Szalai Piroska (Fidesz)

SZALAI PIROSKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Nos, igazából rengeteg olyan dolgot hallottunk, amihez szívesen hozzátennék egypár gondolatot. A legfontosabb kiinduló gondolat tényleg az, hogy nekünk itt a parlamentben nem az a dolgunk, hogy hagyjuk a gyeplőt bedobni a majd kialakuló ‑ nem is tudom ‑ egyensúlyba igazából, mondanám, hogy piacba akkor, ha olyan folyamatok zajlanak, amelyek akár a társadalmat, akár a kkv-kat, akár bármelyik nehezebb érdekérvényesítő képességgel bíró csoportot háttérbe hozzák, akkor nekünk igenis be kell avatkozni.

Tehát igazából én nagyon nem vagyok beavatkozásellenes úgy általában, viszont a beavatkozás mindig a lehető legkisebb legyen, meg annyi, amennyi éppen szükséges ahhoz, hogy a hátrányban levő közösség vagy szegmens hátrányát mérsékelni tudjuk.

Ez az élelmiszer-inflációt csökkentő árrésstop is ugyanilyen volt. Volt előtte más intézkedés, az árplafon meg egyéb ármaximalizálások. Ott, annak a tapasztalataiból tanulva indította el az Orbán-kormány az árrésstopot, párhuzamosan egy másik intézkedéssel, alapvetően az Árfigyelővel az online Árfigyelővel. Egyébként az online Árfigyelő nagyon népszerű is lett, de én azt gondolom, hogy voltak olyan területek… Ugye, az online Árfigyelő ahhoz kellett, hogy az élelmiszerre és azokra a területekre is legyen meg a gyors ár-összehasonlító lehetőség, amire piaci alapú online fejlesztők nem fejlesztettek, például az elektronikára volt már előtte. Tehát a magyar társadalomban az online szolgáltatások egyébként is nagyon elfogadottak, és az Árfigyelőhöz hasonló, más árucsoportokra vonatkozó rendszerek meg már működtek.

Na most ez a kettő, az online Árfigyelő és az árrésstop tudott olyat produkálni, ami szerintem mindenféleképpen egy nagyon pozitív dolog volt. 2025. III. hó 15-én vezettük be, ugye, biztos önök… ‑ mondta egyébként kollégám, Zsigó képviselő úr is. A 2025. februári inflációnk ‑ csak élelmiszer, kivéve a vendéglátóipari fogyasztást és kivéve az üdítő- és alkoholos italokat ‑ 5,9 százalék volt, és két hónap alatt 2,7 százalékra csökkent le, elérve ezzel a 2,7 százalékkal az uniós átlagot ebben az árucsoportban. Utána decembertől már negatív lett ennek az árucsoportnak az inflációja.

Igen, tudom, képviselőtársunk azt mondja, hogy ő ezt így nem látta alapvetően. De azért lássuk, hogy a 2025. január és augusztus közötti időszakban a 20 százalékos tejföl átlagára a KSH-ban, amiben bent van minden, a nagy multik ára is meg a kisboltok ára is, tehát a 20 százalékos tejföl átlagára 44 százalékkal csökkent. És ha ez nem az árrésstop hatására történt, akkor én nem hiszem, hogy a kereskedők maguktól ilyet produkáltak volna.

De mondhatom tovább: a vajé 43 százalék, a tej 35, a trappista, ugye, én mindig ezt szoktam példaként hozni, 24 százalék, sertéscomb 19, csirkecomb 10 százalék. Tehát ilyen mértékű árcsökkenéseket produkáltak 12-20 hónap alatt az egyes termékek.

A mostani inflációnk, a jó inflációnk tényleg három árucsoportnak köszönhető. Az egyik, amíg még volt, a védett ár meg amíg még volt, az üzemanyag-védettár utáni 2-3 hétben egy alacsony üzemanyagár, az is hozzájárult, azóta az üzemanyagárak már növelik az inflációt. Az üzemanyagár hatása már emelkedő sajnos.

