Dr. Panyi Miklós (Fidesz)

DR. PANYI MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Most akkor egy kicsit hosszabban és szabadabban van lehetőség beszélni erről az ügyről.

A Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetése. Elmondták képviselőtársaim is, hogy valóban ebben azt látjuk, hogy ezáltal az államadósság és a költségvetés egyensúlyára vonatkozó alkotmányos garanciák, fékek rendszere és ennek a garanciális szintje csökken, és nem értjük, hogy miért van szükség ennek a vétójognak, tehát a Költségvetési Tanács vétójogának a megszüntetésére.

Azt látjuk, hogy amikor bevezettük ezt a szabályt 2012-ben, és hatályba lépett az új Alaptörvény, akkor mind a Költségvetési Tanács vétójoga, mind pedig ez az adósságfékszabály, ez az 50 százalékos szabály, amit Bencsik képviselőtársam említett, egy innováció volt Európában, és egész Európa megsüvegelte ezt a döntést. Annak idején, bár nagyon hevesen támadták a magyar Alaptörvényt - nagyon méltatlanul, de ez a vita most nem erről szól -, ezt a szabályt egész Európában támogatták, és elismerték, hogy ez egy jó szabály.

Ne felejtsük el, túl voltunk egy nagy adósságválságon, 2010 előtt az ország a végletekig eladósodott, 80 százalék fölé emelkedett az államadósság szintje, itt volt az IMF, és világos volt, hogy az ország külső kitettsége, az eladósodottság egy szuverenitási kérdés. Annak érdekében, hogy az ország pénzügyeit rendezni tudjuk, hogy a mindenkori magyar kormány visszakapja a pénzügyi mozgásterét, ehhez szigorú költségvetési és államadóssági szabályok és leginkább az államadósság radikális csökkentésére van szükség, emellett pedig nyilvánvalóan az államadósság szerkezetének az átalakítására is, így jöttek be azok a programok, amelyek különösen a lakosság államadósságban való szerepvállalását hivatottak ösztönözni.

Azt látjuk, hogy amióta ez a szabályrendszer hatályban van Magyarországon, csökkent az államadósság mértéke GDP-arányosan. Amikor mi 2010-ben átvettük a kormányzást, 80 százalék felett volt, ez jelenleg 75 százalék körüli szinten volt, amikor átadtuk a kormányzást, de volt 65 százalék is a Covid-válság előtt, utána volt egy felpattanás, majd egy visszarendeződés. És valóban, ahogy a képviselőtársaim elmondták, az elmúlt években nem tudtuk érdemben ezt az adósságszintet lefaragni.

Ugyanakkor arra is felhívnám a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy az ambícióinkat és a céljainkat nem tudtuk elérni, azért mégiscsak az a helyzet, hogy miközben mi tudtuk csökkenteni 2010 óta az államadósság szintjét, azóta ehhez képest nagyon sok közép-európai országban ez az eladósodottsági szint radikálisan megemelkedett. Romániában például 29-ről 60 százalékra ugrott GDP-arányosan, de ugyanúgy nőtt Csehországban is, Lengyelországban egy év alatt 6 százalékot ugrik, idén 65 százalékra fog felugrani 59 százalékról, Szlovákia esetében pedig a 2010-es 40 százalékos szintről 61,5 százalékra ugrott 2025-re.

Tehát azt lehet látni, hogy míg a közép-európai országok egy eladósodási pályát futottak be egytől egyig, sehol sem csökkent Közép-Európában a GDP-arányos államadósság szintje 2010 és 2015 között, csak Magyarországon. Magyarország - vélelmezem, ennek a szabálynak is köszönhetően - egy prudens államadósság-politikát tudott végrehajtani, és azt gondolom, hogy ez is értéke ennek a szabályozásnak, ezért nem biztos, hogy érdemes ezt úgy, ahogy van, kidobni az ablakon.

Nyilvánvalóan itt szeretnénk megérteni az okokat, elfogadva, hogy vannak a javaslatnak jó elemei is, például a tervezési javaslatra vonatkozó elemek, de mégiscsak szeretnénk megérteni, hogy mi az oka ezen fontos szabály, alkotmányos garanciarendszer elengedésének.

