Polgár György (TISZA)

POLGÁR GYÖRGY (TISZA): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék egy-két dologra reagálni, ami itt elhangzott. Talán a legkönnyebb Szabadi István képviselőtársam szavaira reagálni, hogy igen, haladunk ezekkel a dolgokkal, az egészséges élelmiszerek áfája is rajta van a bakancslistán, el fogunk oda is jutni lépésről lépésre, áfáról áfára megyünk majd előre. (Derültség a kormánypárt padsoraiból.)

(11.10)

Talán Latorcai képviselő úr és Takács Péter képviselőtársam szavaira így összefoglalva reagálnék. Egyrészről: a TISZA másképp csinálta a konzultációt. Ugyanis amire önök hivatkoznak, hogy mi volt leírva, az egy konzultáció volt, amire vártunk visszajelzést, és ezen konzultációra érkező visszajelzések alapján, az eredeti tervekkel összevetve alakult ki a TISZA programcsomagja, ami még a kampány előtt publikálásra került, mind elektronikus, mind pedig nyomtatott formában.

Ha ezt megnézik, ebben már szó szerint a vényköteles gyógyszerek áfájának csökkentése szerepel, úgyhogy kérem, hogy ne a Nemzet Hangja konzultáció papírlapjaiból dolgozzanak, hanem a valós TISZA-programból, amit, köszönöm egyébként, hogy a működő és emberséges Magyarország alapjaiból jól idéznek vissza; és amit egyébként előszeretettel szoktak forgatni, hiszen innen rendszeresen megkapjuk, hogy hány ígéretünk van. Jó hírem van: van egy oldal, ahol most már azt is nyomon tudják követni, hogy a vállalásokból mennyi teljesült.

És akkor még két dolog van, ami így feltűnt nekem a beszédek alapján, ez a sok kicsi sokra megy. Tehát ezt önök is érzik, hogy ez fontos dolog, és valóban egyébként azt gondolom, hogy úgy lehet segíteni az embereken, hogy vagy egy nagyobb tételben, vagy kisebb tételben segítünk, utána pedig rendszeresen lekicsinylik a megspórolható összeget.

Hadd hozzak egy példát, mert valóban, talán az átlag ebben az esetben félrevezető lehet. A felszólalásomban is arra céloztam, hogy főleg azokon és azoknak a családoknak meg betegeknek nyújt segítséget, akiknek a kiadási csomagjukban jelentős tételként jelenik meg a gyógyszerkiadás. Tehát átlagokkal számolni ilyen esetben felesleges.

Itt van az én esetem. Én például tavaly nem vettem vényköteles gyógyszert, nem volt rá szükségem, szerencsés voltam. Nekem 0 forintot jelent ez. Viszont van olyan képviselőtársam - most küldte meg -, ahol a családban egyetlenegy személy vénykötelesgyógyszer-kiadásaiban évente 18 ezer forintot jelent. Tehát ebben az esetben szerintem érdemes az átlagoktól kicsit ellépni, megnézni azt a célcsoportot, akire vonatkozik maga ez a kiadáscsökkentés, és valahogy az ő fejükkel, nagyobb empátiával az ő helyzetükbe belegondolva nézni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)