Szabadi István (Mi Hazánk)

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Mi Hazánk Mozgalom minden olyan javaslatot támogat, amely a nyugdíjasoknak akár egy forintot vagy bármilyen pluszjuttatást és bármilyen pénzösszeget, vagy egyéb jövedelmet tud biztosítani, viszont azért szeretnék jó pár dologra bizonyos figyelmet felhívni, mert nekem személy szerint van egy olyan érzésem, hogy adunk, mert ígértünk, aztán mégsem tudjuk azt biztosítani, amit megígértünk, és mintha egy kicsit kevesebbet kapnának mégis a nyugdíjasok. De el fogom mondani, hogy mire is gondoltam.

Nyilván az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján a kormány 2027. január 1-jétől emeli meg az időskorúak járadékát. Hangsúlyozom, ennek megvan a szerepe, hogy miért január 1-jétől: a választás előtti időkben folyamatosan azt ígérte a TISZA, hogy még 2026-ban, azaz az idén sor kerül például akár a nyugdíjas-SZÉP-kártyára is. Nyilván most az van, hogy minden, amit ebben a törvényjavaslatban olvashatunk, január 1-jétől fog majd járni.

Ahogy hallhattuk képviselőtársaimtól is, az árvaellátás minimuma 50 ezer forintról 60 ezer forintra nő, az öregségi nyugdíjminimum összegét 120 ezer forintra emelik, a 65 év felettiek rokkantsági ellátásánál szintén a 120 ezer forintos minimumot biztosítja. Azonban itt szeretném a képviselőtársak figyelmét felhívni arra, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában ‑ ugyan az államtitkár asszony expozéjában hallottunk valami korrekciós lehetőséget ‑ a nyugdíjkorhatárt el nem érő, megváltozott munkaképességű honfitársaink ellátását a TISZA-programban szereplő legalább 120 ezer forintos összeg biztosítása helyett ‑ mert a programjukban így szerepelt ‑ mindössze 10 százalékkal emelné meg, amivel abszolút nem tudunk egyetérteni. A Mi Hazánk Mozgalom azt javasolja, hogy a jövő évi költségvetés terhére valamennyi megváltozott munkaképességű honfitársunk számára legalább 120 ezer forint ellátást biztosítsanak.

A Mi Hazánk Mozgalom kifogásolja, hogy a törvényjavaslat csak a 2021-ben induló ellátásokra vonatkozik, ahogy már említettem is. A már folyósított ellátások emeléséről és a kisnyugdíjak sávos felzárkóztatásáról 146 ezer forintig külön kormányrendelet rendelkezik majd, a besorolás alapját pedig a januári inflációarányos emelés utáni összeg jelenti majd.

Miniszterelnök úr állításával szemben a Mi Hazánk Mozgalom már évek óta kiállt a 2008 óta változatlanul 28 500 forint összegű nyugdíjminimum megemelése mellett. Jómagam is többször felszólaltam a témában, és júniusban írásbeli kérdést nyújtottam be a szociális és családügyi miniszterhez, amelyben a nyugdíjminimum mellett ‑ és ez nagyon fontos, erre is szeretném felhívni mindenki szíves figyelmét ‑ a 2008 óta szintén változatlan, 28 500 forint összegű szociális vetítési alap emelésére is rákérdeztem. Akkoriban válaszában dr. Barna-Szabó Tímea államtitkár asszony a jelenlegi rendszer teljes körű felülvizsgálatára tett ígéretet, azonban sem az összeg megemelésének, sem pedig a jövedelmi és vagyoni feltételek korszerűsítésének nem látjuk semmilyen nyomát eddig a kormányzati munkában. Szeretném kérdezni a tisztelt államtitkár asszonyt, hogy ez elkerülte a figyelmüket, vagy szándékosan hagyják a szociális vetítési alapot 28 500 forinton.

A Mi Hazánk Mozgalom Virradat-programja a magyar emberek valódi problémáira épül, ezért anonim bejelentő felületünkön megkérdeztük honfitársainkat, hogy milyen igazságtalanságokat tapasztalnak a jelenlegi nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Tisztelt képviselőtársaim, szerintem önök is tudják már a választ, hogy mire kaptuk a legtöbb bejelentést. A legtöbb észrevétel a kisnyugdíjak miatt érkezett, és bízom benne, hogy ezzel nem is mondtam újat. A kisnyugdíjakhoz ugyanakkor nagyban hozzájárult az is, hogy a szolgálati idő elektronikus lekérdezésére csak 2013-tól van lehetőség, ezért többen a nyugdíjba vonuláskor szembesültek azzal, hogy nem voltak bejelentve, illetve a munkáltató nem fizette be utánuk a járulékot, miközben a fizetésükből levonták. És még lehet sorolni, hogy milyen történetek vannak.

Az pedig a korábbi kormányok szégyene, hogy az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók munkáját feketefoglalkoztatás nélkül is alacsony nyugdíjjal köszönték meg. Felháborító az is, hogy egy több gyereket nevelő anyának sokkal kevesebb a nyugdíja, mint akinek nincs gyermeke, mert például a gyermekekkel táppénzen töltött időt nem vették figyelembe.