Van egy valós aggodalom, és az önök részéről is szerintem mindenkinek van 2010 előtti emlékezete, hogy mind a lakossági, mind pedig a közpénzügyek terén milyen brutális eladósodás ment végbe. Tehát nagy aggodalomra adhat okot, hogy ennek a szabályrendszernek az eltörlése egy ilyen pályát nyithat meg Magyarország előtt, ami végső soron, ahogy mondtam, a mindenkori kormánynak a mozgásterét korlátozza és az ország szuverenitását is sérti.

Bízunk benne, hogy ezek mögött az okok mögött nem egy olyan rugalmas költségvetési politika áll, amin keresztül például sokkal rugalmasabban lehet a mindenkori költségvetésben is bizonyos döntéseket meghozni, amire egyébként például a Költségvetési Tanács vétójoga esetén nem lenne lehetőség. Itt a fantázia a 2002-es és 2010-es élményekből táplálkozva, azt gondolom, elég széles, és tudjuk, hogy vannak olyan kormánytagok a TISZA-kormányban, akik 2010 előtt szerepet vállaltak az akkori Gyurcsány-Bajnai-kormányokban.

Itt van néhány kérdés is. Ennek a szabályrendszernek az eltörlésével, ami, mondom, egész Európában és a nemzetközi pénzügyi körökben is egy elismert szabályrendszer volt, a kérdés az, hogy ennek a szabályrendszernek, ennek a garanciarendszernek az eltörlése milyen hatást fog gyakorolni az ország nemzetközi megítélésére, nemzetközi pénzügyi megítélésére és pénzügyi pozíciójára, milyen hatást fog gyakorolni ezáltal az államadósságra és a költségvetési fegyelemre és annak finanszírozására, és a kérdés az, hogy az itt megszüntetett intézményi garanciák, amelyek megszűntek a vétójog eltörlésével, ezek valahol ki vannak-e egyensúlyozva.

Amit még itt fontosnak tartok elmondani, hogy felmerült, Trentin képviselő úr elmondta, hogy a korábbi költségvetési tervezésben mennyit rángattuk a költségvetést, szinte hetente módosítottuk. Szeretném képviselő úr figyelmét felhívni, hogy önök az elmúlt nyolc-tíz hétben, amióta rendszeresen ülésezik az Országgyűlés, minden héten hoznak egy olyan döntést, ami a mostani költségvetésnek a felülírása.

Most töröljük el holnap, ha jól értem, a vénykötelesgyógyszer-áfát, áfatörvényt fogunk módosítani. Az a költségvetési törvénybe való belenyúlás. Aztán iskolakezdési támogatás, plusz 40 milliárd. Aztán veszélyhelyzet van, árampiaci helyzet van, nem tudjuk, hol lesz a vége, 50-100 milliárd forint értékben extra árambeszerzésre van szükségünk. Itt az aszályhelyzet, több száz milliárd forintot kell majd az aszálykárok enyhítésére fordítani. Kapitány úr ma beszélt arról, hogy a turisztikai szektort meg kell segíteni célzott programokkal. Most felsoroltam öt-hat olyan tételt, ami a költségvetésnek az alapvető módosítását jelenti, és akkor még vannak az ígéreteik, amikből rengeteg van, és várjuk ezeknek a megvalósítását.

Én csak szeretném jelezni, hogy valóban, a kormányzás alatt nagyon sok olyan helyzet van, például válsághelyzet, veszélyhelyzet, amikor igenis hozzá kell nyúlni a költségvetéshez. Ezzel együtt pedig szintén, mivel elhangzott itt a költségvetés állapota kapcsán, csak nagyon röviden, az ezermilliárd forintos többletbevétel vonatkozásában nagyon sok mindent úgy csomagolnak, mintha az a TISZA-kormány érdeme lenne.

Én nem tudom, a májusi költségvetési többletet milyen kormányzati döntésüknek tulajdonítják. A költségvetés minden évben fejnehéz, május-június hónapokban jelentős többlet van, a júliusi többlet pedig világos, megírták a szaklapok is (Az elnök csenget.), abból származik, hogy egy 300 milliárd forintos tételt el tudunk számolni az oktatásibér-támogatásban, és van egy EUB-s hitel 200 milliárd forint értékben.

Úgyhogy köszönöm szépen a szót még egyszer, ezt a javaslatot emiatt mi nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)