Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Miniszter asszony, miniszter úr nagyon korrektül és részletesen ismertette a javaslatot, nagyon sok része van nyilván, amit mi is támogatunk, de van, ahol aggályunk van, nyilván itt főleg a végső résszel, az online nyilvánossággal. De hadd menjek én is lólépésben végig rajta, hiszen nem kell mindent elismételni, ami elhangzott.

A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel, a SLAPP-irányelvvel kapcsolatban valóban, ahogy itt elhangzott, Európa sok másik országában is dilemma van ennek kapcsán, hiszen alapvetően azt gondolnánk, hogy minden más perben is, ahol alaptalan a pereskedés, kvázi patvarkodásról van szó, ott már minél hamarabb a keresetet el kellene utasítani a bírósági eljárás során az első, második tárgyaláson vagy akár idézés kibocsátása nélkül, hiszen nem jó, ha a bíróságok a peres feleket is fölösleges perekkel terhelik. Itt ez egy közös európai kísérlet, meglátjuk, hogy mi lesz pontosan belőle, tényleg segít‑e, vagy ez csak egy kevés per, amit nagyon fölhájpolt körülbelül az európai uniós jogalkotás, és minden országban ennek az átültetését elvárja. Meglátjuk, hogy ez mit hoz Magyarországon. Érdekes kísérlet, hogy a joggal való visszaélésnek itt egy nagyon szűk mezsgyéjén vajon kialakul‑e egy olyan gyakorlat, ami az egész bírósági eljárást föl tudja gyorsítani. Ez egy átültetendő jogszabály, úgyhogy ezen túl kell valamelyest esni. Meglátjuk, hogy ez jó vagy inkább aggályos irányba viszi az országunkat. Ez azért még kétesélyes.

Említették már itt a képviselőtársak is, a törvényjavaslatban kimondásra kerül, hogy ha az Alkotmánybíróság megsemmisít egy jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, de annak a meghozott rendelkezésnek egyedi ügyben történő alkalmazását csak egy későbbi alkotmányjogipanasz-eljárásban tiltja meg, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét a Kúriának kell megállapítani. Azt hiszem, ez is mindenki számára egyedi ügyekben egy segítséget jelent.

Ugyanígy segítséget jelent a törvényjavaslat értelmében az, hogy a rövidített indokolás nem alkalmazható, ha a gondnokság alá helyezés iránt indított perben az ítélet bármilyen, a cselekvőképesség korlátozását eredményező rendelkezést tartalmaz. Ez is egy alkotmánybírósági ügy kapcsán került ebbe a törvényjavaslatba, mint a másik is. Azt hiszem, ez a jog érvényesülését szolgálja, úgyhogy ezek előrevivő javaslatok.

Ami az online nyilvánosságot illeti, ahogy én is hallgattam itt Tuzson képviselőtársam beszámolóját, nekem is eszembe jutott a saját korábbi ügyvédi gyakorlatomból egy eset. Az ember sokszor ugyanarra a bíróságra sok ugyanolyan ügyben jár, sokszor ugyanahhoz a bíróhoz, kialakul egy rutinszerű kapcsolat. Emlékszem, hogy sokadik per volt, és mielőtt még bementünk volna a tárgyalóterembe, akkor a bírónő mondta, hogy most egy külföldi delegáció fog érkezni, amely vizsgálja a magyar bírósági rendszer működését, és itt most akkor kicsit adjunk többet a formalitásra. És valóban más volt a tárgyalás, pedig nem tudom, hogy ez már a hányadik alkalom volt, sokadik alkalom volt, hasonló perben, ugyanazzal a bíróval, nyilván ugyanazzal a perbeli képviselettel, de mégis, amikor az ott a tárgyalóteremben lévők, bírók, ügyvédek tudták, hogy ott van valaki, akár ez egy külföldi csoport is tolmáccsal, és éppen figyeli a tevékenységet, akkor mindenki többet ad a garanciákra. Ez valahogy egy emberi tulajdonság.

