Bencsik János (Fidesz)

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tegnap délután, este és éjszaka is az adótörvényekkel foglalkoztunk, azokat vitattuk, és tegnap késő délután Kármán miniszter úr úgy kezdte az expozéját, hogy ez egy ablaknyitás a TISZA-kormány gazdaság- és társadalompolitikájára.

Összefoglalva a tegnapi eseményeket, elmondtuk azt, hogy a Fidesz-kormány, a Fidesz-KDNP-kormány a munkaalapú gazdaság- és társadalompolitikában gondolkodott, és az adórendszert is ehhez igazította a kedvezményekkel, a családtámogatási rendszerrel, míg a TISZA-kormány alapvetően segélyalapú, újraosztásra épülő gazdaság- és társadalompolitikában gondolkodik. Ez egy baloldali fordulat. Középpontjában pedig a növekvő adóprés van.

Ha egybeszámítjuk a most tárgyalt adótörvények bevételi hatását azokkal a törvénymódosításokkal, amelyek egy-két hónappal ezelőtt már megtörténtek a jövedéki adó esetében, akkor 1000 milliárd fölötti többlet adóbevétellel számol a költségvetés, és 260-270 milliárd körüli adókönnyítéssel, ami alapvetően a minimálbéren munkát vállaló dolgozók esetében az szja csökkentése egy adójóváírási rendszer bevezetésével.

(9.50)

De tegyük hozzá azt is, hogy itt egy jelentős elmaradó béremelésre is számíthatnak az érintettek, hiszen a korábban 14 százalékra előrejelzett minimálbér-emelés 4-6 százalék között lesz, tehát amit az egyik kezükkel adnak az adótörvény-módosítással, a másikkal el fogják venni.

Nem oda céloznak, ahova lőni szeretnének. A hazai középvállalkozások lesznek az igazi vesztesei az adótörvények módosításának. A külföldi vállalatok egy része pedig kifejezetten a nyertesek közé tartozik, a tegnapi vagyonadóvita is ezt támasztotta alá. Semmi gond nincs, ha azokat a jómódban élő, luxuskörülmények között élő magyar polgártársainkat fogják megadóztatni a vagyonadóval, akik jachtokkal, magánrepülőgépekkel rendelkeznek. Teljesen rendben van.

De a vagyonadótörvény nem erről szól. A vagyonadótörvény arról szól, hogy a céges részesedéssel rendelkező magánszemélyek ‑ itt középvállalkozásokról beszélünk, több ezer középvállalkozásról ‑ ennek az adótörvénynek, vagyonadótörvénynek a hatálya alá fognak esni. Ami probléma még emellett, hogy a külföldi tulajdonban lévő társaságokat ezzel az adóval, a vagyonadóval nem fogják utolérni, mert azok tőzsdei cégek, illetve alapítványokban, ipari alapítványokban szerepelnek, tehát a tulajdonosi háttér ipari alapítványban van. Nem magánszemélyekről beszélünk. Tehát a Magyarországon működő, itt gyártó, kereskedő, külföldi tulajdonban lévő társaságok nem fognak ennek az adónak a hatálya alá kerülni, tehát ez rontani fogja a hazai középvállalkozások versenyképességét. Itt gyakorlatilag a TISZA-kormány az Európai Bizottság, illetve a Nemzetközi Valutaalap országajánlásaiban szereplő elvárásoknak tesz eleget.

Visszalépés. Tegnap beszéltünk a katáról, hogy a katában 2022 után bennmaradt mintegy 138 ezer kisadózónak az adókötelezettségét megduplázzák. Hasonló a helyzet az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében. Egy korábbi törvénymódosítás 2027. január 1-jétől a költségátalányt 45 százalékról 50 százalékra emelte. Itt most önök arra tesznek javaslatot, hogy ez az átalányköltség-növekedés, levonható költségátalány-emelés ne legyen bevezetve. Tehát rosszabbul fognak járni gyakorlatilag az egyéni vállalkozók is, akik átalányadóznak, párhuzamosan a katában magánszemélyek számára szolgáltatást nyújtó kisvállalkozásokkal.

