Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Asszony! Azt gondolom, hogy az idősek minden tiszteletet és támogatást megérdemelnek. Ők azok, akik évtizedek óta a hátukon vitték ezt az országot, akik a legnehezebb időszakban, a kommunizmus időszakában, a rendszerváltás utáni időszakban is felépítették ezt az országot, és ránk hagyták. A felelősségünk, hogy gondot viseljünk az idős honfitársainkra, szüleinkre, nagyszüleinkre, és megbecsüljük őket. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb alapelv, és ebben egyet kell hogy értsünk mindannyian, és így kell hogy meghozzuk a döntéseinket, ezen elv alapján.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat az öregségi teljes nyugdíj jogszabályi minimumát 120 ezer forintra emeli, a már folyósított alacsony összegű nyugdíjak meghatározott körét rendkívüli, differenciált emelésben részesíti, az időskorúak járadékának összeghatárát több mint kétszeresére növeli, az árvaellátás minimumát pedig 50 ezer forintról 60 ezer forintra emeli, továbbá a rokkantsági és rehabilitációs ellátások összege is növekszik. A kormány tájékoztatása szerint az intézkedések több mint 700 ezer embert érintenének, a hatásvizsgálat pedig 2027-re körülbelül 123 milliárd forintos költségvetési többletkiadással számol. Ez egy jelentős emelés a legalacsonyabb összegű nyugdíjat kapók számára, őket segíteni helyes és támogatandó.

Ugyanakkor egy dolog szerintem, nem tudom, hogy direkt vagy véletlenül hiba ez, javítsuk ki közösen, szerintem ez helyes, ha kijavítjuk, kimaradt két csoport ebből a nyugdíjemelésből. Megnéztem az önök választási programját, a 150. oldalon a hivatalos választási programban a nyugdíjakra vonatkozó konkrét vállalás így hangzik ‑ idézem -: garantáljuk, hogy a havonta 120 ezer forintos öregségi és rokkantsági nyugdíjnál senki sem kaphat kevesebbet. Ez áll az önök választási programjában, ezzel is egyet lehet érteni.

A benyújtott törvényjavaslat viszont ezt a 120 ezer forintos nyugdíjminimum-vállalást nem biztosítja valamennyi érintett számára, és én most az ő nevükben szeretnék felszólalni, és azt kérem, hogy javítsuk ki közösen ezt a hibát, mert ez a vállalás helyes. Ha ez a két csoport is meg tudja kapni ezt az alapvető összeget, akkor helyesen járunk el, ne maradjon ki belőle senki.

Az öregségi nyugdíjak közül ugyanis csak a teljes nyugdíjra vonatkozik a minimumgarancia, amelyhez főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik magyarországi munkáltatónál; öregségi résznyugdíjra legalább 15 év szolgálati idő alapján lehet jogosultságot szerezni.

A két nyugdíjfajta között lényeges különbség, hogy a jogszabályban meghatározott nyugdíjminimum kizárólag az öregségi teljes nyugdíjra vonatkozik, az öregségi résznyugdíjra nem. A szabályozás ezt a különbséget fenntartaná, önök nem változtatják meg ezt a különbségtételt, tehát a törvényjavaslat jelenlegi formájában ők ‑ a törvényjavaslatban meghatározottak szerint ‑ 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat fognak kapni a továbbiakban is.

A második ilyen csoport pedig: a törvényjavaslat jelenlegi formájában szintén nem garantálja a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személyek teljes körének a legalább 120 ezer forintos minimumot, köztük is lehetnek olyanok, akik továbbra is jóval alacsonyabb összegű rokkantsági ellátást fognak kapni.

Két csoport tehát, a résznyugdíjasok, akik nem érték el a teljes jogosultságot, és azok a rokkantsági ellátást kapók, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, ők kimaradtak ebből az emelésből. Én arra kérem önöket, az államtitkár asszonyt, a kormányt, képviselőtársaimat még inkább, hogy dolgozzunk együtt ezen hiba kijavításán, és mindenkire vonatkozzon ez a törvényjavaslat.

