Dr. Hankó Balázs (Fidesz)

DR. HANKÓ BALÁZS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Engedjék meg, hogy a tizenhatodik alaptörvény-módosítás kapcsán annak egy pontjáról beszéljek, mégpedig a KEKVA-struktúráról, a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokról, és engedjék meg, hogy azoknak is a körét leszűkítsem arra a 21 egyetemre, amely 21 egyetem fenntartójaként a KEKVA-struktúra működik.

Az alaptörvényi módosítás alapvetően írja át, írja fölül mindazt, amit a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelentenek. Ennek a struktúrának a második eleme az a 2021. évi IX. törvény, amely magáról a KEKVA működési modellről ír, és mind a 21 egyetem esetében sarkalatos, statuáló törvények vannak, amelyek a KEKVA vagyonjuttatásait, az egyetemek vagyonjuttatásait, és ehhez kapcsolódóan azt a közfeladatot mutatják be, amelyet az intézményeknek szükséges ellátniuk. Ezen alapul az a hosszú távú finanszírozási szerződés, az a hatéves közfeladat-finanszírozási szerződés, amely az egyetemekkel és az alapítványokkal köttetett.

Nézzük meg, hogy az elmúlt évek során, az elmúlt bő öt év során az új struktúra milyen eredményeket ért el. 30 ezer egyetem van a világban, egyre erősödő nemzetközi verseny van az egyetemek között a nemzetközi rangsorokban. Úgy indultunk az új struktúra előtt, hogy hat egyetemünk volt a legjobb 5 százalékban, most 12 van. Van három egyetemünk a világ legjobb 2 százalékában, köztük a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem is, és van egyetemünk a Semmelweis Egyetem révén a 272. helyen. Így reális az a cél, amit annak idején kitűztünk, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között. Ambiciózusabbak vagyunk, mint a TISZA programja, amely 2035-re vár egy egyetemet a legjobb kétszázba.

De ha tovább boncolgatjuk ezt a kérdést, azt látjuk, hogy az egyes tudományterületeken, ahol szintén top 200-ba való kerülést várnak, az Állatorvostudományi Egyetem már az 59. helyen van, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az agráregyetemek legjobb százában van, és az orvosképzésben is a legjobb kétszázban ott van a Semmelweis. Erősödik a nemzetközi verseny, s előre léptek a magyar egyetemek, vonzóbbak lettek a magyar egyetemek. Úgy indultunk, hogy öt évvel ezelőtt 280 ezer egyetemistánk volt, most 350 ezer egyetemista van, és eljutottunk oda, hogy minden második egyetemista vidéki egyetemre jár, és eljutottunk oda, hogy 60 százalékkal nőtt a hátrányos helyzetből felvettek száma a magyar egyetemeken. S eljutottunk oda, hogy a műszaki, természettudományi, mérnökinformatikai területre 55 százalékkal több felvettünk van, mint amikor az új struktúrát indítottuk. És igen, a tanárképzésnél is több mint dupláztunk, 7334 felvettünk volt a tanárképzésben, és most 16 754-nél tartunk, és az idei felvételi az elmúlt másfél évtized legnagyobb jelentkezési számát hozta több mint 140 ezer fiatallal. Versenyképesebbek és vonzóbbak lettek az egyetemek.

A nemzetközi tudományos teljesítményük is erősödött. A teljesítményfinanszírozásnak köszönhetően a legjobb 25 százalékba vagy a legjobb 10 százalékba tartozó nemzetközi lapok esetében öt év alatt 70 százalékkal nőtt a publikációk száma, háromszorozódott a KFI-bevétel. Több mint száz szabadalomnál tartunk már évente. S a vonzás jelenti azt is, hogy nőtt a külföldi hallgatók száma, elérve az ötvenezres számot.

Ha az egyetemistákat kérdezzük, tízből nyolc egyetemista a barátainak a saját egyetemét és a saját szakát ajánlja. Minek köszönhető mindez? Köszönhető az oktatóknak, a kutatóknak, az egyetemen dolgozóknak, de köszönhető ez annak az új struktúrának, amely rugalmasabb, kiszámíthatóbb, teljesítményorientáltabb és autonómabb. Jó tudni azt, hogy ami alapján azt állítják a magyar egyetemekről, hogy nem autonómak, az az Európai Egyetemi Szövetség egy el nem végzett vizsgálatára utal. Nem folytatták le az autonómiavizsgálatot, hanem tételesen ezt állították, vizsgálat nélkül, és van olyan vidéki egyetemünk, amely éppen az európai bírósági perben kért meg nagy nemzetközi szakértőt arra, hogy világítsa át a pénzügyi, a szervezeti, az oktatási, kutatási és a munkáltatói autonómiát. Minden esetben Európa élvonalában volt.

És ha már Európai Bíróság és Európai Bizottság: az Országgyűlés 2024 őszén fogadta el azt a törvényt, amelyben a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét, lehűlési idejét, a kétszer hatéves kuratóriumi ciklust, az Integritás Hatóság ellenőrzési lehetőségeit biztosította. Mégsem adta vissza az Európai Bizottság az Erasmus- és Horizon-jogosultságokat, mert újabb feltételeket szabott. Itt éppen azt, hogy a kuratóriumi tagság legyen összeférhetetlen a rektoroknak, az egyetemi kutatóknak és az egyetemi professzoroknak.

Azt is érdemes tudnunk, hogy nemcsak hogy kormányzati szektorba sorolt vagyonról van szó, hanem az oktatási, kutatási és hallgatói infrastruktúra 97 százaléka egyetemek tulajdona és az egyetemek vagyona lett. Mindennek az elvétele forráskivonást jelent. Mi köszönhető ebből a struktúrának? Az, hogy egy államháztartáson kívül működő, hosszú távú kereteket biztosító, kiszámítható keretrendszer lett olyan teljesítményelvárásokkal, amelynél elszámolható oktatási, kutatási, tudományos, innovációs és nemzetközi teljesítményt kell az egyetemeknek ahhoz teljesíteni, hogy a GDP-ben azt az emelkedő százalékot elérjék, amellyel az elmúlt időszakban közel háromszorosára nőtt az egyetemeink finanszírozása. 2021 óta minden modellváltás, minden megújulás esetében a szenátus támogatását bírta. Csak akkor történt kormánydöntés, csak akkor fogadta el az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályt, ha a szenátus ezt támogatta.

(12.50)

Valamennyi szenátusi döntés összességében a szenátusi tagok 87 százalékos támogatottságát bírta, autonóm módon, ezeken az elveken. Éppen ezért minden változás az egyetemekkel egyeztetve, az egyetemi szenátusokkal egyeztetve valósítható meg.

Az új modell sikeres ‑ mutatják az eredmények. Az új struktúra sikeres ‑ mutatják az eredmények. Minden modellt és struktúrát lehet és kell is változtatni, de a struktúra teljes felbontása azoknak a versenyképességi eredményeknek a továbbvitele kockázatát jelentősen megemeli, amivel magyar egyetem, magyar egyetemek Európa és a világ élvonalába emelkedhetnek. Az elmúlt évek bizonyítéka annak, hogy az új struktúrával, az egyetemi kiválóságokkal előreléptünk. Ezért módosítani és egyeztetni kérem önöket, és a modell struktúráját továbbvinni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)