Reprezentációsadó-mentesség. 100 millió forintról csökkentik 50 millió forintra. Ez gyakorlatilag az üzleti turizmust fogja gyengíteni a szállásadással és a vendéglátással együtt. Az ipari térségekben ‑ tehát a megyeszékhelyekről beszélhetünk, de beszélhetünk a fővárosról is, természetesen, vidéki képviselőként én elsősorban a vidéket emelném ki, a megyeszékhelyeket és az iparvárosokat fogja érinteni. Az ottani vendéglátást, szállást, szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat fogja érinteni egy olyan időszakban, amikor a turizmus ágazat egyébként is lejtmenetben van, holott megközelítőleg a nemzetgazdasági teljesítmény 15 százalékát biztosítja. Iparvárosok környékén, azt gondolom, hogy ez létkérdés az ottani szolgáltatást nyújtók számára, hogy ez az üzleti turizmus továbbra is tudjon működni.

Ugyanezeket az ipari térségeket érinti a tao, a társasági adó 9-ről 15 százalékra történő növelése. Itt a nagyvállalatokról beszélünk, zömében külföldi nagyvállalatokról beszélünk, ahol a 180 milliárdot meghaladja az árbevétel, de ezek ugyanabba a körbe tartoznak, akik igénybe veszik az üzleti turizmus esetében a szállásokat, illetve a vendéglátásban is jelentős megrendelőként vannak jelen ezekben a lokációkban. És itt lokációról beszélünk, nem érinti az egész országot, de a nagyvárosokat és az ipari központokat érinti.

Jövedéki adó. A néhány héttel ezelőtti törvénymódosítással együtt a dohánytermékek, égetett szesz esetében ez egy százmilliárd forintot meghaladó adóbevétel-növekedés a költségvetésben. Én megértem, hogy szükség van egészségmegőrzésre. Egyetértünk benne. Szeretnénk látni azt, hogy akkor ezeket a forrásokat kifejezetten ilyen célra, az egészség megtartására, a betegség megelőzésére, szenvedélybetegek gyógyítására, támogatására, a szociális ellátórendszer, életvezetési tanácsokat adó családgondozó szolgáltatások megerősítésére fordítsuk, mert önmagában az, hogy a jövedéki adót meg fogjuk növelni, ez a fogyasztási szokásokat, magatartást automatikusan nem fogja megváltoztatni. Tehát itt lépnie kell akkor a kormányzatnak ezen a részen is, egy ellentételezést a segítő szolgáltatások területén létre kell hozni, vagy meg kell erősíteni. Egyébként a családi pótlék egy része is itt kerül akkor majd megcsapolásra, ha erre nem kerül sor.

Cégautóadó. Nem az a baj, hogy a 167 lóerőnél nagyobb teljesítményű autókat extra mértékben fogják adóztatni, itt az a baj, hogy a 2500 kilogramm alatti, vegyes használatú céges autók esetében csak egy autó után lehet majd igénybe venni a gépjárműadó levonhatóságát, a többi esetében nem. És ez megint a hazai kis- és középvállalkozásokat fogja kedvezőtlen helyzetbe hozni.

A kiskereskedelmi adó. Ha nézzük a vagyonadó kérdését, és hozzátesszük a kiskereskedelmi adó háromszorosára növelését, gyakorlatilag a középső adósávban az 1 milliárd és 50 milliárd közötti adóalappal rendelkező kereskedelmi hálózatokról beszélünk, amelyek kifejezetten a hazai tulajdonban lévő kereskedelmi hálózatok ‑ nem a nagy nemzetközi cégek, amelyeknek egyébként alapítványi, tulajdonosi háttere van vagy tőzsdei cégek ‑, ezeket fogja sújtani, és ezek minden bizonnyal csak akkor tudnak talpon maradni, ha ezt a háromszorosára megemelt kiskereskedelmi adót ráterhelik majd az áruikra, és ezt egyértelműen a fogyasztók fogják megfizetni. És jön még majd az árrésstop kivezetése is, ami ugyancsak erre fog majd rárakódni.

Innovációs járulék. Helyes, kell az innovációra költeni. Ugyanakkor megint csak a középvállalkozásokat fogja leginkább sújtani, a hazai középvállalkozásokat: nem mindenki tud élni az innovációs fejlesztések lehetőségével, egyszerűen csak befizetővé válnak, és ez megint csak a kis- és középvállalkozások versenyképességét fogja csökkenteni.

