Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ma egy olyan törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg a tisztelt Ház, melynek jelentőségét nem elsősorban a módosított törvényi rendelkezések száma, hanem az Alkotmánybíróság működésének egészéhez való viszonya adja. Egy demokratikus jogállamban az Alkotmánybíróság az alkotmányosság egyik legfontosabb intézményi garanciája. Feladata, hogy őrködjön az Alaptörvény érvényesülése felett, védje az alapvető jogokat, és biztosítsa, hogy az állam valamennyi szerve az Alaptörvény keretei között gyakorolja a hatalmát. Éppen ezért az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozásnak egyértelműnek, kiszámíthatónak, átláthatónak és mindenekelőtt az alkotmányos intézmény független működését biztosítónak kell lennie.

A most benyújtott törvényjavaslat ezt a célt szolgálja. A javaslat közvetlen előzménye Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása, amely 2026. július 19-én lépett hatályba, és alapvető változást hozott az Alkotmánybíróság elnökének megválasztásában. Az új szabály szerint az Alkotmánybíróság elnökét maga az Alkotmánybíróság választja meg tagjai közül hároméves időtartamra. Ez azonban nem egy egyszerű személyi kérdés, ez az Alkotmánybíróság intézményi önállóságának kérdése. A javaslat ezért megteremti az új alkotmányos szabály működéséhez szükséges törvényi kereteket.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat egyik legfontosabb eleme az Alkotmánybíróság elnökének megválasztására vonatkozó új eljárási rend kialakítása. A jövőben az elnöki tisztség betöltését minden esetben nyilvános pályázati eljárás előzi meg. A javaslat szerint a pályázat előkészítését az Alkotmánybíróság három legidősebb tagjából álló eseti bizottság végzi. A pályázati kiírás az Alkotmánybíróság honlapján közzétételre kerül. A pályázóknak megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy benyújtsák pályázatukat, az alkotmánybírák pedig a jelöltek pályázatait megismerhetik, mielőtt döntést hoznak. A szabályozás ezzel egyszerre szolgálja a transzparenciát, a szakmai szempontok érvényesülését és az Alkotmánybíróság intézményi autonómiáját.

A javaslat egyértelmű döntési mechanizmust is kialakít. Az Alkotmánybíróság teljes ülésen a pályázatok megismerését követően dönt az elnök személyéről, az elnök megválasztásához pedig az alkotmánybírák több mint felének támogatása szükséges. Sikertelen első szavazás esetén további szavazásokra kerülhet sor a legtöbb támogatást elért jelöltek között. Ezzel a szabályozás egyszerre törekszik arra, hogy az elnök mögött megfelelő intézményi támogatás álljon, és arra, hogy egy sikertelen szavazás ne vezessen automatikusan az intézmény működésének bizonytalanságához.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat ugyanakkor nem kizárólag az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását rendezi. Fontosnak tartjuk, hogy az alkotmánybírói tisztség betöltésének szakmai feltételei is egyértelműek és valóban az alkotmánybírói feladathoz igazodóak legyenek. Ezért visszaállítjuk azt a korábban hatályos szabályt, amely szerint a húszéves jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell megszerezni, amelynek betöltéséhez jogász végzettség szükséges. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ha az alkotmánybírói tisztség betöltésének feltétele a megfelelő jogi végzettség és szakmai tapasztalat, akkor ennek a szakmai gyakorlatnak ténylegesen jogászi szakmai gyakorlatnak kell lennie.

Az Alkotmánybíróság tagjai az Alaptörvény őrei. Olyan személyekről beszélünk tehát, akiknek döntései az egész magyar jogrendszer működésére hatással vannak. E tisztség betöltésénél a szakmai alkalmasság nem lehet másodlagos szempont. A javaslat rendezi továbbá az alkotmánybírói megbízatás megszűnésével kapcsolatos szabályokat is. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása visszaállította a 70 éves korhatárt, ezért indokolt, hogy ez a megszűnési ok az Alkotmánybíróságról szóló törvényből is egyértelműen kitűnjön. A kapcsolódó kinevezési szabályok pontosítása pedig azt a célt szolgálja, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak pótlása minden esetben kiszámítható módon történjen.

