Dr. Bilisics Zita (TISZA)

DR. BILISICS ZITA, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Az előttünk fekvő törvény négy tárgykörben pótolja, illetve egészíti ki a korábbi jogalkotást. Látszólag ez különböző igazságügyi tárgyú törvények módosításának technikai csomagja, azonban, ha megnézzük, hogy milyen ügyeket rendeznek, akkor megláthatjuk, hogy sokkal többről van szó.

A javaslat egyszerre érinti a közéleti részvétel szabadságát, a tisztességes bírósági eljárás garanciáit, az Alkotmánybíróság jogalkotási eljárásának pontosítását, illetve a bírósági tárgyalások nyilvánosságát, valamint ezek uniós joggal való összhangját.

A javaslat egyik legfontosabb része az Európai Parlament és a Tanács, az EU Tanács 2024/1969 irányelvének átültetése, talán ez hoz egyedül ebben a csomagban teljesen újdonságot. A közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal, vagyis a SLAPP-perekkel szembeni védelméről szól. Mivel ennek már egy ilyen rövidített neve is van, ebből úgy láthatjuk, hogy ennek van valamilyen jogi gyakorlata is, bár egyelőre a hazai jogalkalmazásban ilyen még nem fordult elő.

Ez a módosítás gyakorlatilag a polgári perrendtartásban egy új pertípust nevezett meg és ültet be, és emellett két másik nagyobb törvényt is módosít. Ennek a szabályozásnak nagyon egyszerű az alapja: a bíróság nem lehet a megfélemlítés eszköze, nem lehet egy civil szervezetet, egy közéleti szereplőt vagy akár egy újságírót elhallgattatni egy hosszú és költséges perrel.

Ennek a pernek a felperese minden esetben vagy tipikusan egy multinacionális szereplő vagy politikai szereplő, az alperes meg egy nyilvánvalóan alárendeltebb, gazdaságilag vagy politikai erőben alárendeltebb viszonyban lévő közéleti szereplő, aki valamelyest kihívója lehet a felperesnek. Ezzel egy új pertípusunk jelenik meg a polgári perrendtartásban, de ez nem jelenti azt, hogy a belföldi perekre is bevezetjük ezt, hiszen itt ‑ ahogy az uniós jogszabály vagy az ajánlás nevezi ‑ határon átnyúló perekről van szó. Egyelőre a jogalkotás, illetve a beterjesztő kormány nem támogatja a hazai perekre való kiterjesztését, mert egyelőre alkotmányjogi és jogalkalmazási aggályok is felmerültek ezzel kapcsolatban.

Illetve itt egy másik törvényt is módosít, ez a törvényünk pedig a Bszi., a bírósági szervezetről és igazgatásról szóló 2011. évi CLXI. törvény, amely törvényünkben az Országos Bírói Hivatal elnöke számára előírja az ilyen perekkel kapcsolatos adatgyűjtést és adatszolgáltatást, amely a hazai jogalkotásban előforduló SLAPP-pereknek a statisztikáját fogja gyűjteni, és nyilvánvalóan megalapozza ennek a pertípusnak a jogi létét vagy fentlétét. Maga az uniós irányelv nem a hazai jogra, hanem a határokon átnyúló polgári ügyekben szükséges igazságügyi együttműködésre teszi a hangsúlyt, illetve ebbe a keretbe illeszti be ezt a pertípust.

Talán még egy: a nemzetközi magánjogról szóló törvényt említette az igazságügyi miniszter asszony. Ezekben a perekben az ítélet végrehajtását nem írja elő kötelezvényként a hazai bíróságok számára akkor, ha a harmadik országban hozott ítéletek bizonyos kritériumoknak nem felelnek meg. Tehát zárt rendszerben sorolja fel, hogy mely esetekben lehet megtagadni ezeknek az ítéleteknek a végrehajtását.

A törvénycsomag még három másik egyéb változtatást is előír. Ezek közül röviden említeném a bírósági tárgyalások online nyilvánosságára vonatkozó IM-rendeletet, amelyet 2025. december 10-én helyeztek hatályba. Ennek gyakorlatilag csak a visszavonása történik meg, de azért fontos, hogy lássuk, hogy ez a törvényjavaslat nem egyszerűen elvesz egy nyilvánossági formát, hanem a nyilvánosság és a tisztességes eljárás közötti egyensúlyt próbálja meg helyreállítani, illetve mérlegeli azt, hogy milyen negatív hátrányai vagy negatív hatásai lehetnek a bizonyításra, illetve az eljárásra, ha az online hozzáférés mindenki számára elérhetővé válik.

Emellett a törvényjavaslat nagyon egyszerűen még két uniós jogharmonizációt hajt végre. Két uniós hátterű eleme a 2024/2810 irányelv, illetve a 2024/2853 irányelv. Technikailag ez gyakorlatilag a hibás termékért való termékfelelősség szabályait rendezi, ahol csak egy dátummódosítás van, tehát ténylegesen csak egy nüansznyi változtatás.

Illetve a polgári törvénykönyvünknek egy rövid módosítása, hiszen a multilaterális kereskedelmi rendszerben kereskedésbe bevezetni kívánó társaságok szavazatelsőbbségi részvényeit a magyar polgári törvénykönyv már ismeri, ennek csak egy pontosításáról van szó.

Illetve még negyedik tárgykörként az Alkotmánybíróság döntéseinek végrehajtásáról szól.

Mint azt az igazságügyi miniszter asszony már említette, egyrészt a rövidített indoklást törli el azokban az esetekben, amikor a cselekvőképesség korlátozásáról születik döntés, illetve a felek emellett még nincsenek ott az ítélet kihirdetésénél, akkor sem alkalmazható az, hogy a bíróság, a bírók rövidített indoklást alkalmazzanak, ekkor is a teljes kiterjedésű indoklást írja elő, hiszen a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereknek nem kevesebb, hanem több garanciára van szükségük.

Illetve az alkotmányjogi panasz orvoslásának egy olyan formáját adja meg, ahol a Kúriára testál egy feladatot a jogalkotás.

(20.30)

Ezek tényleg olyan technikai törvénypontosítások, illetve olyan nüansznyi garanciákat építenek be, amelyek nem keletkeztetnek új paragrafusokat, hanem szinte csak pontosításokat vezetnek be a meglévő törvényekbe.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat tehát különböző jogterületeket érint, de mögötte azért mégis van egy közös cél: védeni részben a közéleti részvételt, védeni a tisztességes eljárást, védeni a kiszolgáltatott emberek jogait, és biztosítani, hogy a magyar jog megfeleljen az európai és az alkotmányos kritériumoknak.

Mindezek mellett kérem, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a TISZA soraiból.)