Gulyás Gergely (Fidesz)

GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt elnök asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő alaptörvény-módosítás sok szempontból újszerű és sajátos ‑ (Magyar Péter a gazdasági és energetikai miniszter bársonyszékében foglal helyet.) miniszterelnök urat is köszöntöm (Dr. Apáti István: Szoros emberfogás! ‑ Derültség.) ‑, sok szempontból újszerű és sajátos. Érdemes mind a három részére kitérni, előrevetítve azt, amiről ma már itt a parlamentben is volt szó, azaz, hogy egy szerintem kulcsfontosságú szabályozási elem tekintetében a kormánytöbbség egy korrekciót hajtott végre.

(11.10)

Ez mindenféleképpen üdvözlendő, ezzel az európai uniós migrációs politika elleni védekezésnek egy fontos bástyája megmaradhat.

Ami a miniszterelnöki mandátumok korlátozását illeti, természetesen mi szeretjük a hungarikumokat, és az egyedülálló magyar innovációra is büszkék vagyunk, bizonyos értelemben itt erről van szó, és most még nem a visszamenőleges hatályról beszélek, ugyanis önök miniszterelnöki típusú rendszerben, tehát parlamentáris rendszerben olyat, hogy két ciklusra korlátozott a miniszterelnöki megbízatás, nem nagyon találnak. Mondhatnám, hogy ahol találnak, azok alkotmányos monarchiák, nem feltétlenül közvetlen európai uniós szövetségeseink tekintetében, ez Belize és Thaiföld, ott találtunk hasonlókat. Tehát a belize-i és a thaiföldi úton indulunk most el, a magyar alkotmányfejlődés ebbe az irányba veszi az irányt. Úgy gondolom, hogy ezt érdemes megfontolni. (Magyar Péter közbeszól.)

Az orosz egy elnöki rendszer, miniszterelnök úr elég jól ismeri az orosz közjogi berendezkedést, szerintem hasonlóan jól ismerjük, mert ugyanott ugyanazt tanultuk, és az azóta bekövetkezett változások nagyjából megfelelnek az orosz történelem korábbi korszakaiban megismerhetőknek. Úgyhogy azt tudom mondani, hogy ez az időszak, ami egy prezidenciális rendszerben korlátozható, egy miniszterelnöki hatalomgyakorlásnál Európában, az Európai Unióban, amire önök oly sokszor és oly gyakran hivatkoznak, sehol, egyetlenegy esetben sem történt meg.

El tudom ismételni azt, amit már tegnap is elmondtam. Végső soron hiába mondja Barna Márton képviselőtársam, szintén volt évfolyamtársam (Dr. Apáti István közbeszól.), hogy a demokrácia kinyitása, és mond gyönyörű szép mondatokat erről, valójában azért arról van szó, hogy ha például a magyar választópolgárok úgy gondolnák 2030 után, ’34-ben is, hogy Magyar Pétert szeretnék miniszterelnöknek látni, önök most ezt a jogot elveszik tőlük. Önök itt 141-en úgy gondolják, hogy önök okosabbak... (Nagy taps a TISZA soraiban.) Én azt mindenféleképpen jó jelnek és egy közös konszenzus alapjának tartom, hogy azt a gondolatot, hogy Magyar Pétertől megvonják a hatalmat, önök megtapsolják. (Derültség.) Ez mindenféleképpen jó kezdete az együttműködésnek.

Tehát azt szeretném csak jelezni, hogy ilyen szabályozás Európában nincs, az Európai Unióban nincs, és alig van olyan ország, ahol van, de azok mind alkotmányos monarchiák. Ettől még, ha a jövőre nézve vezetnék be, akkor is megérdemelné a vitát; én akkor sem tartom egyébként jó ötletnek, én úgy gondolom, hogy nem okosabb sem 199, sem 141 képviselő, mint a magyar nép. Ha a magyar nép úgy gondolja 4, 8, 12 év után, hogy valakit meg akar választani, akkor megválaszt, ha meg úgy gondolja, hogy már nincs szükség a szolgálataira, akkor pedig mást választ helyette. Ebből a szempontból a magyar demokrácia az elmúlt ciklusokban is működött, és éppen az önök választási sikere mutatta meg, hogy természetesen minden hatalom demokratikus úton, ahol demokratikus választások vannak, leváltható.