A jogállam azonban nemcsak intézményeket jelent. A jogállam azt is jelenti, hogy ezeknek az intézményeknek a működése a polgárok számára átlátható és megismerhető. Éppen ezért a javaslat rendezi az alkotmánybírósági határozatok közzétételének szabályait is, ugyanis az elmúlt időszakban olyan szabályozás alakult ki, amely indokolatlan párhuzamosságot teremtett a Magyar Közlöny és az Alkotmánybíróság határozatai hivatalos lap között. A javaslat ennek megszüntetésével visszaállítja a korábbi főszabályt, és ismét a Magyar Közlönyben történő közzétételt írja elő.

A javaslat rendezi az Alkotmánybíróság működésének néhány olyan részletszabályát is, amelyek első látásra technikai természetűnek tűnhetnek, valójában azonban az intézmény folyamatos működésének garanciái. Így például egyértelművé tesszük, hogy az Alkotmánybíróság elnökének és elnökhelyettesének együttes akadályoztatása esetén ki jogosult a teljes ülés összehívására és vezetésére. A szabályozás az Alkotmánybíróság életkorban legidősebb tagját jelöli ki erre a feladatra. Ezzel egy olyan működési helyzetet előzünk meg, amelyben egy kijelölés elmaradása miatt maga az Alkotmánybíróság működése kerülhetne veszélybe. A javaslat emellett visszaállítja az Alkotmánybíróság költségvetésére vonatkozó 2026. január 1. napja előtti hatályos szabályozást, továbbá rendezi az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok visszavonhatóságának kérdését is.

Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság függetlensége nem valamely politikai oldal érdeke. Az Alkotmánybíróság függetlensége minden magyar állampolgár érdeke, mert amikor egy állampolgár úgy érzi, hogy vele szemben az állam jogsértően járt el, tudnia kell, hogy van olyan intézmény, ahova fordulhat. Amikor egy törvény alapvető jogokat sért, tudnunk kell, hogy van olyan alkotmányos fórum, amely ezt kimondhatja, és amikor az államhatalom valamelyik ága túllépi az Alaptörvényben meghatározott kereteit, szükség van egy olyan intézményre, amely képes őrt állni ezeknek a határoknak a védelmében. Ez az Alkotmánybíróság alkotmányos küldetése.

A most benyújtott törvényjavaslat ehhez a küldetéshez igazítja a törvényi szabályozást. Nem gyengíteni kívánjuk az Alkotmánybíróságot, hanem megerősíteni annak intézményi önállóságát. Nem kevésbé, hanem jobban átláthatóvá kívánjuk tenni működését. Nem lazítani kívánjuk az alkotmánybírói tisztség szakmai követelményeit, hanem világos és valódi szakmai feltételeket kívánunk teremteni.

Tisztelt Országgyűlés! A jogállam egyik legfontosabb ismérve, hogy az állam saját magára is szabályokat állít. A mai törvényjavaslat ennek az elvnek a jegyében született. Az Alaptörvény tizenhetedik módosításával létrejött új alkotmányos keretekhez igazítjuk a törvényi szabályokat, megszüntetjük a szükségtelen párhuzamosságokat, megerősítjük az intézményi garanciákat, és világosabbá, átláthatóbbá tesszük az Alkotmánybíróság működését. Egy olyan Alkotmánybíróságot kívánunk, amelynek tekintélye nem a politikai hatalomból, hanem az alkotmányos szerepéből, szakmai munkájából és függetlenségéből fakad. Egy olyan jogállamot kívánunk építeni, amelyben az alkotmányosság nem pusztán egy jogi fogalom, hanem a mindennapi állami működés alapja.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, majd támogassa annak az elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(21.50)