Boda Nikoletta (TISZA)

BODA NIKOLETTA pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Egy olyan törvényjavaslatot tárgyalt most az Országgyűlés, amely javítja az államháztartás fenntarthatóságát, és erősíti a közpénzügyi keretrendszert. A törvényjavaslat frissebb gazdasági adatokra épülő tervezést, nyilvánosabb költségvetési döntéseket és a fedezet nélküli kötelezettségvállalások visszaszorítását szolgálja, valamint a Költségvetési Tanács függetlenségét és gazdálkodásának átláthatóságát is biztosítja.

Itt szeretnék reflektálni Panyi képviselő úr észrevételeire, miszerint mi most itt eltöröltük a Költségvetési Tanács vétójogát. Ez az Alaptörvény módosítása során történt meg, most a gazdasági stabilitási törvényben ezt lekövettük.

(20.50)

Tehát nem most töröltük el a vétójogot; most annyit tettünk, hogy véleményezési kötelezettséget írtunk elő a Költségvetési Tanács részére a vétójog helyett. (Dr. Panyi Miklós: Értem.) Tehát itt most egy lekövetés történt. Illetve azt is hozzátenném, hogy egyébként az Alaptörvényben szerepel, hogy az Országgyűlés feladata elsősorban a költségvetés meghatározása, nem pedig a Költségvetési Tanács feladata.

A törvényjavaslat egy újabb lépés egyrészt a közpénzek lehető legátláthatóbb és leghatékonyabb felhasználásának irányába, másrészt pedig a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettségek teljesítésével utat nyit a hazánk számára rendelkezésre álló uniós források lehívása előtt.

A törvényjavaslathoz beterjesztett módosító indítványok meghatározó részben jogtechnikai és szövegpontosító jellegűek voltak. Érdemi indítványként a következő módosítást szeretném kiemelni. Ahogy azt Bencsik úr is idézte, az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Ezen adósságszabálytól azonban indokolt esetben, így a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén el lehet térni. Ezzel összefüggésben az adósságszabály módosítása nem új kivételt teremt, hanem pontosabban meghatározza, mit is értünk tartós és jelentős visszaesés alatt.

A jövőben nem csak az éves hazai GDP reálértékének csökkenése alapozhatja meg a jövő évi költségvetési tervezés vagy akár az idei évi költségvetés módosítását. Az Alaptörvény főszabályától való eltérés alkalmazhatósága tekintetében az is figyelembe vehető, ha az éves hazai GDP reálértéke a megelőző három év alatt összességében sem ér el 1 százalékot meghaladó reálnövekedést. Ez a szabály a tartós stagnálást is figyelembe veszi tehát, ezáltal lehetővé teszi, hogy ilyen helyzetben az állam a gazdasági egyensúly fenntartásához szükséges mértékben, rugalmasabban tudjon reagálni a következő évi költségvetési törvény előkészítése vagy éppen az ez évi költségvetési törvény módosítása során.

Az adósságszabályt érintő módosító javaslat tárgyalása során, ahogy most is, vita alakult ki már a Törvényalkotási Bizottságban is, mivel az ellenzék - ahogy most az ellenzéki képviselők - részéről aggályok merültek fel a módosítás célja, illetve következményei tekintetében. Itt szeretnék reflektálni Bencsik képviselő úr egyik felvetésére, miszerint mi megváltoztattuk az államadósság számítási módját. Hát, ezt pont nem változtattuk meg, az államadósságot pont úgy számítjuk, ahogy eddig, csak éppen azon módosítottunk, azt pontosítottuk, hogy mit tekintünk tartós és jelentős gazdasági visszaesésnek.

A másik felvetés, amire itt szeretnék reflektálni, az Hargitai képviselő úr felvetése volt, ami kvázi megegyezett azzal, amit az általános vitában is már felvetett, úgyhogy én újra elismételném, amit ott is elmondtam. Tehát 2023-ban 73,3 százalék volt a bruttó államadósság, ’24-ben 73,5, 2025-ben 74,6, 2026 első negyedévében 77,9 százalék. Tehát ez szerintem pont nem azt mutatja, hogy csökkenne az államadósság, hanem éppen hogy növekedett. Abban igazat adok, hogy a GDP-arányos államadósság csökkent: 2023-ban 7 volt, ’24-ben 5,1, 2025-ben 4,7. Azonban önök is tudják, ahogy már számtalanszor elmondta Kármán András miniszter úr és én is, hogy az előző kormány az idei évi költségvetést óriási hiánnyal és rettenetes állapotban adta át nekünk, és a valós örökölt hiányunk eléri jelen pillanatban a GDP 8,3 százalékát. Tehát a módosítási javaslat azt a célt szolgálja, hogy a kormány az örökölt hiányt és az adósságot a 2026. év költségvetése vonatkozásában kezelje, és egy valós adatokon és reális előrejelzéseken alapuló, módosított költségvetést tudjon benyújtani. A kormány célja tehát az átláthatóság növelése és az, hogy a GDP-arányos államadósságot 2026-ot követően azonnal csökkenő pályára állítsa.

Itt szeretnék visszatérni még egy mondattal Panyi Miklós képviselő úr felvetésére, miszerint az államadósság év végére tervezett szintjét augusztus 31-éig fogjuk nyilvánosságra hozni, hiszen vállaltuk, hogy a költségvetés módosított verzióját legkésőbb addig benyújtjuk az Országgyűlés számára.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő, zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat célja, hogy Magyarországnak végre transzparens, kiszámítható és tisztességes költségvetése legyen, ehhez pedig átlátható és valós gazdasági folyamatokra épülő tervezésre van szükségünk. Bízom benne, hogy egy ilyen jelentős és valóban a nemzet érdekeit szolgáló célt mindenki támogatni fog.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot támogatni és megszavazni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)