Az azonban, hogy ezt visszamenőleges hatállyal teszik, minden civilizált jogelvnek, az európai jogi kultúrkörnek ellentmond. Azt végképp nem értem, hogy miért vitatkozunk a visszamenőleges hatályról. A visszamenőleges hatálynak egyértelmű jogirodalma van, egyértelműen 1990 óta következetes alkotmánybírósági gyakorlata van, az Alkotmánybíróság számtalan határozatában foglalkozik ezzel. Azt is egyértelművé teszi, hogy minden olyan jogalkotás a visszamenőleges hatály tilalmának a megsértése, amikor a támadott rendelkezésnek a hatálybalépés előtti jogi helyzetre való alkalmazása megtörténik, márpedig 1990. május 2-a, úgy gondolom, hogy valamivel korábban történt, mint 2026. május 26-a. Ebből adódóan itt nem kérdés, hogy ezt egy személyre írták, ezt önök a hatalomból most távozott miniszterelnökre írták, és valamilyen megmagyarázhatatlan okból, talán saját magukban vagy kormányzásuk sikerében nem bízva őt akarják kizárni abból a lehetőségből is, ha egyáltalán van ilyen szándéka, hogy egy választáson miniszterelnök-jelöltként indulhasson. Még egyszer mondom, ez olyan határátlépés, ami szerintem elfogadhatatlan.

Bár a miniszterelnök úr itt kommentálja azt, hogy a volt miniszterelnök nem tagja most a parlamentnek, ezt szeretném jelezni, hogy a miniszterelnök úr sem volt tagja az előző parlamentnek, ettől még nyugodtan miniszterelnökké választhatták. Tehát ilyen kizáró szabály nincs. Hozzáteszem... (Magyar Péter közbeszól.) Hozzáteszem, ha ebbe az irányba gondolkodunk, akkor nem lett volna akadálya olyan visszamenőleges hatályú szabályok elfogadásának sem korábban, hogy aki a Fidesz tagja volt, nem lehet más pártnak a miniszterelnök-jelöltje. Rossz egy ilyen úton elindulni. (Magyar Péter közbeszól.) Az a miniszterelnöki hatalom megszűnésével járna együtt. Tehát ez egy tévedés, egy rossz út, ez egy alkotmányellenes út, ráadásul egy olyan közjogi gyakorlatot vezet be, ami idegen az európai polgári demokráciáktól, amelyekre olyan szép mondatokban hivatkoznak.

A másik része a javaslatnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozik. E tekintetben megértéssel fordulok a kormánytöbbséghez, mert önök a választási kampányban ezzel kapcsolatban tettek ígéreteket. Ezeknek egy része szerintem nem a valós helyzetből indult ki. Tegnap is elmondtam, ha akár a Központi Statisztikai Hivatalnak, akár az európai uniós statisztikai adatoknak utánajárnak, akkor egyértelműen látni fogják, hogy mindig is az állami vagyonkörbe soroltatott a KEKVA által kezelt vagyon is, oda kellett sorolni. Tehát azok a vádak, amelyek a magyar közéletben elterjedtek, hogy kikerült a közvagyonból, nem voltak igazak. Az igaz, hogy a rendelkezés a kuratóriumra szállt, és a kuratóriumnak az állam átadta ezen jogok gyakorlását. Önöknek kétharmados többsége van, ezt önök visszavehetik.

