Bencsik János (Fidesz)

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban a Költségvetési Tanács jogkörét csorbító módosítással önök a közjogi fékeket követően a fiskális fékek kiiktatását tervezik. Már az általános vita során is utalást tettem arra, hogy a TISZA-kormány az előttünk fekvő törvényjavaslatban kezdeményezte a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény technikai megnyitását, de a tényleges módosításról még az általam konkrétan föltett kérdésre sem kaptunk választ államtitkár asszonytól, és részleteket nem osztott meg ezzel kapcsolatosan velünk.

Már akkor is fölmerült az, hogy önök a Költségvetési Tanács vétójogának elvételét követően meg kívánják változtatni az államadósság számításának szabályait is. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez a sejtésünk megalapozott volt, hiszen a kormány a törvényjavaslat általános és részletes vitáját megkerülve a tényleges módosító javaslatát végül a Törvényalkotási Bizottság számára nyújtotta be.

A javaslat beigazolta a korábbi félelmeinket, miszerint a kormány az adósságszámítási szabályok megváltoztatását kívánja kezdeményezni.

(20.30)

Miről is van szó? Az Alaptörvény 36. cikk (4)-(5) bekezdése szerint az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.

Mit üzen ez a szabályozás mindannyiunk számára? Azt üzeni, hogy mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékéhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdése szerint az adósságszabálytól lehetőség van eltérni a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén.

Hogy mi számít ilyen visszaesésnek, azt a stabilitási törvény mondja meg. Eddig visszaesésként kellett értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves bruttó hazai termék reálértéke csökken. A módosítás következtében a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésének nemcsak az éves reál-GDP-csökkenés minősül, hanem az is, ha a megelőző három év összesített reál-GDP-növekedése az aktuálisan rendelkezésre álló adatok szerint nem haladja meg az egy százalékot.

Ennek következtében, tisztelt képviselőtársaim, egy ilyen, hároméves stagnálás esetén is alkalmazhatóvá válik az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdése szerinti kivétel, vagyis a költségvetési adósságszabálytól a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben térhet majd el a TISZA-kormány.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítás lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés olyan költségvetésről szóló törvényt fogadjon el, amelynek eredményeképpen az államadósság növekedjen. A TISZA Párt kormányprogramjában - pontosabban a kampányprogramban - ezzel szemben az szerepelt, hogy fegyelmezett, kiszámítható költségvetési politikát valósítunk meg.

Ehelyett most, tisztelt képviselőtársaim, a kormány hitelfelvételeknek, az eladósodottság növekedésének ágyaz meg ezzel a döntéssel. Teszi ezt akkor, amikor sikerpropagandát folytat a költségvetési helyzet stabilizálásával kapcsolatosan. Valójában arról van itt szó, hogy a kampány során tett ígéreteik teljesítéséhez 10 000 milliárd forintot meghaladó költségvetési forrásra lenne szükségük, melyhez sem az uniós források, sem pedig az 1000 milliárd forint értéket meghaladó hitel felvétele sem teremt fedezetet, amelynek felvételéről már egy hónappal ezelőtt döntöttek.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Asszony! Ezek figyelembevételével a törvényjavaslatot képviselőcsoportunk támogatni nem tudja. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)