Tao és ekho kérdése. Azért azt látni kell, hogy az elmúlt másfél évtizedben, amíg a tao működött, sportlétesítmények is születtek, új sportlétesítmények, amelyek nemcsak a versenysportot, nemcsak az utánpótlássportot, hanem az iskolai testnevelés feltételeit is tudták segíteni. Csak egy példát mondok. A Tatabányai Sportklub 2,1-2,2 milliárd körüli taót vett igénybe, annak a felét létesítményfejlesztésre fordította, egy olyan kézilabda-munkacsarnokot építtettek az egyik gimnázium udvarán, amit nemcsak az utánpótlás-nevelés, hanem a gimnázium is a mindennapos testnevelés céljára használ.

Itt az a kérdés, hogy ha megszüntetik a taót, akkor az ilyen létesítményfejlesztésekre lesz‑e a költségvetésben forrás. Ezt már csak azért is kérdezem, mert a választási kampány során több olyan ígéret fogalmazódott meg, hogy a vizes létesítmények fejlesztésére sor fog kerülni. Eddig a vízilabdán keresztül, mint látványsportágon keresztül erre megvolt a taobevonási lehetőség egy uszoda építésénél, amit a vízilabdások is használtak, innentől kezdve tisztán költségvetési forrásból kell ezt biztosítani.

Csak Tata és Tatabánya esetében két ilyen uszoda került beígérésre; alaphangon 10-10 milliárd.

(10.00)

A kérdés az, hogy a költségvetésben ilyen jellegű létesítményfejlesztésre lesznek‑e pénzügyi források.

Az ekho kérdéséről: ez egy kényes kérdés lehet, de nem annyira kényes kérdés. Gyakorlatilag az ekho területén végrehajtandó változtatás 1 milliárd forintos költségvetési hatással bír, tehát 1 milliárddal növekedhet az ország költségvetése, a központi költségvetés. De milyen következményei lesznek? Ellentmondásos következményei lesznek, de beszéljünk róla. Az egyik az, hogy akik szerették azt, hogy mondjuk, kosárlabdában és kézilabdában, akár női, akár férfi kézilabdában a nemzetközi ligában szerepeltek a magyar csapatok, azok elköszönhetnek, elbúcsúzhatnak ettől az élménytől, ugyanis a nemzetközi ligákban szereplő magyar élcsapatok az ekhokedvezmény csökkentésével nem fogják tudni kigazdálkodni és megfizetni azokat a külföldi sztársportolókat, akiknek a közreműködésével ott lehet lenni a nemzetközi szinten. Nincs ezzel semmi gond, csak tudni kell, hogy ennek ez lesz a következménye, és ez nem jelenti azt, hogy automatikusan majd a magyar bajnokság színvonala növekedni fog, mert a hazai utánpótlás majd fel fogja hozni a teljesítményt. Minden bizonnyal fog javítani a hazai csapatsportágak teljesítményén, alapvetően a kézilabdában vagy a kosárlabdában ‑ minden bizonnyal igen. De azt is tudni kell, hogy az ott felnevelődő és nemzetközi szinten is elfogadható és elismert játékosok külföldre fognak menni, nem a hazai bajnokságokban fognak majd sportolni, hanem külföldre mennek, mert ott magasabb jövedelmet fognak kapni.

Tehát el kell attól köszönnünk, hogy magyar csapatok, élcsapatok nemzetközi szinten fognak szerepelni, és el kell attól a reménytől is köszönnünk, hogy majd az utánpótlásból kinevelődő fiatalok hazai élcsapatokban fognak majd versenyezni. Nem fogjuk tudni, ezek a sportegyesületek nem tudják majd ezt megfizetni. Tehát a hazai bajnokságok színvonala jelentős mértékben nem fog növekedni. Kiegyenlítettebb lehet, ettől még lehet jó hangulatú, mert régen is voltak jó hangulatú mérkőzések, csak azokat az elvárásokat engedjük el, hogy a magyar csapatsportok a nemzetközi porondon majd olyan eredményességgel tudnak helytállni, hogy az a helyi lokációnak, vagy akár nemzeti szinten a nemzeti érzéseinknek, érzelmeinknek valamiféle többlettámasztékot tud adni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet az, hogy ezek a módosítások, amelyek itt bekövetkeznek, csökkenő beruházási kedvet, romló versenyképességet, a hazai középvállalkozások hazai piacról történő kiszorulását fogják jelenteni, kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások jelentkeznek, és a gazdaság visszafogott növekedése mellett adóbevételi bizonytalanságot is magával fog hozni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)