A másik, ne feledkezzünk meg a lakossági gázárcsökkenésről! Mínusz 11 százalékon van a lakossági gázár most a legutolsó, a szeptemberi adatok szerint az előző év szeptemberéhez képest. Igen, a rezsicsökkenésnek köszönhető még mindig a gázárcsökkenés, méghozzá azért, mert a rezsicsökkenéssel hagyunk ott olyan pénzeket a lakosságnál, ahol tud csökkenni a lakossági gázfogyasztás és így folyamatosan a gázárban az átlagár fölötti fogyasztás egyre kisebb.

A harmadik, amiről most beszélünk, az pedig az élelmiszer. Nem a vendéglátás, nem az üdítők meg az alkoholos italok, hanem az élelmiszer inflációja így most a legutolsó adat szerint mínusz 5,2 százalék, és ez a második legjobb az Unióban, tehát azért ezt is mindenféleképpen tartsuk szem előtt.

Volt egy időszak, amikor azzal támadtak bennünket, úgy emlékszem, hogy ez főleg a 2025. év elején volt, hogy az élelmiszerek területén elértük az élelmiszerár-színvonal átlagát, vagy közelítettük erősen az európai uniós átlagot.

(17.40)

Igen, ott 2025 környékén is volt egy ilyen, de ’23-ban volt az élelmiszerárak tekintetében az uniós átlaghoz való nagyobb közeledés. De most távolodunk az uniós átlagtól! Miért tudjuk ezt megtenni? Azért, mert az élelmiszer-területen összességében is az inflációnk negatív, míg az Unióban azért pozitív. Tehát nekünk az uniós átlagnál egyre alacsonyabbak az élelmiszeráraink.

Mi a bűne az árrésstopnak? A liberális közgazdászok szerint mindennek bűne van, mindennek általános bűne, ami belenyúl a piaci folyamatokba, az, hogy belenyúl a piaci folyamatokba. De hát, ez egy elméleti bűn, ezt szerintem nem nekünk kell megvitatni most, itt. Van egy másik bűne is, és ezt is halljuk folyamatosan és nagyon nagy lobbierővel rendelkező csoportok hangoztatják ezt a bűnt, nem is biztos, hogy csak az országon belül. Ők mind-mind-mind az egymilliárd feletti árbevételű üzletek valójában, merthogy tőle, az ő árréséből tényleg elveszünk. Az nem indok, amit ők szoktak emlegetni, hogy a másik termékekre meg ráterhelik a kereskedők. Ha ráterhelnék, akkor nem lenne az élelmiszer-infláció mínusz 5,2, és nem lenne a teljes összesített inflációnk alapvetően ilyen alacsony, mint most.

Kiknek jelent még hátrányt? Én azt elhiszem, ahogy képviselőtársunk mondta, hogy azoknak a kisboltoknak, amelyek vagy a multik ‑ az egymilliárd feletti láncok között vannak magyar láncok is ‑, nagy üzletek mellett vannak, nekik nagyon vigyázni kell, hogy a tejfölt nem adhatják magasabb áron, mert hozzá tejfölért nem jönnének be, ez egyértelmű. Ezek a kisboltok, az igazán picike boltok ‑ tehát nem az egymilliárd környéki középvállalkozásaink ‑, épp ezek a kisboltok azok, akik egyébként a legkisebbek, most az egyéni vállalkozások két adónemének emeléséből is valószínű, rosszul fognak járni.

Az egymilliárd feletti boltjaink pedig ‑ pont erről beszéltünk előtte ‑ a kereskedelmi adó emelése miatt fognak rosszul járni. Elképzelhető esetleg, hogy ennek a nagyon nagy lobbierővel bíró társaságnak volt egy olyan dealje valahol valakivel ‑ hogy a minisztériummal vagy külföldön, azokkal, akik a javaslatokat írják, nem tudom megmondani ‑, hogy akkor fognak nagyobb adót fizetni, ha az árrésstopot megszüntetjük.

A költségvetésnek semleges az árrésstop, mert áfakiesést nem generált, ez már látható az elmúlt 20 hónapból valójában. Az élelmiszer-kereskedelem volumene folyamatosan nő, tehát azt sem rontotta. Ez azt jelenti, valószínű, hogy ha mondjuk, én bemegyek a boltba, és veszek olcsóbban 1 tejfölt, mint 2025 januárjában vettem, akkor mellé veszek még mondjuk két túrórudit a gyereknek, vagy valami hasonlót. Tehát ugyanazt a pénzt otthagyom, csak volumenében több mindent vásárolok.