(14.30)

A törvényjavaslat 2027-től 162 ezer forintra emelné a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának alapösszegét. A társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-tervezet a már megállapított rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra pedig 10 százalékos emelést írna elő. A nyugdíjkorhatárt betöltött, nem kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személyek ezenfelül pedig differenciált emelésre, illetve legalább havi 120 ezer forintos ellátásra lennének jogosultak. A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyekre és a kivételes rokkantsági ellátásban részesülőkre azonban ez a minimumgarancia nem terjedne ki. Amennyiben a kormány úgy döntött, hogy vállalásainak megfelelően rendezi a legalacsonyabb összegű nyugdíjakat, akkor nem helyes, hogy a benyújtott törvényjavaslat értelmében ez mégsem terjed ki kivétel nélkül minden nyugdíjasra, marad egy szűk réteg, talán pont a legkiszolgáltatottabb idős vagy rászoruló ember az, aki kimaradna.

A Központi Statisztikai Hivatal 2026. januári adatai szerint 127 449 személy részesült havi 120 ezer forintnál alacsonyabb saját jogú öregségi nyugdíjban, ami az öregségi nyugdíjasok mintegy 6,3 százalékát jelenti. Az adat azonban nem különíti el az öregségi teljes nyugdíjban, résznyugdíjban és kivételes öregségi nyugdíjban részesülőket, ezért teljes bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a minimumgaranciából ténylegesen hány személy marad ki, de egészen biztosan ki lehet jelenteni, hogy több ezer, akár tízezer főt is elér ez a szám.

Továbbá azt sem különíti el, hogy közülük hányan kapnak külföldről is ellátást. Erről nem beszélt az államtitkár asszony, ha valaki külföldi szolgálati idő alapján, külföldi jogviszony alapján külföldről is kap valamilyen résznyugdíjat, velük mi a helyzet, hiszen a teljes, számlájukra érkező nyugdíj nyilvánvalóan több, mint az a 120 ezer forint, amit minimumként önök most megállapítanak.

Tehát az adatok ismeretében nem jelenthető ki, hogy eddig a nyugdíjas-társadalom jelentős része kapott volna ilyen alacsony összegű, 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, hanem csak a nyugdíjasok 6,3 százaléka, ami természetesen így is sok, és mindig arra kell törekednünk, minden évben ‑ ahogy ez így volt a mi kormányzásunk alatt is ‑, hogy folyamatosan növeljük a nyugdíjakat akár inflációkövető nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal, 13., 14. havi nyugdíjjal, ahogy ez az elmúlt 16 évben is történt, és azt remélem, az államtitkár asszony felvezetőjéből az látszik, hogy ez a következő időszakban is remélhetőleg így fog történni.

Azt gondolom, kérdésem van az előterjesztőhöz, államtitkár asszonyhoz, hogy a törvényjavaslat jelenlegi verziója alapján, ahogy mondtam, a 120 ezer forintos minimumnyugdíjra nem jogosult öregségi résznyugdíjban, illetve kivételes öregségi nyugdíjban részesülők, valamint a nyugdíjkorhatár alatti kivételes rokkantsági ellátásban részesülők közül hány fő az, akinek ezek alapján továbbra is 120 ezer forint alatt marad a nyugdíja. Nem kellene‑e ezt a hibát kijavítanunk? Milyen módon tudunk ebben együttműködni? Ez a létszám több ezer embert is jelenthet, akár tízezer fölötti létszámot is, ezért a következő kérdésem pedig az, hogy tervezik‑e még ebben a törvényalkotási ciklusban, most, mielőtt elfogadjuk ezt a törvényt ‑ TAB-módosítóval, képviselői módosítóval, ha szükséges, akkor mi is be tudjuk ezt a módosítót nyújtani ‑, rendezni ezt a kérdést. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunknak közös érdeke lenne.

Egy mondatot mondanék még, ami egy érdekes nyugdíj-filozófiai, politikai kérdés, amiről érdemes beszélgetni, hogy abban egyetértünk, és így jártunk el mi is akár a rezsitámogatásnál, akár a gyógyszertámogatásnál, hogy a legalacsonyabb nyugdíjban részesülőket mindig külön kell segíteni. Az a kérdés, hogy a jogosultságalapú, a ledolgozott idő és megkeresett jövedelem alapján járó nyugdíjrendszert és a rászorultsági alapú szociális rendszert meddig, milyen mélységben érdemes keverni vagy különválasztani. Az biztos, az közös cél, hogy mindenképpen segítsük azokat, akik alacsonyabb összegű nyugdíjakat kapnak, hogy a megélhetésük biztosítva legyen.

Úgyhogy ezek lennének a kérdéseim és javaslataim az államtitkár asszony részére, és egy újabb témával pedig Simicskó képviselőtársam folytatná majd, ha elnök asszony megadja neki a szót. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)