Zsigó Róbert (Fidesz)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy szólok most hozzá ehhez a vitához, mint akinek közelről volt lehetősége ezzel foglalkozni és szemlélni, és engedjenek meg néhány tényt, amit elmondjak ezzel kapcsolatban, és részben reagálni is szeretnék arra, amit a kormánypárti képviselők, illetve államtitkár úr mondott.

Államtitkár úr azt mondta, hogy rosszabb minőségű áruk kerültek az érintett boltok polcaira, és azt is mondta ‑ és mások is mondták ‑, hogy más áruk pedig megdrágultak. Megtaláltam egy korábbi ellenőrzési jelentést, ez 2026. március 25-ei. Itt elhangzott már, hogy azok, amiket önök mondtak, nem igazak, mert voltak ellenőrzések, a GVH is ellenőrzött, a NAV is ellenőrzött és egyébként a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság is ellenőrzött.

Tájékoztatom önöket, hogy az adott időszakban, tehát március 24-éig összesen az érintett boltokban 5334 ellenőrzés történt, ebből 4086 élelmiszerboltban, 1248 pedig drogériai üzletben. Addig a napig, amíg ez a jelentés szól, több mint 300 millió forint bírságot szabtak ki azokra az üzletekre, amelyek nem tartották be azokat az intézkedéseket, amelyekről beszélünk.

(17.20)

Tehát az, hogy nem volt ellenőrzés, az, hogy silányabb minőségű termékek kerültek volna a polcra, nem igaz.

Ferenczi Gábor képviselő úrnak is szeretném mondani, hogy az ön által elmondott érvek, amelyek leginkább a kereskedelmi szereplőkről szóltak, illetve a Csatári Ernő képviselő úr által konkrétan elmondott érvek, hogy kárt okozott az árrésstop, és hogy ez politikai látványintézkedés volt, ezek szinte szó szerint megegyeznek azokkal az érvekkel ‑ nézzenek utána ‑, az Országos Kereskedelmi Szövetség akkor, abban az időszakban szinte minden héten kiadott valamilyen közleményt, amellyel támadta az árrésstopot, és pontosan ugyanezeket mondták.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az árréscsökkentést azért vezettük be ‑ ez elhangzott már többször ‑, hogy a magyar gyerekes családok és az idősek olcsóbban jussanak élelmiszerekhez. Majd el fogom mondani, hogy milyen mértékben történt ez meg. Szerintem érdemes a történetet végigmondani, hogy miért, illetve milyen előzmények és körülmények hatására vezettük be egyébként az árrésstopot.

Tudom, hogy általában amikor a kormánypárti képviselők és kormánytagok felszólalnak, akkor mindenért mi vagyunk a hibásak, ha éppen süt a nap, azért; ha esik az eső, azért; ha infláció van, akkor azért. (Porcher Áron és Muhari Gergely széttárja a karját.) 2025. március 17-én döntött úgy a kormány, hogy bevezeti 30 alapvető ‑ még egyszer mondom: 30 alapvető! ‑ élelmiszer-kategória közel ezer élelmiszerével kapcsolatban az árréscsökkentést, és május 19-én döntöttünk úgy, hogy a drogériai termékekre is bevezetjük vagy kiterjesztjük az árréscsökkentést. Azért tettük, mert elfogadhatatlanul magasak voltak az élelmiszerárak és a drogériai termékek árai. És hogy miért voltak magasabbak? Azért, mert nem áremelkedések voltak, hanem az árakat emelték ‑ ezt világosan elmondtuk. Képviselőtársaimnak mondok néhány példát ezzel kapcsolatban.

Árréscsökkentésről van szó. Megszabtuk azt, hogy ezek a kiskereskedelmi egységek az élelmiszereknél 10 százaléknál nagyobb árrést, a drogériai termékeknél 15 százaléknál nagyobb árrést nem tehetnek. Nem arról volt szó, hogy semmit, az élelmiszereknél 10-et, a drogériai termékeknél 15-öt. Azért vezettük ezt be ‑ példát mondok ‑, mert az alapvető élelmiszeráraknál a csirkeszárnyra 42, a sertéskarajra 55, a tejre, amit mindenki vásárol, 68, a tejfölre 129, a tojásra 38, a túróra 69, a joghurtokra 70-80, a vajra 87 százalékos árrést tettek a kiskereskedelmi láncok. Nem arról volt szó, hogy az árak emelkedtek; arról volt szó, hogy az árakat emelték. Ráadásul nem is úgy vezettük be ezt az intézkedést, hogy egyszer csak felébredtünk, és másnap bevezettük. A Nemzetgazdasági Minisztérium több körben tárgyalt a kiskereskedelmi láncokkal, és éppen ezek miatt az adatok miatt kérte, hogy tegyenek olyan vállalásokat, amelyekkel ők maguk csökkentik az árakat.

