Takács Péter (Fidesz)

TAKÁCS PÉTER (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Igyekszem kevesebbet foglalkozni a Fradival, már csak azért is, mert én magam Győri ETO-szurkoló vagyok. (Dr. Bóka Zsolt tapsol.) Gondoltam, ezt most már kötelező elmondani.

No tehát, én föltennék egy kérdést. Már régóta érlelődik bennem, és segítsenek nekem, kedves TISZA-s képviselőtársak vagy akár államtitkár úr, megérteni valamit. Mi a különbség az ígéret meg a vállalás között? Annyira hangsúlyozzák, hogy ez nem ígéret volt, hanem vállalás. Van egyáltalán valami különbség szemantikailag, vagy mit adott ki a kommunikációs központ? Segítsenek nekem megfejteni, akár frakcióvezető asszony, ő biztos tudja, hogy mi a különbség. A „vállalás” meg az „ígéret” szavak szerintem szinonimák, ha politikai teljesítményről vagy kampányígéretekről van szó. Tehát ha önök vállalják, hogy valamilyen intézkedést végrehajtanak, akkor a kampányígéreteiket teljesítik az én megítélésem szerint. Mégis, mintha valami varázsszó lenne vagy valami csodaszer, sulykolják, hogy ez nem egy ígéret, hanem csak egy vállalás. Mi a különbség? Árulják el nekem, legyenek kedvesek!

Itt több ilyen vállalásuk volt, bár most, az utóbbi időben egy nagyon érdekes kígyómozgást végeznek miniszterelnök úrral az élen, ő ugyanis azt mondja az utóbbi időben, hogy nem kell arra odafigyelni, hogy ő mit mondott a lakossági fórumokon vagy mit írt ki a Facebookra, ami a Facebook-kormányzás kormányfőjétől elég furcsa, hogy itt mostantól a Facebookot ne nézzük, de sajnos az internet nem felejt, és a legtöbb bejelentését most is a Facebookon intézi. Én már teljesen össze vagyok zavarodva, hogy nézzem‑e a miniszterelnök Facebookját vagy ne. Igyekszem minél kevesebbet (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.), igyekszem minél kevesebbet, megmondom őszintén.

Rámutatnak a TISZA vállalásait tartalmazó programjukra, most viszont, amikor az egészséges élelmiszerek áfájáról van szó, ami szerepel az önök programjában, és Nacsa Lőrinc képviselőtársam megkérdezi, hogy akkor miért nem kapcsolják össze az égetett szeszek adójának a növelésével az egészséges élelmiszerek áfájának a csökkentését, most meg államtitkár úr mondja azt, hogy ezt ne vegyük figyelembe. Akkor segítsenek nekünk egy kicsit eligazodni, meg a választópolgároknak, hogy mi az, amit önökön számon lehet kérni. Mik azok az ígéretek vagy ha úgy tetszik, vállalások, amiket önökön számon lehet kérni? Mert én azt látom itt az önök parlamenti teljesítményében, amit a kampányban is, hogy lehetőleg semmit. Ne foglaljunk konkrétan állást, mert abból baj nem lehet. De kormányon ezt nem lehet csinálni, ez legkésőbb most, az adótörvények és a költségvetés környékén ki fog derülni.

Hadd reagáljak egy kicsit azért Polgár képviselőtársunk ChatGPT által megírt felszólalására is. Amikor eltért tőle, akkor sokkal jobb volt, tehát én biztatom arra, hogy a saját szavaival fogalmazza meg. Térjen el attól, amit Ruff úr odaad, mert azok általában nagyon egysíkúak, és így lehet tudni, hogy az, amit a ChatGPT ír, mindig ugyanazokat a fordulatokat tartalmazza, tehát amikor elszakadt tőle, akkor sokkal jobb volt. Mert a ChatGPT, amit Ruff úrék használnak, önellentmondásba keveredik, és így ön is, sajnos; tehát amikor riogatja a választókat azzal, hogy micsoda egy elhibázott rendszer volt ez a tao, és 1480 milliárdról beszél, és közben ebből 45 milliárdot kifogásol. Akkor legyen önnek igaza, kifogásolja azt a 45 milliárdot, de 1485 milliárddal riogat, és csak 45-öt kifogásol.