Abban is szabadságuk van a felhatalmazásuknak köszönhetően, hogy milyen irányba indulnak el. Én egyáltalán nem értek egyet Stumpf képviselőtársammal, aki az előbb megszólalt. Nyilván neki vannak szegedi tapasztalatai, biztos, hogy ezek sokkal mélyebbek, mint az én szegedi egyetemi működéssel kapcsolatos tapasztalataim. De egyet pontosan tudok, hogy csak és kizárólag azt követően alakult KEKVA-vá a szegedi egyetem, hogy a szenátus ezt nagyon nagy többséggel támogatta. (Magyar Péter közbeszól.) Nem, a szenátust senki sem kényszerítette. Az igaz, legyünk korrektek, hogy egy jobb finanszírozási rendszert jelentett a KEKVA, és valószínűleg sok szenátus döntött emiatt a KEKVA-rendszerben való működés mellett. De önmagában szerintem az egyetemeknek az államtól való szuverénebb működése, szabadabb működése, ha úgy tetszik, akkor az állami hatalom korlátozása, amit szintén itt Melléthei-Barna Márton képviselőtársam említett, ebből a szempontból szerintem egy jobb rendszer. Önök kijelölhetnek más kurátorokat, korlátozhatják az ő megbízatásukat is nyolc évben vagy négy évben vagy bármilyen formában, de azt állítom, hogy az egyetemek többségénél ez egy bevált és jobb rendszer.

Tegnap a miniszterelnök úr volt kedves megemlíteni, hogy konzultálni fognak minden egyetemmel. Én csak biztatom önöket, hogy ott, ahol úgy érzik, hogy ez jobban működő rendszer, hagyják meg. Vagyont visszavenni azért tudnak, mert az állami vagyon körében van, és a kétharmados többség erre önöknek lehetőséget ad.

Amit szerintem nem tudnak, és ami megint csak egy határátlépés, de szerintem önök sem gondolják ezt, csak a javaslat ebből a szempontból pontatlan, az az, hogy a KEKVA-k kétféleképpen jöttek létre. Voltak olyan alapítványok, amelyek korábban is alapítványi formában működtek és alakultak át. Ebben az esetben az ő eredeti vagyonuk és a saját vagyonuk nem államosítható. Ha ebben egyetértünk, akkor legalább a részletszabályok vagy a kétharmados szabályozás kapcsán erre érdemes kitérni.

Amit az állam odaadott, vagy akár annak a haszna, amit az állam odaadott, ha a működés során jogszerűen nem használták föl, az visszavehető, de amit nem az állam adott oda, hanem magánszemélyek végrendelkeztek, ilyenre is van példa, vagy akár saját vagyonból, saját befektetésből került az alapítványhoz, ha minden visszajár, akkor annak jár vissza szerintem, aki adta, ha pedig megmarad a KEKVA, akkor hasznosítani kell a közös cél érdekében.

Úgyhogy ha a részletszabályoknál ezt kifejtik, akkor ez remek, de az az egységes mondat, hogy nemzeti vagyon, egy államosítása a magánvagyonnak is. (Melléthei-Barna Márton felé:) Én nagyon örülök, hogy az előterjesztő rázza a fejét, csak akkor ennek a levezetését szeretném kérni, mert az alaptörvény-módosításból ez nem derül ki.

Még egy technikai észrevételem lenne. Az, hogy pont nyolc év a miniszterelnöki hatalom, azzal fog járni, hogy ha mondjuk, a köztársasági elnök nyolc év múlva vagy bármikor, amikor egy nyolcéves miniszterelnöki megbízatási időszak lejár, úgy tűzi ki a választást, hogy az később van, mondjuk, mert nem is tűzheti ki korábbra, mert ünnepnapra esik vasárnap, akkor ebben az esetben két-három hétig az országnak nem lesz miniszterelnöke, mert nyolc év után kénytelen a még hivatalban lévő miniszter leköszönni. Ez egy átadás-átvételt meg fog nehezíteni. Nem ez lesz a magyar állam legnagyobb problémája, de egy szövegpontosítással ez orvosolható. (Magyar Péter közbeszól.) Bocsánat, de e szerint a szöveg szerint nem tud ügyvezető miniszterelnök lenni, mert az a parlament alakuló ülésétől válik azzá, itt pedig egyértelműen megszűnik a miniszterelnöki megbízás. Ez pontosítható, csak felhívom a figyelmet, hogy e tekintetben ne okozzunk olyan zavart, ami szerintem szükségtelen.

(11.20)

Úgyhogy összességében ezt tudom az önök javaslatához jótanácsként hozzátenni. Miután a kétharmados többség megvan, ezért fontoljanak meg belőle minél többet. Sok sikert kívánok! (Taps az ellenzéki sorokban. ‑ Melléthei-Barna Márton tapsol.)