárd forint nem egy elvont szám. 50 milliárd forintból több tucat rendelőintézetet lehet felújítani. 50 milliárd forintból új diagnosztikai eszközök kerülhetnének a kórházakba, ezáltal is csökkentve a várólistákat, és ezzel emberéleteket mentve. 50 milliárd forintból több ezer tanár béremelését lehetne finanszírozni, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat lehetne felújítani országszerte. 50 milliárd forintból érdemi támogatást lehetne adni a magyar kis- és középvállalkozásoknak, amelyek ma a túlélésért küzdenek. És ami talán a legfontosabb, ez az 50 milliárd forint azt üzeni a magyar embereknek, hogy az állam végre saját magán kezdi a takarékoskodást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Honfitársaink joggal várják el, hogy az Országgyűlés ne külön világként működjön, hanem ugyanazokat a nehézségeket és felelősségeket vállalja, mint amit nap mint nap a magyar családok és vállalkozások viselnek. Nem lehet hiteles költségvetési fegyelemről beszélni úgy, hogy közben a választott képviselők nem hajlandók saját magukon spórolni. Nem lehet átláthatóságot követelni úgy, hogy közben a parlamenti finanszírozás szabályai kivételezettek maradnak. És nem lehet új korszakot nyitni régi politikai reflexekkel. Ez a törvényjavaslat ezért egyszerre szól takarékosságról, felelősségről és erkölcsi megújulásról. (Rétvári Bence közbeszól.)

Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat a felelős államról szól, a közpénzek tiszteletéről szól, és arról szól, hogy a politika végre valóban szolgálat legyen. A magyar emberek ma nem privilégiumokat várnak tőlünk, hanem példamutatást, nem kiváltságokat, hanem felelősséget, nem magyarázatokat, hanem tisztességet. A benyújtott törvényjavaslat ennek a felelősségnek kíván megfelelni, ezért arra kérem önöket, hogy pártállástól függetlenül támogassák a javaslatunkat, és mutassuk meg közösen, hogy az Országgyűlés képes elsőként vállalni a változás terheit a magyar emberek érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a TISZA soraiban.)

(19.30)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Kalázdi-Kerekes Kinga — 2026-06-01, előterjesztő nyitóbeszéde. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/5-200.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-5-200,
  title = {Kalázdi-Kerekes Kinga — 2026-06-01, előterjesztő nyitóbeszéde},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/5-200.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}