(12.30)

Ez egyébként önöknek az általános módszere, hogy rámutatnak egyetlen dologra, egy részjelenségre, és azonosítják az egész rendszerrel is. Nekem ebben nagy tapasztalatom van, mert az egészségügy ennek az állatorvosi lova volt a kampányban. Ha valahol nem találtak vécépapírt, vagy leesett egy csempe, azt mondták, hogy ez a magyar egészségügy. Aztán kiderült, hogy a magyar egészségügy csodákra képes (Derültség. ‑ Hatala-Orosz Csaba közbeszól.), mert az önök egyik fő propagandistája… Hatala úr, nyomjon már gombot! Annyira jó lenne! Biztatom, vitatkozzon velünk! (Közbeszólások.) Tehát az önök egyik fő propagandistája, a partizános Gulyás Márton a választások után néhány héttel megvilágosodott, és elmondta, hogy őneki bizony lelkiismeret-furdalása van, mert eddig bántóan egyoldalúan mutatta be a magyar egészségügyet, holott 14 éve kezelték a legmagasabb színvonalon egy állami kórházban, és ő ezért milyen hálás, és a magyar egészségügy csodákra képes. Hát, mennyivel hitelesebb lett volna ez, mondjuk, a választások előtt néhány hónappal?

Na, de visszakanyarodva a témára, mindig ezt csinálják: rámutatnak egyetlen dologra, és azt mondják, hogy az egész rossz. Hát akkor javítsák ki! Javítsák ki! Akkor határozzanak meg egy felső plafont, vagy kössék valamilyen teljesítménymutatóhoz. Itt Dugovics Titusz képviselőtársunk jókat derült azon, amikor Balázs azt mondta, hogy akkor jó lenne tudni, hogy milyen paraméterek alapján osztják ezt ki; ez egy komoly kérdés. Mondjanak akár egy paramétert, ami alapján majd ezeknek az adóbevételeknek a sorsa eldől! Az UEFA-koefficiens alapján? A magyar bajnokság helyezése alapján? Valamit akkor mondjanak, ebből ne csináljunk viccet, hiszen tervezniük kell a sportkluboknak.

De hogy ne csak a sportról beszéljünk, van egy másik hétköznapi példa, hiszen én is használom a Facebookot az önök kormányzásához hasonlóan. Nekem a Facebookon írt egy ismerősöm a cégautóadó kapcsán, és itt felmerül a versenyképesség és a kisvállalkozások támogatása. Ez az ismerősöm, követőm a Facebookon egy kis kertészeti céget üzemeltet, hat darab haszongépjárművel rendelkezik, mindegyik ilyen 2-2,5 literes TDI motorral szerelt, kis platós autó. Eddig a hat autóból ötnél leírhatta a súlyadót, de mostantól erre nem lesz lehetősége.

Amikor Magyar Péter azt mondja, hogy a cégautóadót majd a Matolcsy Ádám-féle Lamborghinikre fogják kiterjeszteni, akkor kérdezem én államtitkár urat, hogy vajon Lamborghininek minősülnek‑e a kertész ismerősöm által használt platós autók, amelyekben egyébként azok a 2,5 literes, a Volkswagen-konszernhez tartozó motorok vannak, amelyeknek jellemzően egyébként a teljesítménye néha meghaladja a 163 lóerőt is; ezek szerint azok már luxusautók.

De ugyanígy háziorvos kolléga írja, hogy akkor az ő Skoda Octaviája, amelyben egy modern 2 literes dízel van, amelynek a teljesítménye 170 lóerő, luxusautónak számít-e. És van hatezer háziorvos, akiknek a jelentős része egyébként ezeket a 2 literes dízelmotorokkal szerelt autókat használják, mert ezek megbízhatók, jó futásteljesítményűek, és elég jó a teljesítményük is. Lamborghininek számítanak‑e ezek az autók? Kérdezem én.

No, úgyhogy egyelőre szerintem ennyi kérdés elég lesz. Szeretnék egy kis lehetőséget adni az államtitkár úrnak, hogy esetleg válaszoljon, ha túl sok kérdés fölmerült: a népegészségügyi termékadó, amit már az előbb mondtam, és a cégautóadó, ami engem külön is érdekelne. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)