Magyar Péter (TISZA)

MAGYAR PÉTER miniszterelnök: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Honfitársaim! Klímaváltozás, vízhiány, éghajlatváltozás. Sokat elárul az áprilisban átvett örökségünkről, hogy egyedinek és újszerűnek tűnhet egy olyan miniszterelnöki felszólalás, amely ezekkel a szavakkal kezdődik.

Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedekben nem csupán a parlamentben, de a teljes kormányzatban tiltott volt a totálisan megváltozott környezeti körülményekkel való szembenézés és a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges lépések előkészítése, vagyis tiltott volt a valódi cselekvés. Az Orbán-kormánynak a vízügyhöz való viszonya hamar megmutatkozott, amikor 2012-ben felszámolták az akkor 60 éves Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet, a VITUKI-t. Csak azért szántották be, hogy megszerezhessék és lerombolhassák az egykori székházát és hogy a helyén évekkel később atlétikai központot építsenek.

Honfitársaim! Fontos tételesen emlékeztetni, hogy miért és kik miatt van most az, hogy hazánk rendkívül nehéz helyzetbe került. Kövér László egykori házelnök 2019-ben így fogalmazott „A média agymosó hatása miatt foglalkozik annyi ember a klímaváltozással.” Az önök házelnöke mondta ezt 2019-ben.

Orbán Viktor vízgazdálkodási politikáját pedig ismerjük. Az újabban az óriási önkénytől vb-meccsen és oligarchák társaságában nyaraláson pálinkázó Orbán Viktor volt miniszterelnök 2023-ban ezt mondta itt, ezekben a sorokban: „Magyarországnak feleslege van vízből, nincs semmilyen vízhiány, és a Duna 5 másodperc alatt annyi vizet hoz, amennyi egy akkumulátorgyár egész éves vízigénye.” Itt mondta, önök előtt ezt Orbán Viktor 2023-ban.

Igen, kedves, a saját szavazóikat is totális hazugságokkal félrevezető fideszes és KDNP-s képviselők, az önök tévedhetetlennek tartott utcai harcosa ezt hazudta, pontosan ebben a teremben a magyaroknak. Amellett, hogy az állítása szakmailag mennyire téves volt, fontosabb a mögötte lévő gondolat, az, hogy a Fidesz-kormányzás filozófiája az volt, hogy ezzel a kérdéssel nem kell foglalkozni, nincs itt semmi látnivaló.

Néhány hónappal a 16 éves országrombolásuk vége előtt, 2025 decemberében „már minden mindegy” alapon Lázár János is elismerte, hogy a vízhiány brutális valóságot jelent, és nincs igazából eldöntve, hogy mit akarunk. Mármint, hogy az Orbán-kormány 16 év alatt nem döntötte el. A - ha jól látom - jelen nem lévő Lázár szavait idézve: „Az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog, és a kormány hibát követett el, amikor nem épített nagy víztározókat 10 évvel ezelőtt.” Ezt mondta Lázár János nemrég.

Az április 12-ei rendszerváltás a vízgazdálkodás és a klímavédelem kapcsán is az utolsó utáni pillanatban érkezett. Fontosnak tartottuk, hogy Gajdos László vezetésével a környezetvédelemnek és az élő környezetnek önálló minisztériuma legyen, és elfogadtuk a miniszter úr azon javaslatát, hogy Európa legszigorúbb feltételei szerint működő környezetvédelmi főhatóságot alapíthasson. Az új intézmény még az idén megkezdi a munkáját.

Szimbolikus volt az is, hogy a megalakuló új kormány közvetlenül az első ülése előtt Ópusztaszeren az aszály és a vízmegtartás kérdésével foglalkozott. Az első percben elkezdtük a munkát, és hogy nem eredménytelenül, azt az is mutatja, hogy idén augusztusban a tavalyi évhez képest 28 százalékkal több vizet tartunk meg Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt. Amíg tavaly ilyenkor 523 millió köbméter vizet tároztunk, idén 669 millió köbméter vizet tartunk a tájban. Ez egy apró lépés, de tisztán kell látnunk: 16, sőt inkább 36 elvesztegetett év után 3 hónap alatt nem lehet egyszerre minden mulasztást bepótolni, de a mostani aszályhelyzet is azt bizonyítja, hogy ennek a problémahalmaznak a kezelése nem felesleges luxus, nem egy nyugati ideológiai elhajlás, hanem a megváltozott körülményekhez való egyik legfontosabb alkalmazkodás, amivel a korábbi politikai elit szándékosan nem foglalkozott.

(13.20)

Azért állok most itt a tisztelt Ház előtt, hogy az elmúlt hetek, napok összetett válsághelyzetéről, annak kezeléséről beszámoljak önöknek és az országnak. Sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi világban minden mindennel összefügg. Miközben a rendkívül magas napi átlaghőmérséklet miatt június után újra harmadfokú hőségriadót kellett elrendelni, az Európát sújtó aszályos nyár nem csupán a Velencei-tavat veszélyezteti, hanem a Duna vízszintjét is olyan kritikusan alacsony, sőt soha nem látott alacsony szintre sodorta, amely veszélyeztette már a Paksi Atomerőmű működését is. A hőség okozta magas áramfogyasztás, valamint az utóbbi évek kormányzati mulasztásainak eredményeként leálló paksi blokkok miatt csökkenő erőművi kapacitás együttesen energetikai válsághelyzetet teremtettek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Gazdasági és Energetikai Minisztériumban dolgozó kollégák már az első hőhullám érkezésétől, június 16-ától kezdődően napi szinten monitorozták a helyzetet, és amikor szükségessé vált, rögtön megalakult a védelmi munkacsoport, amely a korábbi látszat- vagy operett-törzsekkel ellentétben minden szakterületről bevonta a munkába a szükséges tudást. A kormány közvetlen tájékoztatást kért és feladatokat szabott az érintett állami szerveknek. Jómagam a legkritikusabb napokban óránként kaptam jelentést a Paksi Atomerőmű vezetésétől, éjjel-nappal. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Azta!)

Már a válság elején egyértelművé vált, hogy az előző évtizedek látszatintézkedései, rendeleti kormányzása, különböző veszélyhelyzetek operettpolitizálása semmilyen valódi eredményt, tudást nem hozott. Az államigazgatást szinte teljesen felkészületlenül érte az ország energia- és vízhálózatát fenyegető válság. Túlzás nélkül állíthatom, hogy néhány nap alatt kellett új fokozatba kapcsolnunk a teljes állami működést.

A válságkezelés sikerkritériumait öt pontban állapítottuk meg, ezek közül többnek az értékelése természetesen a következő hetekben, hónapokban fog megtörténni.

Az első és a legfontosabb feladatunk természetesen a nukleáris biztonság megőrzése volt. Mindenkit szeretnék innen is megnyugtatni, hogy ezen a téren a korábbiakban és ezt követően sincs és nem is lesz ok aggodalomra. Áttekintettük és fokozott, megerősített biztonsági intézkedéseket kértünk a Paksi Atomerőműtől és az Országos Atomenergia Hivataltól is. A meghozott intézkedéseknek köszönhetően rövid távon is a korábbiakhoz képest biztonságosabb környezetet teremtettünk.

A második feladat az úgynevezett blackout, az energiahálózat esetleges összeomlásának és az ország elsötétülésének az elkerülése volt. A villamosenergia-hálózatot irányító rendszer, szervezet, a MAVIR vezetésével, velük szorosan együttműködve, -dolgozva a hálózat folyamatos és biztonságos működtetése biztosított volt, és, kedves honfitársaim, ez így is marad a következő napokban, hetekben és hónapokban.

A közvetlen és súlyos veszélyek elkerülése utáni legfontosabb feladatnak azt határoztuk meg, hogy a lakosságnak a mindennapokban a lehető legkevesebb kényelmetlenséget kelljen elszenvednie. Itt szeretném megköszönni minden, a védekezésben részt vevő kollégánk munkáját, akik elsőre, első szóra megértették azt az új kormányzati filozófiát, amely eddig nem jellemezte a válságkezeléseket. Az operatív törzsek anti- és avítt világában a katonás rend az akkori miniszterelnök politikai akaratának kielégítését jelentette, legyen az milliárdos plakátkampány ellenségek felmutatásával - ugye? -, vagy éppen soha nem használt lélegeztetőgépek megvásárlása csillagászati összegekért, vagy éppen az egész ország lezárása.

A működő és emberséges Magyarország a lopás helyett, a kivagyiság helyett, az operett-törzsek helyett az egymáshoz, az egymás felé fordulásról szól. Hiszünk abban, hogy ha őszintén, a valóságot kommunikálva kérünk, akkor együtt, összefogva sikeresen tudunk túljutni a nehéz időszakokon. Ezt és az első gondolatot a védelmi munkacsoporton és az abban részt vevő vezetőkön keresztül igyekeztünk a teljes államigazgatáson keresztülvinni, és az a tapasztalatunk, hogy az országot a mindennapokban működtető munkatársak többsége nyitott erre a filozófiára, sőt örömmel, felszabadultan végeznek esetleg extramunkát is azért, mert úgy érezték, úgy érzik, hogy amit tesznek és amiben részt vesznek, azzal nem keveseket juttatnak milliárdokhoz (A Fidesz és a KDNP felé:), mint az önök ideje alatt, hanem a többség mindennapjait teszik könnyebbé és biztonságosabbá. Köszönet mindenkinek, aki az államigazgatásban az utóbbi napokban dolgozott. (Taps a kormánypárt és a KDNP soraiban.)