(20.50)

A nyilvánosság nyilván azért alapvető követelmény a bírósági eljárásban is, hogy pontosan, az emberek igazságszolgáltatásba vetett hite megerősödjön, hogy valóban a jogot alkalmazzuk, de ez nem szakadhat el az emberek igazságérzetétől. A nyilvánosság ezt szolgálja. Más jogi rendszerekben jobban az esküdtszék is ezt szolgálja, nálunk a bírósági tárgyalások nyilvánossága. Ahogy Tuzson miniszter úr azt elmondta, rengeteg garancia van benne, hogy a nyilvánosságba mi fér bele, és mi az, ami nem, mert más, a tárgyalásban részt vevők jogait sértené. Tehát nem egy általános nyilvánosságról van szó, hanem egy megkezdett irányról.

Az is elhangzott, hogy nyilvánvalóan a világ ebbe az irányba megy. Amikor egyes büntetés-végrehajtási intézetekben jártam, ott a távmeghallgatások aránya 80 százalék körüli volt, és ez a büntetés-végrehajtásnak is nagy előnye, hogy a börtönből nem kell ‑ pláne a különösen kockázatos rabokat ‑ kiszállítani; ez nyilván kockázat a szökésre, ott is kísérni kell több embernek, több büntetés-végrehajtási alkalmazottnak az ott fogva tartott személyt.

Tehát itt már sikerült egy nagyon nagyfokú digitalizációt végrehajtanunk, olyan mértékben, hogy a börtönökben digitálisan jelentkeznek be még fogorvoshoz is az ottani rabok. Tehát ennek a résznek a digitalizációja elég erősen megtörtént, és ennek a folytatása lenne ez a fajta nyilvánosság is. Nyilvánvalóan a világunk ebbe az irányba fog menni. Nyilvánvalóan a világ egyre több országában egyre több tárgyalás lesz online is nyilvános és online is elérhető. Biztosan ez a jövő útja, és ahogy azt Tuzson miniszter úr is elmondta, nyilván más tárgyalási részek is, nemcsak a fogvatartottaknak a meghallgatása, hanem más meghallgatások is, nyilván a közvetlenség elvét digitális közvetlenségbe fordítva így fognak megvalósulni. Tényleg, lehet, hogy valakinek egyszerűbb, mert az idézés szabályai sokkal egyszerűbbek akkor, ha valaki a lakóhelyéhez közeli bíróságról vagy akár nem hivatali helyiségből tud bejelentkezni egy-egy tárgyalásra, és úgy vallomást tenni, válaszolni a kérdésekre.

Tehát ez biztosan egyrészről technológiailag is előrevisz, az igazságszolgáltatásba vetett hitet növeli, a tárgyalásnak ez a fajta nyilvánossága tényleg segíti azt, hogy az emberek igazságérzete jobban megjelenjen a bírósági gyakorlatban. Ezért indult el ez a kvázi kísérleti jellegű bevezetés, és anélkül mondunk le róla, hogy kipróbáltuk volna, hogy milyen a gyakorlatban.

Ha valóban azok az aggályok, amelyeket a miniszter asszony is elmondott, hogy kockázattal jár az eljárások időszerűsége kapcsán, a bizonyítás zavartalansága kapcsán, a személyes adatok védelme kapcsán, bár erre garanciákat hallottunk, hogy hogyan védi a személyes adatokat ez a rendszer, akkor lehetett volna utólag korrigálni. Ráadásul, ebben 1,4 milliárd forintos költségvetési kötelezettségvállalás is van, ezért ez talán egy átgondolatlan lépés, amikor ezt a fajta nyilvánosságot a kormány korlátozza.

Mi úgy gondoltuk, hogy az új kormányzat a digitális nyilvánosságot minél szélesebb körűvé akarja tenni, ehhez képest itt egy nagyon radikális korlátozás, teljes eltörlés történik meg. Ha minden változatlan marad, nem lesz korszerűbb az igazságszolgáltatás. Ha korszerűbb igazságszolgáltatást akarunk, változtatni kell. A változtatás nyilván sokak számára a komfortzónából való kilépést jelenti.

Ezért javasoljuk a kormánynak, hogy azért gondolja át, hogy ezt a rendelkezést valóban el akarja‑e halasztani vagy el akarja‑e törölni. Itt egy előkészített, már folyamatban lévő online nyilvánosság van, szerintünk ez szolgálja az embereknek az érdekeit. Érdemes lenne ezt megtartani. Jó lenne, mert akkor ennek a törvényjavaslatnak a többi része jóval támogathatóbb. Ez számunkra aggályos, ha ezt a fajta nyilvánosságot nem engedi kibővíteni a kormányzat ezzel a törvényjavaslattal. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz-KDNP padsoraiban.)