Perticsné Kácsor Andrea (TISZA)

PERTICSNÉ KÁCSOR ANDREA (TISZA): Azt gondolom, hogy ez az a pillanat, amikor építészmérnökként fontos megjegyeznem, hogy egy meglévő épület felújítását is először a meglévő állapot felmérésével és dokumentálásával kezdjük ‑ ez nincsen másképpen a kormányváltáskor sem. (Taps a kormánypárt soraiban. ‑ Dr. Apáti István közbeszól.) Ahhoz, hogy az új kormány lássa, mire építkezhet, milyen állapotban vannak az alapok (Dr. Apáti István: Ez olyan, mint az udvarlás!), először a jelenlegi állapot megismerésére volt szükség. (Dr. Apáti István: Ez olyan, mint az udvarlás!) Ebből vált világossá a valóság. A feltárás során kiderült, hogy a tervezett számok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

Fontos kiemelni, honnan is indulunk, ezért nézzük a részleteket! Mekkora hiánnyal is tervezett Nagy Márton? 3,7 százalékkal. A feltárás alapján azonban a korrekció nélküli tényleges hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát, azaz a 7646 milliárd forintot. Ez az összeg az, amit az előző kormány a választásokig eltitkolt vagy be nem tervezett kiadásokkal halmozott fel. Mégis milyen kiadásokkal jutottunk el a 3,7-ről a 8,3-ig? Például kampánykiadások 1174 milliárd forint értékben; 852 milliárd forint értékben előnytelen szerződések, kontrollálatlan, pazarló kiadások; 424 milliárd forint értékben jogszabályellenes adóintézkedéseket eltörlő uniós bírságok; 269 milliárd forint értékben a tervezettnél gyengébb gazdasági pálya. Szomorú számok ezek.

(16.10)

Az átvilágítás során arra is fény derült, hogy olyan európai uniós bevételeket is beleírtak a magyar költségvetésbe, amelyek mögött a szükséges feltételeket teljesítés híján nem lehetett volna lehívni. Ez 969 milliárd forint. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Április 12‑e után korrekció nélküli hiánnyal kell tisztában lennünk, ez pedig 8,3 százalékot jelent. A hitelesség alapját a realitás és a pontos számok adják.