Tisztelt Honfitársaim! A víziközmű-hálózat a júniusi problémák után most már országosan felkészülten várta a hőséget. Néhány tucat időszakos vízhiányos helyszínt kivéve az ország szinte egészében folyamatos és problémamentes volt a vízellátás; ahol mégis kimaradások voltak, ott a honvédség tartálykocsijaival és egyéb kisegítő intézkedésekkel igyekeztünk sikerrel orvosolni a helyzetet.

A hőség elleni védekezésként 1261 helyszínen osztottunk folyamatosan vizet, 792 párakaput üzemeltettünk a területi védelmi bizottságok koordinálásával. A vasúton a magas hőmérséklet miatt sebességkorlátozásokat vezettünk be, de komolyabb fennakadásokra, leállásra szerencsére nem került sor.

Az energiahálózat stabilitása érdekében elsőként a nagyfogyasztókat kértük meg, majd szólítottuk fel, hogy lehetőségükhöz mérten fogják vissza az áramfogyasztásukat a leginkább kritikus késő délutáni, kora esti időszakban. A felhívásunkhoz rengetegen csatlakoztak, sok száz, majdnem ezer cég több mint 700 megawatt fogyasztáscsökkentést vállalt. A cégek, a vállalatok önkéntes csökkentéséhez szinte azonnal csatlakoztak az önkormányzatok, a civil szervezetek és az egyházak. Ennek is köszönhető, hogy a lakosságtól elegendő volt azt kérni, hogy lehetőségük szerint 17-22 óra között mérsékeljék vagy mellőzzék az átütemezhető energiafogyasztásukat.

Köszönet mindenkinek, vállalatoknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, egyházaknak és minden magyar embernek. (Taps a kormánypárt és a KDNP soraiban. Dúró Dóra tapsol.)

A szükséges jogszabályok azonnali elfogadása, a tiszta és őszinte, a honfitársainkat és a vállalatokat partnernek tekintő kommunikációnak köszönhetően hazánk, Magyarország összefogott, a kritikus időintervallumban majd’ 10 százalékot csökkent a tervezetthez képest a fogyasztás, és közösen sikerült megőriznünk az energiarendszer stabilitását. Úgy gondolom, talán alappal, hogy ezekben a napokban mindannyian tettünk egy lépést az energiatudatosság irányába, és talán a legtöbben megtapasztaltuk, hogy egy kicsi odafigyelés milyen sokat jelenthet, milyen sokat tehetünk egyenként is. Köszönöm ezt Magyarországnak. Azt gondolom, hogy egyenként is és együttesen is büszkék lehetünk magunkra.

Ami a Paksi Atomerőművet illeti, az ott dolgozó szakembereknek és egy kis szerencsének is köszönhetően eddig nem kellett teljesen leállítani az üzemet, egy turbina még termel. Egy ország tanulta meg, hogy néha nemcsak a centik, hanem a milliméterek is számítanak.

Köszönöm minden szakembernek, hogy eddig sikerült elkerülni az erőmű teljes leállítását. Ez több szempontból is fontos volt: műszaki és energetikai szempontból természetesen, és azért is, mert a teljes leállás esetén Paks város lakosságának harmada, legalábbis időlegesen, meleg víz nélkül maradhatott volna.

(13.30)

Időközben ezen a területen is léptünk és intézkedtünk, hogy félmegoldások helyett valódi megoldás álljon rendelkezésre e területen is az erőmű esetleges leállása esetére. Jelenleg húsz centivel állunk az egy héttel ezelőtti rekordalacsony vízszinthez képest Pakson.

Ahogy reggel jeleztem, jelenleg folyamatban van a paksi második blokk harmadik turbinájának visszakapcsolása, és várhatóan már ma estétől két turbina fog áramot termelni. A következő tíz napban azonban a meteorológiai előrejelzések alapján szinte semmi eső nem várható sem itthon, sem az osztrák, sem a német vízgyűjtőkön, így az időszakos emelkedés után újabb vízszintcsökkenés várható. Az erőmű dolgozói folyamatosan dolgoznak olyan megoldásokon, amelyekkel legalább a részleges üzemben tartás biztosított maradhat. De az elsődleges cél, ahogy említettem, minden esetben a nukleáris biztonság százszázalékos garantálása.