Ha a nyugdíjakról beszélünk, azt gondolom, akkor jár el helyesen egy kormány, ha a tisztességesen dolgozó emberek esetében minden körülményt pozitívan figyelembe vesz. A Mi Hazánk Mozgalom szerint minden honfitársunkat kompenzálni kell, aki önhibáján kívül kap méltánytalanul alacsony nyugdíjat. Több mint másfél millió honfitársunk nyugdíja az átlagnyugdíjat sem éri el, ugyanakkor a 2027. évi költségvetésben csak a 146 ezer forintig terjedő nyugdíjak sávos felzárkóztatása szerepel, ami nagyságrendileg 400 ezer nyugdíjast érint. De kérdezem, mi lesz a többi nyugdíjas honfitársunkkal? Mi lesz azzal, akinek például 147 ezer forint a nyugdíja? Mi jár neki a januári általános 3 százalékos emelésen felül?

A kampány során azt ígérték, hogy megtartják a 13. és a 14. havi nyugdíjat, és a nyugdíjasok 97 százaléka még az idén SZÉP-kártya-juttatásban részesül, amit már említettem: 250 ezer forint havi nyugdíj alatt évi 200 ezer forint, 250 ezer és 500 ezer forint közötti havi nyugdíj esetén évi 100 ezer forint SZÉP-kártya-juttatást ígértek még a választás előtt. Ehhez képest a miniszterelnök úr szeptemberben még az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy a nyugdíjasok SZÉP-kártyájáról a 2027-es költségvetésben lesz döntés.

Tehát úgy tűnik, hogy a nyugdíjasok az idén semmiféle pluszjuttatásra nem számíthatnak, mert a nyugdíjprémium és a nyugdíjkorrekció sem várható. A 2027. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a beígért SZÉP-kártya-juttatás negyedét, 50 ezer és 25 ezer forintot terveznek folyósítani, továbbá a 14. havi nyugdíj egyheti részletének kifizetésével számolnak, holott az előző kormány ütemezése alapján most 2027-ben a 14. havi nyugdíj kétheti részlete járt volna.

De nézzünk akkor egy kis matematikát! A várható 3 százalékos inflációval számolva az átlagnyugdíj összege jövőre 272 ezer forint körül lehet, melynek egyheti része mintegy 68 ezer forint. Ennyi pénzt vesz el a kormány 2027-ben egy átlagnyugdíjastól, hiszen ha a második hetet is megkaphatta volna, akkor ez nyilván pluszjövedelem lett volna a számára. Helyette mit kapnak, tisztelt képviselőtársaim? Egy 25 ezer forint értékű SZÉP-kártyát majd valamikor, amelyet egyébként nem is fordíthat bármire. Ráadásul a jelen törvényjavaslat a SZÉP-kártya-juttatásról nem is rendelkezik, így például azt sem lehet tudni, hogy jövőre pontosan mikor kapják meg ezt a töredékösszeget is.

Bár a törvényjavaslat szerint az öregségi nyugdíjminimum és a többi ellátás megemelt összege 2028-tól inflációarányosan emelkedne, ez álláspontunk szerint nem biztosítja azt, hogy az ellátások a bérekkel vagy egy meghatározott megélhetési szinttel lépést tudnak tartani. Igazságtalannak tartjuk, hogy a régi nyugdíjak elértéktelenednek, mert 2010-től a nyugdíjakat kizárólag az infláció mértékével emelik, a béremeléseket nem veszik figyelembe, így az átlagnyugdíj a nettó átlagkeresetnek csak a felét teszi ki.

A nyugdíjak megszerzett értékének a megőrzése érdekében fontosnak tartjuk a svájci indexálás visszaállítását, hogy a nyugdíjemelések az infláció mellett a nettó átlagkereset növekedéséhez is igazodni tudjanak. A bérekhez igazodó nyugdíjak kérdése a TISZA-programban is szerepel, de kormányra kerülésük óta elég súlyosan hallgatnak róla, ahogy a „Férfiak 40” program bevezetéséről is.

Az Orbán-kormány 2012-ben elvette a legmegterhelőbb foglalkoztatást űző ‑ jellemzően ‑ férfiaktól a kedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és a tengelyen töltött idő után járó korkedvezményt. A férfiak 38 százaléka, a fizikai munkát végző férfiak 50 százaléka sajnos nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. Nem csoda tehát, hogy a nyugdíjasoknak mindössze harmada férfi, ezért a Mi Hazánk Mozgalom már évek óta kiáll amellett, hogy 40 év munka után a férfiak is mehessenek nyugdíjba. Kiállunk a rendvédelmi dolgozók szolgálati nyugdíjának mielőbbi visszaállítása mellett is, annál is inkább, hogy jövőre csak bruttó 15 százalékos béremelésben részesülnek.

(14.50)

Összességében bár látjuk a törvényjavaslat alapján az előremutató jeleket, de a kormány eddigi, nyugdíjjal kapcsolatos intézkedései sem a tisztességes időskori megélhetést, sem pedig a nyugdíjak értékállóságát nem biztosítják. És még egyszer szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy támogatjuk a törvényjavaslatot, mert ad a nyugdíjasoknak pluszjövedelmet, pluszpénzt, de nem ezt ígérték, a 97 százalékban megígért SZÉP-kártyát, illetve azt, amit 2026-ra megígértek és azokban az értékekben, ezt például az idén nem kapják meg, és semmilyen korrekciót nem kapnak. Tehát ez a törvényjavaslat is arról szól, hogy 2027. január 1-jétől jöhetnek majd ezek a juttatások. De a választás előtt nem ezt ígérték. Ezen azért erősen el lehet gondolkodni. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)