Dr. Jakab Zsuzsanna (TISZA)

DR. JAKAB ZSUZSANNA (TISZA): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjenek meg néhány személyes gondolatot a témához kapcsolódóan. Én is, ahogy képviselőtársam, a szakképzés teljes spektrumában dolgoztam, éltem, mint szakképzésben tanuló, mint szakképzésben dolgozó, mint szakképzésfejlesztésben részt vevő, egy iskola szakmai képzésének az irányítója, és most itt lehetek a törvényhozás házában, és valóban, a szakképzésre vonatkozó törvényjavaslatokról tudunk vitatkozni, hogy valóban egy jó szakképzés legyen Magyarországon.

Én elkötelezett vagyok abban, hogy tovább erősíteni a szakképzés rendszerét az országban, a szakma presztízsét, minden szakma presztízsét emelni. Ahogy sokszor elhangzott már a kormányzat részéről és a képviselőtársaim részéről is, hogy ami jó a rendszerben, azt nyilván megtartjuk. Vannak jó elemek a rendszerben, de vannak olyan tényezői is a szakképzésnek, amin viszont változtatni kell. Egy biztos, hogy 2008 óta vagyok bent a szakképzés fejlesztésében, és a 2019-es szakképzésitörvény-módosítás a lehető legrosszabb volt az eddigi struktúrákban.

És akkor néhány gondolatot szeretnék hozzátenni a törvényjavaslathoz. A szakképzés előtt álló kihívások, a digitalizáció, a munkaerőpiaci rugalmasság, a kompetenciák és a készségek változása komplex, összehangolt intézményi működést igényelnek. Ahogy azt a vezérszónoki felszólalásban is hallhattuk, a vezetési struktúra átalakítása a tartalmi reformok előkészítésének az alapja. A szakképzési rendszer tervezett átalakítása olyan komplex, szervezeti és minőségbiztosítási szempontból is jelentős változásokat tartalmaz, melyek a jelenlegi hatályos szabályozáshoz képest egyértelműen a hatékonyság, az átláthatóság, a szakmai minőség irányába mutatnak.

A jelen módosítások középpontjában a vezetési struktúra egyszerűsítése, a döntési mechanizmusok letisztulása, a szakmai irányítás megerősítése, valamint a vizsgaszervezési és ellenőrzési feladatok, a folyamatok stabilizálása áll. Ezek a lépések együttesen egy olyan rendszerszintű fejlesztést eredményeznek, illetve indukálnak, melyek hosszú távon is fenntarthatóbb és eredményesebb működést biztosítanak a szakképzés szereplői számára.

Az első és legjelentősebb változás a fenntartói struktúrára vonatkozóan a kancellári és a főigazgatói munkaköröket érinti, mely megszünteti a kettős vezetésből fakadó hatásköri átfedéseket és döntési bizonytalanságokat. A vezetési struktúra átalakításának célja, hogy létrejöjjön egy támogató vezetés az eddigi irányító és túlzottan adminisztratív vezetés helyett.

A módosítások fontos eleme az oktatói testületek véleményezési jogkörének bővítése a vezetői pályázatok tekintetében. Az új rendelkezés erősíti a szakmai közösségek szerepét, növeli a részvételiség szintjét, és hozzájárul ahhoz, hogy a vezetői programok jobban tükrözzék az intézményi valóságot és a pedagógiai szükségleteket, ne politikai igényeket elégítsenek ki.

A törvényjavaslat olyan rendszerszintű fejlesztések alapjait teremti meg, amelyek a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest egyértelműen a hatékonyság, az átláthatóság, a szakmai minőség, a szervezeti stabilitás irányába mutatnak. Együttesen egy olyan fenntartható szakképzési rendszert eredményez, amely jobban képes reagálni a gazdaság és a társadalom változó igényeire. A vezetési struktúra átalakítása elsősorban nem személyi kérdés, hanem rendszerfejlesztési előfeltétel. A rendszer tartalmi és minőségbiztosítási fejlesztései csak akkor valósíthatók meg hatékonyan, ha a végrehajtásért felelős szervezetek egységes, átlátható és felelősségi szempontból tiszta irányítási modellben működnek. A következő időszakban tervezendő fejlesztések logikusan épülnek erre az új irányítási modellre.

A vezetésistruktúra-átalakítást követő első nagy lépést készíti elő, ami a szakmajegyzék megújítását kell hogy jelentse. A jelenlegi szakmajegyzék már nem tükrözi a munkaerőpiac szerkezetét, a technológiai változásokból fakadó új szakmai követelményeket.

Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok ellenőrzési ciklusának három évre történő módosítása csökkenti az adminisztratív terheket, és lehetővé teszi a hosszabb távú minőségfejlesztési tervek kialakítását. A szakképző intézmények vizsgaszervezési jogosultságának átmeneti meghosszabbítása 2027. december 31-éig pontosan azt a célt szolgálja, hogy ne okozzon működési zavarokat, a tanulók vizsgáztatása zavartalanul folytatódjon, hiszen a tanulók, a képzésben részt vevők érdeke az első. A szakképzési centrumok vezetési struktúrájának átalakítása látszólag egy szervezeti módosítás, de sokkal inkább több évre szóló rendszerfejlesztési folyamat első lépése.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, és ha van bármilyen olyan, szakképzésben dolgozó képviselőtársamnak észrevétele, akkor én azt gondolom, hogy várjuk a javaslataikat ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)