A negyedik feladatunk, tisztelt honfitársaink, a negatív gazdasági és költségvetési kockázatok, hatások minimalizálása. Azzal, hogy eddig a paksi erőművet nem kellett teljesen leállítani és a vállalatoknál nem kellett kötelező leállást elrendelni, valamint az elért fogyasztáscsökkenés miatt a tervezettnél kevesebb importra volt szüksége Magyarországnak, sikerült minimalizálni a gazdasági és költségvetési károkat. Hogy az elmúlt hetek rendkívüli körülményei és a soha nem tapasztalt aszály pontosan mekkora végső kárt fog okozni a gazdaságban, azon belül is az agráriumban, talán csak hetek múlva lesz pontosan megbecsülhető. Amit már most látunk, hogy csak az agráriumban több száz milliárdos a fagy- és az aszálykár.

Honfitársaim! Az azonnali veszélyek elhárítása mellett a kormányzat feladata a közép- és hosszú távú megoldások megtalálása és az ehhez szükséges feladatszabás is, és persze az eddigi tapasztalatok értékelése. Amit már most biztosan állíthatok, a teljes - a teljes! - államigazgatást újra kell építeni, mert a hazánk nincs felkészülve ilyen és ehhez hasonló válságokra.

Engedjék meg, hogy címszavakban, de tényleg csak címszavakban bemutassam, hogy az imént részletezett feladatok megosztása mentén hogyan indultunk neki a válságkezelésének. Ami a nukleáris biztonságot illeti, tisztelt képviselő hölgyek és urak, a Paksi Atomerőműnek ilyen alacsony vízállásra az önök tizenhat éves kormányzása után nem volt konkrét üzemeltetési terve, biztonsági terve, annak ellenére, hogy 2018-ban már mínusz 98 centiméteres vízállás volt, és a hosszú távú trendek folyamatos apadást mutattak. Tehát kilenc centire voltunk a lekapcsolási szinttől, a mínusz 107 centitől, és az önök kormányzása alatt nem készült semmilyen B, C, D megoldás erre az esetre. Most az első turbinát, ahogy mondtam, mínusz 107 centiméteres vízállásnál kellett lekapcsolni. Hogy egy országos áramkimaradás esetén kinek mi lenne a feladata, arra sem volt 16 év Fidesz-KDNP-kormányzás után az államnak elfogadott és tesztelt protokollja. A 2025-ös spanyolországi leállást, elsötétülést, blackoutot követően a magyar Belügyminisztériumnál készült egy munkaanyag ugyan, ami aztán nem került a kormány elé, maradt előkészületi fázisban mind a mai napig.

Kormányra kerülésünket követően azonnal - azonnal! -, a válságot nem megvárva elkezdtük megerősíteni a Védelmi Igazgatási Hivatalt, amely az ország összehangolt védekezéséért felel, és már hónapokkal ezelőtt kiadtuk a feladatot, hogy különböző válságokra felkészülve - több tucat fajta válság lehet - készüljön írásos terv, amelyeket a védekezésben érintett szervezetekkel folyamatosan gyakorlatozva frissíteni is fognak a jövőben. A kormányzati szervek és az állam érintett területein ez a következő napokban meg fog történni, és ezzel évtizedes lemaradást, felelőtlen lemaradást fogunk bepótolni.

Kedves Képviselő Hölgyek és Urak! Ami a politikai erők és a lakosság megóvását illeti, itt van talán a legnagyobb kontraszt a korábbiak és a mostani között. Talán önök is emlékeznek arra, hogy a korábbi válságok idején - legyen szó akár árvízről, akár másról - egyként tudott összefogni az ország, politikai hovatartozástól függetlenül. Talán egymás mellett is pakoltuk a homokzsákokat kormánypárti és ellenzéki képviselők. Szükség esetén, talán emlékeznek rá, szükség esetén maszkviselésre buzdított fideszes és ellenzéki politikus is. Egyként gyűjtött károsultaknak baloldali és jobboldali.

Most ellenben mást tapasztalunk. Azt tapasztaljuk, az ellenzék abban érdekelt, hogy az országnak minél rosszabb legyen. (Pócs János: Kollár Kinga!) Nem, önök! (Az elnök csenget.) Orbán Viktor ezen a területen még a legkevésbé negatív példa, meg kell hogy mondjam, ő inkább eltűnik nyaralni a nagyrészt általa okozott válság idején, és meg sem szólal a bajban. (Pócs János: Bárcsak te tűnnél el! Bárcsak te mennél el szabadságra!)