A költségvetést miért, a költségvetést… ‑ konkrétan a kormányt miért zavarja akkor, ha számára semleges az árrésstop úgy, hogy egyébként a társadalomban meg nagyon sok mindenkinek, a családosoknak, de nemcsak a nagycsaládosoknak, hanem a kétgyerekeseknek, az egygyerekeseknek, a pályakezdőknek vagy kisgyerekeseknek is mindenféleképpen előnyt jelentett.

Miért zavar esetleg bennünket egy másik olyan árucsoportra vonatkozó szabályozás ‑ mert ez nem fix ár, nem maximált ár ‑, ahol csak az árrés van maximálva? És egyébként én úgy látom, hogy ha kinyitjuk most akár az Árfigyelőt, akkor is azt látjuk, hogy az akciók megvannak külön ‑ még tejfölre is megvannak az akciók ‑, tehát ezt nem szüntette meg teljesen igazából. Tehát miért lenne az gond, ha valamit, egy jó szabályozást hosszú időn keresztül fenntartunk?

A rezsicsökkentést is 2013-tól tartjuk fönn, és igenis látható, hogy ez nekünk nagyon sok előnyt jelent, mármint a társadalomnak, a családoknak, az időseknek, a fiataloknak, a pályakezdőknek, a mindenkinek. De ezzel együtt én azt gondolom, hogy még a kkv-knak és a mikrovállalkozásoknak előnyt jelentett.

Igen, valahol kellene tartanunk tudni magunkat, hogy azok a lobbierők, akiknek a számára ez rossz, azoknak a lobbierőknek ellentartsunk valamilyen szinten, én úgy érzem. Én nagyon-nagyon szurkolnék annak, hogy tudjunk ellentartani. Egyébként miniszter úr akkor, amikor a miniszteri meghallgatásán vett részt, én kérdeztem meg tőle, hogy lesz‑e, meddig maradnak a védett árak meg az árrésstop. Úgy emlékszem, hogy miniszter úr azt mondta, hogy ő most ezt nem tervezi megszüntetni. Tudom, ez már régen volt, olyan május környékén, de nekem ez nagyon szimpatikus mondat volt akkor, ott miniszter úrtól.

Mindezeket csak azért mondtam el ‑ ezeket az összefüggéseket valamilyen szinten ‑, hogy pont most emeljük a kisboltok tulajdonosainak is kétféle adóját, most emeljük az egymilliárd fölötti, nem a multik, hanem a magyar hálózatok által fizetendő kiskereskedelmi adót is, és a 26 egyéb adóba azok a személyek, akik ezekben a boltokban dolgoznak, tulajdonosok, azok között is még egy csomó mindenki lesz, akit más adó is érint. Például úgy gondolom, hogy egy 25 milliárdos forgalmú üzletlánc tulajdonosát a vagyonadó valószínűleg érinteni fogja, és akkor nem fogom mind a 26 adót fölsorolni véletlenül sem.

Hogy lehetne azt megtenni, én azt tenném föl kérdésként mindenféleképpen, mit tehetünk azért, és az Árfigyelő megerősítésétől kezdve minden kreatív dolog érdekel erre válaszként, mit tehetünk azért, hogy az élelmiszerárakat továbbra is kordában tartsuk, és egy héten belül a trappista sajt ára ne emelkedjen olyan szintre, mint amilyen szintről indult 2015 januárjában, mondjuk, vagy mint amilyen szinten volt 2023-ban, amikor a piaci kézműves sajt olcsóbb volt, mint a gyári sajt az üzletekben.

Nem tudom a választ rá, úgyhogy nagy tisztelettel várok mindenkitől minden ötletet, de nekem tényleg szívem csücske ez az árrésstop, hisz ennek hatására azért a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közül azoknak a nélkülözőknek a száma, akik mondjuk, nem tudnak kétnaponta húsételt fogyasztani, jelentősen csökkent. Mondjuk, én 2010-ből tudom fejből ezt a számot, 1,4 millióval lettek ők kevesebben, mint amennyien 2010-ben voltak. És ne akarjuk elfordítani, megfordítani ezt a folyamatot. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen.