Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amit az előbb hallottunk a visszaemlékezésekben, az minden magyar embert megráz, sőt minden embert megráz, és ezért fontos, hogy amikor mi itt a parlamentben tevékenykedünk, azzal valamelyest példát is mutatunk. Nagyon fontos, hogy amikor embertársainkat a származásuknál fogva elhurcoltak munkatáborokba, megsemmisítő táborokba, akkor mindig kifejezzük azt, hogy mi mindnyájan, akik itt a magyar parlamentben a magyarságot képviseljük, kegyelettel gondolunk ezekre az emberekre, és méltóképpen emlékezünk vissza ezekre az emberekre.

Én azt gondolom, fontos, hogy ezt lássák a magyar emberek, hogy mindenki így gondolja. Aki itt a parlamentben van, azok számára ez az emberi minimum alap, minden képviselő számára. Én ezért javasoltam a tegnapi házbizottsági ülésen, és nagyon szépen köszönöm elnök asszonynak, hogy ez ma meg is tudott valósulni, hogy adjunk egy második esélyt azoknak, akik tegnap hirtelen ebben a kérdésben egy olyan döntést hoztak, amit mindnyájan láttunk, hogy most viszont mutassuk meg, hogy mi 199-en úgy gondoljuk, hogy ez elfogadhatatlan, ami akkor történt, kegyelettel gondolunk az akkori elhunytakra.

Ezért tartottam fontosnak, és ezért örülök annak, hogy itt ma most egy egységet tudtunk ebben bemutatni, hiszen ez valóban emberi alap, hogy ilyen honfitársainkra, akik bármelyikünk rokonságában lehettek volna, bárkinek történhetett volna a rokonságában, visszaemlékezzünk és kegyelettel gondoljunk ezekre az emberekre. Bízom benne, hogy a későbbiekben már sokkal méltóságteljesebben tudjuk ezeket az alkalmakat itt a parlamentben megtartani.

Ugyanakkor a mai napon egy fontos dolog fog történni, olyan, ami még sosem volt, egy illegitim módon eltávolított köztársasági elnök helyére fog a TISZA maga köztársasági elnököt választani. Mit ígért a TISZA Párt? Azt ígérte, hogy nem egypárti köztársasági elnöke lesz Magyarországnak, hanem egy széles körű támogatottsággal rendelkező köztársasági elnöke, most mégis egy egypárti köztársasági elnököt választanak. Azt mondták, széles körű egyeztetés lesz a köztársasági elnök személyéről. Ehhez képest az egyeztetés úgy zajlott, hogy a jelöltek nevét sem lehetett megismerni, csak azután, miután a döntés született. Érdekes társadalmi egyeztetés, hogy előbb van az egyeztetés, és utána mondják el a nevet, miután maga a TISZA Párt, a TISZA-frakció döntött.

Az is ritkaság, hogy a köztársaságielnök-jelöltet eldugják a nyilvánosság elől, nem nyilatkozik meg, nem mondja el, hogy köztársasági elnökként milyen saját szerepfelfogása van. Úgy fog döntés születni róla, hogy előbb fogadják el önök majd a mai napon délután, hogy ki a köztársasági elnök, és utána tudjuk meg tőle, hogy ő egyáltalán mit gondol a köztársasági elnöki tevékenységéről, és milyen tevékenységet várhatnak tőle a magyar emberek.

Azt ígérte a TISZA Párt, hogy egy politikától távoli köztársasági elnök lesz, ehhez képest itt, a parlamenti patkóban ült országgyűlési képviselőként. Azt mondták, hogy egy közismert és népszerű ember lesz. Nyilván jogász körökben ismert és a szakmai munkája elismert Baka Andrásnak, de azért mégsem a legszélesebb néptömegek számára ismert vezetőről van szó. Pár héttel ezelőtt még azt bizonygatta Magyar Péter, hogy nem szükséges, hogy jogász legyen a köztársasági elnök, most pedig azt emeli ki, hogy mennyire jó, hogy egy nemzetközi téren is elismert jogász a köztársasági elnök.

Az Alaptörvényünk úgy fogalmaz, hogy a köztársasági elnöknek őrködnie kell az államszervezet demokratikus működése fölött, és egy ilyen helyzetben, ami valóban soha nem volt sem a magyar történelemben - mármint a demokratikus történelmi időszakban ’90 után -, sem pedig Európában, a demokratikus országok történetében soha nem történt olyan, hogy illegitim módon elmozdítsanak egy köztársasági elnököt. Maga Baka András úgy fogalmazott korábban, amikor a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és átalakult a bírósági vezetői rendszer, így az ő megbízatása is megszűnt, de ma is aktuális a mondata: „Magyarország egyik közjogi méltóságát Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé az utolsó pillanatban berakott módosító javaslattal lehessen elmozdítani a hivatalából, ez egyszerűen elképesztő.” Tehát az a helyzet, amibe ő beleül, azt ő korábban elképesztőnek mondta. És azt is mondta: „A közjogi funkciók ciklusokon túlmutató mandátuma a jogállamiság alapvető biztosítéka.” Hát, most pont ő legitimálja azt, hogy ez a biztosíték megszűnik.

De ami a legfőbb, mégiscsak a nemzet egységét kéne kifejezni. Márpedig ő volt az, aki a tatai sortűznek a vezénylő karhatalmistái ügyében az egyik legmegosztóbb ítéletet hozta, és mint ő is elmondta, ő is azokkal a bírókkal szavazott, akik megsemmisítették a magyar bíróságok teljes eljárását, és végül nem ítélték el azt az embert, aki 1956. október 26-án Tatán sortüzet vezényelt, és maga is rálőtt a forradalmárokra. 1956 70. évfordulóján az az ember fog kint állni az első sorban, és az akar majd kezet fogni az ’56-os túlélőkkel és hősökkel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), aki maga a saját ítéletével nem a forradalmárok oldalára állt, hanem a sortüzet vezénylő Korbely János karhatalmista oldalára állt? Ez nem testesíti meg a magyar nemzet egységét, ez szégyen. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

(9.20)