Pár hétig vártunk, és mivel nem történtek ilyen érdemi intézkedések, ezért kénytelenek voltunk egyébként bevezetni, még egyszer mondom: a gyermekes családok, illetve a nyugdíjasok érdekében. Az ideig-óráig tartó politikai látványintézkedésről csak annyit, hogy több mint egy évvel az élelmiszerárrés-csökkentés bevezetése után az 1000 termékből 849 termék ára csökkent, 360 termék ára legalább 30 százalékkal, 44 termék esetében több mint 50 százalékkal, és átlagosan 24 százalékkal lettek olcsóbbak azok a termékek, amelyek ebben benne voltak, még egyszer mondom: az alapvető élelmiszereknél. Ezek az ellenőrzési adatok.

Ugyanilyen ellenőrzési adatokkal a drogériai termékeknél 426 termék ára lett olcsóbb, ebből 192 termék ára legalább 30 százalékkal, 46 terméké egyébként 50 százalék fölött, és átlagosan közel 30 százalékkal csökkentek az árak. Tehát azt mondani, hogy ezeknek az intézkedéseknek nem volt hatása ‑ és ezek nem a bevezetéskori adatok voltak, idén tavaszi adatok egyébként ‑, az nem igaz.

Kétségtelen, hogy nem a kereskedelmi láncok érdekében tettük ezt az intézkedést, hanem azért, hogy a gyermekes családok és a nyugdíjasok olcsóbban tudjanak bevásárolni. Nem azért, még egyszer mondom, mert emelkedtek az árak, hanem azért, mert emelték az árakat.

Az intézkedés utáni első hónapban a vizsgált nyugdíjas-termékkosár árréscsökkentése nagyjából kétszerese volt egyébként a családok árréstermékkosarának, ez is nagyon fontos. Ma már ejtettünk szót egyébként a nyugdíjasokkal kapcsolatos kérdésekről. Tehát ezekkel az intézkedésekkel felléptünk az indokolatlan és túlzó áremelkedésekkel kapcsolatban is.

Természetesen volt is nyomásgyakorlás rendesen, nem véletlen, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított ebben az ügyben, és az árak megemelését ‑ még egyszer mondom: az árak megemelését! ‑ és a multik adójának eltörlését követelte a magyar kormánytól abban az időszakban. Úgyhogy ennek ellenére kitartottunk az árréscsökkentés mellett.

Most az a helyzet, hogy amilyen érveket hallottunk itt a vita elején, azok kísértetiesen hasonlítanak a védett üzemanyagárak kivezetéséről hallott érvekhez. És van még egy fontos érv, amiért azt szeretném kérni, hogy ne tegyék és ne vezessék ki az árréscsökkentést: ez pedig éppen a heti parlamenti üléseken tárgyalt javaslatok ügye. Ma délelőtt öt órán keresztül tárgyaltunk az adójavaslatokról. Kiderült, hogy 26 adóintézkedés van, új adóintézkedés, 26 adót emelnek vagy új adót vezetnek be. Tegnap este, vagy egészen pontosan éjszaka, tárgyaltuk azt a javaslatot, ami arról szól, hogy az édesanyák szja-mentességét megnyirbálják.

Ma beszéltünk a nyugdíjasokkal kapcsolatban arról, hogy a 14. havi nyugdíj második heti összegét nem fizetik ki az időseknek. Ezek mind-mind olyan intézkedések, amelyekkel a családoktól, az idősektől, a gyereket nevelőktől pénzt vesznek el. Pénzt vesznek el! És ebben az időszakban úgy, hogy valaki kitalálta, leginkább az Európai Bizottság ‑ ahogy Nacsa képviselő úr egyébként mondta ‑ az országjelentésében kérte vagy követelte, hogy vezessék ki az árréscsökkentést, most ezt egy lendülettel kivezetik.

Én azt szeretném kérni önöktől, hogy gondolják meg ezt, mert súlyos terhet fognak tenni az emberek nyakába, azoknak a nyakába, akiktől elveszik a személyijövedelemadó-mentességet, akiknek az adóját megemelik, akiktől elveszik a 14. havi nyugdíjat, akik a következő esztendőben egyébként is nehezebb helyzetbe fognak kerülni, és ezt mind-mind az elmúlt két hétben kapták a nyakukba, azoknak az élelmiszerszámláját fogják megnövelni, teljesen indokolatlanul.

Úgyhogy én azt kérem, hogy ne a multicégek oldalára álljanak, hanem a magyar családok, a gyermeket nevelő családok és a magyar nyugdíjasok oldalára álljanak, és védjék meg az élelmiszerárakat ugyanúgy, ahogy mi is kiálltunk egyébként a magyar emberek és a magyar nyugdíjasok mellett. Még egyszer kérem, ne tegyék. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)