Csatári Ernő (TISZA)

CSATÁRI ERNŐ (TISZA): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A mai vitában egy olyan intézkedésről beszélünk, amelyet az előző kormány eredetileg átmeneti megoldásnak szánt. Végül azonban egy olyan gazdaságpolitikai eszközzé vált, amely több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott. Az árrésstopról beszélek.

A TISZA álláspontja világos: a magyar embereknek kiszámítható árakra, megfizethető élelmiszerekre és erős hazai gazdaságra van szükségük, de nem olyan intézkedésekre, amelyek rövid távon jól kommunikálhatók, hosszú távon viszont gyengítik a magyar gazdaságot, veszélyeztetik a munkahelyeket és különösen nehéz helyzetbe hozzák a hazai kisvállalkozásokat.

Az árrésstopot az előző kormány 2025 márciusában vezette be. Kezdetben 30 alapvető élelmiszerre vonatkozott, később azonban 43 élelmiszerre és 30 drogériai termékkategóriára terjesztették ki. A cél elvileg a magyar családok védelme és az infláció megfékezése volt.

De fel kell tennünk a kérdés: valóban megoldotta a problémát, vagy csupán elfedte annak egy részét? Az árrésstop ugyanis nem szünteti meg a gazdasági költségeket, nem lesz tőle olcsóbb az energia, nem csökkennek automatikusan a beszállítói árak, nem lesz olcsóbb a szállítás és nem javul a magyar élelmiszeripar versenyképessége sem. A veszteséget valakinek minden esetben viselnie kell.

A kereskedők és a beszállítók sok esetben más termékek árának emelésével, a választék szűkítésével vagy az olcsóbb import növelésével próbálják kompenzálni a kieső bevételeiket. Vagyis miközben néhány termék árát mesterségesen korlátozták, a gazdaság más területein újabb problémákat idéztek elő. És kik fizetik meg ennek az árát? Sokszor éppen azok, akiket meg akartak védeni.

Különösen súlyos a helyzet a vidéki Magyarországon. Gondoljunk csak a saját szűkebb környezetünkre, én például a saját választókerületemre, Somogy 04-re. Somogymeggyesen működik egy vegyesbolt. Egy ilyen üzlet nem pusztán egy kereskedelmi egység, ez a helyi közösség mindennapjainak a része, itt vásárolnak az idősek, itt szerzik be a családok a mindennapi élelmiszereket, és sokak számára ez jelenti a legközelebbi lehetőséget a bevásárlásra. Közvetlenül nem, de közvetetten érinti őket, hiszen a nagy láncok miatt elpártolnak a kisboltoktól. Ezeknek a kisboltoknak egészen mások a beszerzési feltételei és lehetőségei, mint a nagy kereskedelmi láncoknak. Nem tudnak ugyanakkora mennyiségben vásárolni, nem rendelkeznek ugyanolyan alkupozícióval, mégis kénytelenek igazodni a nagy láncok áraival kialakuló versenyhez. Ha bezár egy ilyen bolt, akkor nem csak egy vállalkozás szűnik meg: munkahelyek vesznek el, romlik az emberek életminősége és tovább nő a vidéki települések kiszolgáltatottsága.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaságot nem lehet tartósan rendeletekkel irányítani, nem lehet minden problémára hatósági jellegű árkorlátozással válaszolni. Valódi versenyre, kiszámítható szabályozásra, erős hazai beszállítókra és életképes magyar vállalkozásokra van szükség. A TISZA ezért döntött az árrésstop kivezetése mellett. A döntést szakmai egyeztetések előzték meg, amelyeken a termelők, a kereskedők és az ágazat szereplőinek tapasztalatait is figyelembe vettük.

Fontos azonban világossá tenni: az árrésstop kivezetése nem jelenti azt, hogy magukra hagyjuk a magyar családokat. A fogyasztók védelme továbbra is kiemelt feladatunk. Erősíteni kell a versenyt, támogatni kell a magyar élelmiszeripart és a hazai termelőket, valamint következetesen fel kell lépni a tisztességtelen piaci magatartással szemben. Nem az a cél, hogy a boltokban ellenőrizhetetlenül emelkedjenek az árak. A cél, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsünk, amelyben a magyar emberek megfizethető áron juthatnak hozzá a mindennapi élelmiszerekhez, miközben a magyar vállalkozások is tisztességes feltételek között működhetnek.

Tisztelt Országgyűlés! A T/937. számú törvényjavaslat támogatása mellett azért érvelek, mert a magyar gazdaságnak nem újabb tüneti kezelésre, hanem valódi, hosszú távú megoldásokra van szüksége. A magyar családoknak nem politikai látványintézkedésekre, hanem megfizethető árakra, a vidéki embereknek nem bezáró kisboltokra, hanem működő helyi üzletekre van szükségük. A magyar gazdáknak és élelmiszeripari vállalkozásoknak pedig nem kiszámíthatatlan állami beavatkozásokra, hanem tisztességes piaci feltételekre, kiszámítható szabályozásra van szükségük. És ami rövid távon politikai sikernek tűnik, az hosszú távon a magyar gazdaság kudarcává válhat. Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem, támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypárt soraiban.)